Már nagyon régen jeletkeztem...
Nem csodálnám ha többen úgy gondolnátok, nem is néztek be hozzám. Itt nincs semmi érdekes már hónapok óta.Pedig sok mindent "alkottam" ami ide kívánkozik, csak éppeséggel nem volt rá időm, hogy fetöltsem.Majd egy évvel ezelőtti párnás bejegyzésemben arról írtam, hogy új munkahelyet szeretnék .Ami csodával határos módon megvalósult.Igaz sokkal kevesebb lett az időm és több a felelősségem. Ami nagyon klassz. Most egy újabb helyzet állt elő. Amit köszönhetek(tünk) a minimálbér emelésének(bár nekem szerencsére egy kicsivel magasabb volt a jövedelmem) csökkentett óraszmban dolgozom a kollégáimmal együtt.Próbálom a jó oldalát nézni a dolgoknak és azt látni ebből az egészből amit a hasznomra tudok fordítani.Sokkal többet szeretnék ide írni és a dolgaimat feltölteni ami számotokra is inspiráló lehet.Amiből Ti is ihletet meríthettek és tovább godolva, vagy hasonlót alkotva megvalósíthatjátok elképzelésieteket álmaitokat!
Nem kisebb célt tűztem magam elé, mint azt, hogy a "saját lábamra álljak" és abból éljek amit igazán szeretek: a kézimunkázásból és varrásból.Vannak már ötleteim, de még nem merek elindulni ezen a bizonyalan, rögös, nehéz, de boldog és felemelő úton.Nem tudom Ti mit gondoltok?Merjem-e megpróbálni?Most csak félállásban dolgozom ami szerintem jó, mert fizetik a tb-m és anyugdíj bizosításom is.Több időm van az alkotásra, teveim megvalósítására...
Inspirációnak pedig néhány kép a hálómról ami talán megmozgatja a fantáziátokat. Csupa-csupa olyan bútor ami a nagymamáink hálószobájában megtalálható volt sötétbarnára festve. Fehérre festettem és megycsiszoltam mert nagyon szeretem ezeknek a bútoroknak a formáját. Nem beszélve arról, hogy ezek a bútorok amerikai honlapokat böngészve 1.000,- dollár körüli áron szerezhetők be. Nekünk nincs más dolgunk, csak elkunyerálni a kidobásra ítélt darabokat és új életet lehelni beléjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése