Nem sajnálná a milliárdokat a finn exelnök.
Nyitókép: Dursun Aydemir / ANADOLU / Anadolu via AFP
Folytatta a tisztességben megőszült européer államférfiaktól rendelt jelentések sorát Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök: Sauli Niinistö, Finnország 2012-től tavalyig regnáló köztársasági elnöke tegnap mutatta be jelentését Európa civil és katonai készültségének állásáról. A dokumentumot a Euronews szemlézte.
Niinistö nem kertel: azt javasolja, hogy az EU az amerikai elnökválasztás fényében küldjön erÅ‘s jelzést a tengerentúlra azzal kapcsolatban, hogy kész finanszÃrozni a saját védelmi képességeit.
Ezért az exelnök az EU egybillió eurós hétéves költségvetésének ötödét (!) biztonságra és a válságokra való felkészülésre költené.
„A fenyegetések nem állnak meg a határainkon, hanem a gazdaságaink összekapcsolt szektorai között mozognak†– Ãrja a jelentésben Niinistö, aki szerint „ha nem teszünk meg a biztonságunkért mindent, amit csak lehet, akkor nem várhatjuk, hogy ezt mások tegyék meg helyettünkâ€. Ezért van szerinte több pénzre szükség, mint ami most rendelkezésre áll, hiszen „az EU költségvetésébÅ‘l most elérhetÅ‘ finanszÃrozás alatta van a stratégiai kontextus tekintetében szükséges szintnekâ€. Úgy fogalmaz, hogy a védelmi kiadások növelése „fontos jelzés az USA-nak és más kulcsfontosságú partnereknek isâ€.
A több pénzen kÃvül más fontos reformokat is javasol – például az európai titkosszolgálatok szorosabb együttműködését, amit (mivel ez tagállami hatáskör) igencsak nehéz megvalósÃtani. Niinistö célja, hogy az EU titkosszolgálati együttműködésének lépésrÅ‘l lépésre történÅ‘ fejlesztésével
végül létrejöjjön az EU „teljeskörű titkosszolgálati együttműködési szolgálataâ€, amely leginkább a kémelhárÃtási feladatokat volna hivatott koordináni.
Niinistö a jelentésben kritizálja azt is, hogy az EU-nak jelenleg még nincs egyértelmű terve arra az eshetÅ‘ségre, ha egy tagállamot katonai agresszió ér. „Minden tagállam területi integritása és politikai függetlensége elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Ha az egyik tagállam biztonsága megrendül, az közvetlenül érinti a többi huszonhatot és az Unió egészét†– Ãgy a finn exelnök.
A jelentést lehetetlen annak kontextusa nélkül értelmezni: az Egyesült Ãllamok november ötödikén új elnököt választ, az EU-nak pedig a jelentés szerint „pánikot okozâ€, hogy a republikánus Donald Trump gyÅ‘zelme esetén az USA csökkentheti az Ukrajnának küldött hadisegélyt, vagy kihátrálhatna azon vállalásából, hogy támadás esetén megvédi a NATO tagjait. Eközben a Bizottság által márciusban bemutatott, 1,5 milliárd eurós keretösszegű Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) már most rengeteg kritikát kap alulfinanszÃrozottsága miatt, s a következÅ‘ költségvetési felülvizsgálat alkamával könnyen lehet, hogy találnak még pénzt a tagállamok erre a célra.
Donald Trump elsöprÅ‘ gyÅ‘zelme a normalitáshoz való visszatérés garanciája – mondja Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum fÅ‘igazgatójával értékeltük az amerikai elnökválasztás eredményét, várható hatását az európai politikára, de beszéltünk Orbán Viktor új kihÃvójáról és Szájer József visszatérésérÅ‘l is.
Tömegével költöznének külföldre azok az amerikaiak, akik nem örülnek Donald Trump elnökválasztási győzelmének.
Leuralták Amerikát.
A versenyképesség helyreállÃtását célzó nyilatkozat elfogadása új lendületet adhat a kontinens gazdaságának.
Pártatlan és mélyreható vizsgálat nem volt a kérdésben 2020 után, ilyen a demokrata mélyállam irányÃtása alatt álló amerikai kormányzati szervektÅ‘l nem is volt várható.
Egy német szakértő pontokba szedve sorolta fel a válság lehetséges okait.
5 nagykövet, fejenként 5 jelöltet terjesztett elÅ‘ a dÃjra, „huszonöt olyan történetet, amely mindegyike csodaâ€. Most nyolcan kaptak dÃjat.
Két ember vesztette életét Debrecenben, a Határ úti Ipari Parkban.
