A tavalyi év legnagyobb vesztese a Momentum – rászolgáltak?

2023 elején mindenki azt várta, hogy a Demokratikus Koalíció és a Momentum dominanciaharcot fog vívni, ám ebből csupán cicaharc lett, a bikaborjak pedig csúfosan elbuktak. Ha ma lennének az uniós választások, akkor egy mandátumot veszítenének. Nincs identitásuk, mondanivalójuk ötletszerű, csupán a nyugati progresszív minták szolgai másolását látjuk. Hiába „száll bele páros lábbal” Donáth Anna Gyurcsány Ferencékbe, s hiába reagál ugyanő hisztérikusan az LMP egyre izgalmasabb különutasságára, nem tudjuk már komolyan venni őket. Fekete-Győr alatt nevetségessé, Gelencsér regnálása során inkompetenssé vált a nagy reményekkel induló párt, Donáth Annáról pedig szép lassan kiderült, hogy nem olyan okos, mint ahogy a külföldről finanszírozott kormányellenes média bemutatta. És nem tanultak abból, hogy aki a sajátjainak árt, az veszít.

A Momentum 2023-ban intellektuálisan és morálisan is lenullázta magát. Még csak piszkálni se nagyon kellett őket. Gelencsér „Államférfi” Ferenc bebizonyította, hogy Fekete-Győr Andrásnál is van gőgösebb ostobaság és Tóth Bertalannál is van szürkébb (olyan semmilyen) karakterű pártvezető a baloldalon. A frakció pedig az ad infinitum kordonbontással mutatta meg igazán azt a szellemi ürességet, ami valójában a Momentum.

Bizonyára nagy csalódást is okoztak sokaknak. (Nem véletlen, hogy felére zsugorodott a támogatottságuk.) Nem gyurcsánytalanították a baloldalt, nem adtak új impulzust és valljuk meg, még az SZDSZ-nél is méltatlanabbul viselkedtek, mikor a nemzeti minimum (vagy maximum) szerint az ország érdekeit kellett volna képviselni. Hisz olyat még az egykori szabad madarak sem tettek, hogy nyíltan azért dolgoztak volna, hogy ne kapja meg Magyarország a jogosan járó uniós forrásokat, ahogy nem emlékszünk egyetlen olyan pártra sem, amely a határon túli magyar identitású szervezetek ellen kampányolt volna. (Bár olimpiai kezdeményezést sem fúrt még meg párt idehaza, így talán nem is olyan különös mindez.)

Most pedig megérkezett Donáth Anna, akinek az édesapját (aki szoci képviselő, azaz közszereplő volt és szépen egyengette lánya karrierjét) másodfokon is elitélték testi sértés miatt. És most hagyjuk az apa-lánya különbség közti álmorális problémát.

Apró Antal és Donáth Ferenc életútjai 17 éven keresztül párhuzamosan haladtak, majd 1956-ban elváltak egymástól. Gyermekeik azonban politikailag ismét egy oldalra kerültek, unokáik pedig szoros szövetségesei egymásnak

– írja Békés Márton a XXI. Század Intézet igazgatója a Látószög blogon. Többről van itt szó, hisz olyan családokról beszélünk, akik nemzedékről nemzedékre örökítették a politikai tőkét, és (vissza)éltek is vele.

Az a Donáth Anna, aki – igazi demokráciaharcosként – a Facebookon jelenti be, hogy ő lesz az elnök és kik lesznek az elnökség tagjai… Nem szeretjük az ilyen autokratikus politikusokat! Az a Donáth Anna, aki Cseh Katalinnal (és két másik képviselővel) a liberális Renew frakció nevében módosító javaslatot nyújtottak be a jövő heti uniós plenáris ülés napirendjén szereplő Erasmus-jelentéshez – mert ők ezt is el akarják venni a magyar diákoktól és oktatóktól. És az a Donáth Anna, aki igazságkultúráját hirdeti, miután nyakig benne voltak ők is a külföldi pártfinanszírozási botrányban – nem csoda, hogy nem népszerű a visszatérése után sem.

Hogy néz tükörbe, hogy néz annak a diáknak a szemébe ezek után, akinek semmi köze sincs Orbán Viktor politikájához, de szeretne külföldi ösztöndíjat elnyerni?

Sorsszerű tehát az, hogy miközben a Momentum célja a legutóbbi EP-választás óta az, hogy a DK valódi kihívójává és az ellenzék vezető erejévé váljon, illetve morálisan felülemelkedjen a honi politikán, most a közvélemény-kutatásokban egyre inkább lemaradnak Gyurcsányéktól, és az utóbbi hónapokban már inkább a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal voltak holtversenyben. Sőt, ha az LMP ügyesen viszi tovább a lokális zöldpolitikát és képes lesz építkezni, akkor még ők is beérhetik a Momentumot az idén. (Intellektuálisan már előrébb járnak, ami be szokott érni a politikában.)

Éppen tíz éve, hogy az ellenzéki értelmiség javaslatára létrejött a baloldali összefogás. Azóta többször módosult, a Jobbikkal és a Momentummal kiegészült, majd 2022-re totálissá vált, s végül történelmi verséget szenvedett. Hosszú kudarctörténet ez, melynek részévé vált az a Momentum, amely azzal az ígérettel lépett ki a fényre, hogy megújítják, felfrissítik az Orbán-kormánnyal szemben álló világot. De elbuktak.

Ha a politikában számít a moralitás, s ha a moralitás szorosan kapcsolódik a hazaszeretethez és a nemzeti érdekek felvállalásához, akkor a Momentum jogosan bukott el 2023-ban és csak saját magukat hibáztathatják sikertelenségük miatt.

Szóval rászolgáltak.