Hatalmas, sőt, az előzetes várakozásokhoz képest mondhatjuk, hogy elsöprő győzelmet aratott az amerikai elnökválasztáson Donald Trump. Amellett, hogy ez nagyon jó hír, néhány vonatkozó érdekességet is érdemes megemlíteni a választásokkal kapcsolatban.
Amint arról portálunkon folyamatos, élő hírfolyamunkban beszámoltunk, Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást. A korábbi elnök rendkívül fölényes, egyes államokban egyenesen földindulásszerű győzelmet aratott a véghajrában elnökjelöltet váltó demokraták aspiránsa, Kamala Harrisszel szemben. Miután az előzetes, de már előrehaladott állapotban lévő feldolgozási adatok ismeretében úgy fest, hogy a kongresszusban biztos, és jó eséllyel a képviselőházban is republikánus többség lesz majd, Donald Trump megfelelő és támogató hátországgal vezetheti majd a világ vezető hatalmát.
Az eredmény alaposabb értékelése természetesen csak azután lesz lehetséges, hogy meglesz a végleges eredmény, néhány gyors következtetés levonására már most is van lehetőség.
Az egyik a közvélemény-kutatások szerepe. Gyakorlatilag annyit értek és érnek, mint itthon. A különböző előzetes vélemények mindenről is levonták a következtetéseket, mindenkinek a preferenciáját tudálékos okoskodással közölték.
Ha valaki rákérdezett volna, akkor talán még a metropoliszok elővárosaiban élő, harminckilences lábú, lúdtalpas, háromgyermekes, munkanélküli, „latino” nők szavazói elköteleződését is tévedhetetlen biztonsággal megismertették volna velünk. És persze Amerikában is akad néhány helyi „Publicus Intézet”, hiszen – akárcsak két évvel korábban Magyarországon, amikor a parlamenti választások hetében annyira “zárult az olló“, hogy végül történelmi, kétharmados győzelmet aratott Orbán Viktor – minden “mértékadó” kutatás kijelentette, hogy a “blue wall”, vagyis a három északi “csatatér-állam” ezúttal is Harrisé lesz, és a további kétesélyes-államoknál is rezeg a léc Trumpnak.
Ehhez képest a hét “csatatérből” – jelen állás szerint – hetet(!) behúzott az állítólagosan kevésbé esélyes ex-elnök és nem kis részben ezen államokban való tarolásának köszönhetően, akkora győzelmet aratott, hogy az – egy utolérhetetlen klasszikust idézve – még a Holdról is látszik.
Donald Trump republikánus elnökjelölt a feleségével, Melaniával (j) és a menyével, Lara Trumppal, miután bejelentette győzelmét az amerikai elnökválasztás és kongresszusi választások utáni eredményvárón, a háttérben a floridai West Palm Beachben 2024. november 6-án hajnalban.
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
Az is látható, hogy a Biden-elnökséget kísérő kritikák igenis jogosak voltak. A mostanra már meglévő szavazatszámok ugyanis azt mutatják, hogy hiába a jelentős hátszéllel kísért demokrata sikerpropaganda, hiába a kolosszális média-túlsúly, s pláne hiába az alkalmatlanságát egyre kevésbé leplezni képes Biden lecserélése a választási hajrában, tekintélyes mennyiségű demokrata-szavazó döntött úgy, hogy ezúttal Trumpra bízza Amerikát.
Számos, négy éve Biden által megnyert államot – például Arizona, Nevada, Pennsylvania, Michigan – behúzott Trump, és az össz-szavazatok száma tekintetében is szinte biztos, hogy legyőzi demokrata riválisát, vagyis a szavazatok többségét is besöpri. Kalifornia még hátravan a számlálásban, ott biztosan Harris nyer, de nem valószínű, hogy átfordítja ezzel az abszolút szavazatszámok eloszlását. Mindez pedig azokat az érveket is lesöpri az asztalról, amelyek úgy hangoznának, hogy Trump ugyan elektori értelemben nyert, de az emberek többsége Harrisre szavazott.
Piroslik Amerika! Donald Trump az államok egyértelmű többségét megnyerte, “behúzta” a csatatér-államokat és Kalifornia adatai nélkül közel ötmillió vokssal vezet az abszolút szavazat-számok tekintetében. Győzelme megkérdőjelezhetetlen. Fotó: képernyőfotó/Euronews
Mit hozhat Trump győzelme? Először is: nem árt leszögezni, hogy a szokásos szabályrendszer szerint jövő év, január 20-án iktatják csak be hivatalosan Donald Trumpot, vagyis gyors, azonnali megoldás már csak ezért sem várható sem az orosz-ukrán fronton, sem pedig a Közel-Keleten.
Amikor pedig immáron hivatalosan beiktatott elnökké válik, akkor is nyilvánvalóan hosszabb, göröngyös út vezet majd a békekötésekig, de legalább megteremtődött a valódi remény arra, hogy záros határidőn belül elhallgatnak a fegyverek a szomszédunkban is és a Közel-Keleten is. Ez pedig számunkra, akik az orosz-ukrán konfliktus tőszomszédságában élünk, a lehető legfontosabb és legjobb hír.
S ha már mi magunk szóba kerültünk, ki lehet mondani, hogy Orbán Viktor tizenkilencre lapot húzott, vagyis nem kicsit kockáztatott azzal, hogy – a nemzetközi színtéren megszokott “egyrészt-másrésztezés” és semmitmondás helyett – nyíltan, egyértelműen előre letette a voksát Donald Trump mellett. Most viszont ez remélhetően busásan kifizetődik majd hazánknak.
Orbán Viktor (j.) kockáztatott és nyert! Donald Trump mellett mindvégig kitartott, támogatta elnökjelölti időszakában is és most, Trump Fehér Házba költözésével jelentős javulás várható az amerikai-magyar kapcsolatokban.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A magyar modellt sok tekintetben – például a migránsválság kezelése, családpolitikai intézkedések, stb. – példának tekintő republikánus vonal totális győzelme egyértelműen előnyös számunkra.
Amerikával javulnak, ismét kiegyensúlyozottá válhatnak majd kapcsolataink, és – ahogy az elnökválasztás előtti elemzésünkben is írtuk – ez szükségszerűen paradigmaváltást hozhat majd az EU-Magyarország kapcsolatokban is.
A politika ingoványos világában ritka az olyan helyzet, amikor egy történés egyszerre jelent reménysugarat gyakorlatilag az egész “fejlett” világ számára. Az amerikai elnökválasztás és azon belül Donald Trump fölényes győzelme ezt hozta most el. A reményt arra, hogy talán egy jobb világ várhat ránk. A mai helyzetben már ez a remény is valami…
Vezető kép: MTI/EPA/Cristobal Herrera Ulashkevich
Facebook
Twitter
YouTube
RSS