Az Európai Unió nem fordÃthat hátat a regionális politikának.
Nyitókép: Navracsics Tibor Facebook-oldala
***
Jusson is, maradjon is: hogyan lehet méltányosan szétosztani a kohéziós pénzeket? Hogyan ne legyenek irreális elvárásaink? S mégis: mennyi pénzről van itt szó? –
errÅ‘l és még sok érdekfeszÃtÅ‘ dologról esett szó az Art of Cooperation (Az együttműködés művészete) cÃmű konferencián Budapesten, amit a Széchenyi Programiroda a Külgazdasági és Külügyminisztériumával és több Interreg programmal közösen rendezett meg.
A konferencia csütörtöki napján a Bálnában felszólalt Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter is.
A politikus beszédében kijelentette, a területi kohézió továbbra is az Európai Unió egyik pillére, hiszen a regionális egyenlÅ‘tlenségek csökkentését és a harmonikus növekedést célozza. Az erre irányuló erÅ‘feszÃtéseket jól mutatja a kevésbé fejlett uniós tagállamokban elért fejlÅ‘dés – mondta Navracsics. A miniszter hangsúlyozta: Európa olyan sürgetÅ‘ kihÃvásokkal néz szembe, mint az éghajlatváltozás és a demográfiai problémák.
Ezekben az időkben az európai együttműködés kritikus fontosságú,
a szolidaritás és a megértés mellett a fenntartható gazdasági növekedés elÅ‘mozdÃtása szempontjából is†– fűzte hozzá. Hozzátette: napjainkban az unión belüli és kÃvüli határokon átnyúló partnerségek mutatják meg, mit érhetünk el együtt. „Ezek az együttműködések elÅ‘segÃtik a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót – ezt az egyedülálló értéket Európának Å‘riznie és védenie kell†– fogalmazott.
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy az EU egyes területein, különösen a határmenti régiókban az eddigi közös erÅ‘feszÃtések ellenére továbbra is egyenlÅ‘tlenségek tapasztalhatók. Kitért arra, hogy a régiók közötti együttműködés különösen fontos a leszakadó határmenti régiók számára, mert az ezekre a területekre jellemzÅ‘ elvándorlás ma is jelen van. „AlapvetÅ‘ fontosságú, hogy méltányosan osszuk el a forrásokat, hogy minden régió, különösen a rászorulók, rendelkezzenek a fejlÅ‘déshez szükséges eszközökkel†– tette hozzá. A miniszter szerint „a korlátozott költségvetése ellenére†is
kimagaslóan fontosnak nevezte az EU Interreget,
hiszen annak segÃtségével Európa-szerte erÅ‘södik a regionális és városi együttműködés, illetve kiépülnek a határ menti területek közötti kapcsolatok. „Magyarország már az EU-csatlakozás elÅ‘tt aktÃvan részt vett határokon átnyúló kezdeményezésekben. A rendszerváltás után az ország a gazdasági szerkezetátalakÃtás támogatására hozzáférést nyert a PHARE-alapokhoz, ami a például az Ausztriával való partnerségünket is támogatta.†Az EU-csatlakozás óta továbbra is „aktÃvan részt veszünk ezekben a partnerségekben†– idézte fel Navracsics Tibor.
Az a tény, hogy Magyarország hét országgal határos, egyedülálló pozÃciót biztosÃt számára a határon átnyúló együttműködésben.
Büszkék vagyunk arra, hogy az évek során különbözÅ‘ határon átnyúló programokat irányÃtottunk, többek között Szlovákiával, Romániával, Horvátországgal és Szerbiával. Az Interreg együttműködési programok felhasználási aránya átlagosan csaknem 95 százalékos, ami a partnerségek sikerét mutatja†– emelte ki Navracsics.
A miniszter beszélt arról, hogy Magyarország jelenleg három határon átnyúló és egy transznacionális Interreg programot irányÃt, és két közös titkárságnak ad otthont.
Hozzátette, hogy Magyarország elkötelezett a tagjelölt országok EU-csatlakozási felkészÃtésében is. „A Széchenyi Programiroda a közelmúltban teljesÃtette az Európai Bizottság közvetett irányÃtású finanszÃrozási megállapodásokra vonatkozó szigorú elÅ‘Ãrásait, ami lehetÅ‘vé teszi, hogy a tagjelölt országok kapacitásépÃtési kezdeményezéseinek élére álljon†– emelte ki Navracsics Tibor.
Azt is elmondta, hogy a konferenciát felvezetÅ‘ szerdai napon két dÃjat is átadtak Budapesten, elismerve az európai nemzetek közötti, határokon átnyúló együttműködés és bizalomépÃtés érdekében tett tevékenységet. Az egyik a 2011-ben alapÃtott Pálfi-dÃj, a másik pedig a Régiók Bizottságának EGTC-dÃja.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormányok mindegyike tett erÅ‘feszÃtéseket a területi különbségek csökkentésére. Az elmúlt tizennégy évben úgy tűnt, hogy ezek a folyamatok kezdik meghozni eredményüket.
Ãron Szakács, a Széchenyi Programiroda igazgatója köszöntÅ‘ beszédében elmondta, a konferenciával egy idÅ‘ben elindÃtják az INTERREG 35 nyilatkozatot, amely kiemeli az regionális együttműködés fontosságát és azt a szerepet, amelyet az európai értékek elÅ‘mozdÃtásában játszik a határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések fejlesztése révén. Szakács szerint az EU belsÅ‘ és külsÅ‘ határai mentén, a tagjelölt és szomszédos partnerországokkal közös kezdeményezések, valamint a transznacionális és interregionális programok bizonyÃtják, hogy
az Interreg a gazdasági, társadalmi és területi kohézió katalizátora.
A konferencián az Interreg-program résztvevői, regionális fejlesztési szakértők, érdekelt felek, döntéshozók és kutatók a 2027 utáni programozási időszak legfontosabb témáit vizsgálták meg – mondta az igazgató.
Az együttműködés a szolidaritás szÃve és lényege,
amely elÅ‘segÃti a közös megértést és a fenntartható gazdasági növekedést†– jelentette ki.
Elmondta, hogy a 2023-ban megrendezett elsÅ‘ konferencia sikerére épÃtve az ARTCO 2024 konferencia platformot biztosÃt a szakemberek számára az Interreg-programok jövÅ‘jének elemzésére. „Ahogyan figyelmünket az új programozási idÅ‘szak felé fordÃtjuk, egyre intenzÃvebbé válnak a viták az olyan alapvetÅ‘ elemekrÅ‘l, mint a forráselosztás és a szabályozási keretek†– tette hozzá. Szakács szerint ezek a tényezÅ‘k jelentÅ‘sen befolyásolják, hogy az Interreg hogyan fog eredményeket elérni az elkövetkezÅ‘ évtizedben. A konferencia célja, hogy foglalkozzon ezekkel a kritikus kérdésekkel, hozzájárulva az Interreg-programok hatékonyabb generációjához és a társadalmi és gazdasági kohézió megerÅ‘sÃtéséhez az EU határainál. Az EU belsÅ‘ és külsÅ‘ határai mentén, a tagjelölt és szomszédos partnerországokkal közös kezdeményezések, valamint a transznacionális és interregionális programok bizonyÃtják, hogy az Interreg a gazdasági, társadalmi és területi kohézió katalizátora.
Ezt is ajánljuk a témában
Ma még magától értetődőnek vesszük, hogy biztonságban élünk.
Karl-Heinz Lambertz, a kohéziós politika jövÅ‘jével foglalkozó magas szintű szakértÅ‘i csoport tagja, a Régiók Bizottságának korábbi elnöke köszöntÅ‘ beszédében elmondta, ahogy a konferencia neve is jelzi az együttműködés „művészetâ€, egy meglehetÅ‘sen „bonyolult†művészet, amely leginkább az avantgárd stÃlusra hasonlÃt.
Szerinte a sikeres együttműködéshez, egyrészt nyitottság kell, hogy készek legyünk együttműködni, elkötelezettnek kell lenni az együttműködés iránt, és végre is kell tudni hajtani azt. „A legfontosabb azonban a felek közötti bizalom†– jelentette ki. Ezzel kapcsolatban arra is felhÃvta a figyelmet, hogy
az Európai Unión belül sokszor ütközik a felek álláspontja egyes kérdésekben, ugyanakkor nem szabad, hogy ez aláássa az egymás közötti bizalmat.
Azt is megemlÃtette, hogy fontos megvédeni a kohéziós forrásokat, mivel mindig vannak olyanok, akiknek van „jobb ötletükâ€, hogy mire kellene átcsoportosÃtani a forrásokat. Azonban azt is hozzátette, hogy a kohéziós politika „nemcsak pénzosztás, de pénzosztás isâ€. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy jelenleg a kohéziós források az uniós költségvetés negyedének 3 százalékát teszik ki, ez körülbelül egy csésze kávéra lenne elé egy évig minden nap az EU összes polgárának. „Egyértelmű, hogy ennyi pénzzel nem váltjuk meg az Európai Uniót†– jegyezte meg kritikusan.
Szerinte új eszközökre van szükség a kohéziós politikában, majd elismerÅ‘en szólt a magyar elnökségrÅ‘l, amely kiemelt figyelmet fordÃtott ennek a területnek. Lambertz szerint a kohéziós politikával lehet a legközelebb hozni az Európai Uniót az állampolgárokhoz.
Nemcsak Brüsszelben, Strasbourgban és Luxemburgban élnek emberekâ€
– fogalmazott. Az uniónak az állampolgárok szÃvét is meg kell nyernie, szerinte ezt a kohéziós politikával lehet a legjobban elérni.
Ezt is ajánljuk a témában
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten beszélt.
A konferencián rendezett kerekasztal beszélgetésen Slawomir Tokraski, az Európai Bizottság, DG REGIO igazgatója szerint az tagországok büszkék lehetnek arra, amit elértek a regionális együttműködés keretében. Az Interreg együttműködés bizalmat épÃt a közösségen belül és az Interreg együttműködés egy immár 35 éve tartó béke projekt. Tokarski arról is beszélt, üdvözlendÅ‘, hogy a magyar soros elnökség kiemelten kezelte a regionális politika kérdését.
Csalagovits Imre, Interreg Duna Régió vezetÅ‘je elmondta, hogy az Interreg programoknak biztos jövÅ‘je van, azonban szükség lenne egy uniós szinten egységes Interreg alapra. Szerinte a regionális politika akkor lehet sikeres, ha régiók, a Bizottság, a Tanács és a tagállamok innovatÃvan működnek együtt.
Sanda Simic Stambolic, szerb európai integrációs miniszterhelyettes kiemelte, hogy az unión kÃvüli országoknak rendkÃvül fontos a regionális együttműködés az unióval, mivel ezáltal közvetlen tapasztalatot tudnak szerezni az emberek az uniós integrációval kapcsolatban.
Horváth Nikoletta a Külgazdasági és Külügyminisztérium Határ Menti OperatÃv Programok FÅ‘osztály szakmai vezetÅ‘je elmondta, hogy a regionális együttműködés óriási fejlÅ‘désen esett át az elmúlt több mint három évtizedben. Ennek ellenére még rengeteg feladat áll az Interreg elÅ‘tt. Azt is hozzáfűzött, hogy
gyakran irreális elvárásokat is támasztanak a regionális együttműködéssel szemben.
A résztvevÅ‘k egyetértettek abban, hogy kohéziós programok számos akadállyal néznek szemben, amelyek lebontása létfontosságú. Iulia Hertzog – az Interreg Fekete-tenger, Interreg Románia-Bulgária, Interreg NEXT Románia-Ukrajna programok vezetÅ‘je elmondta, hogy a regionális programok az együttműködésen keresztül erÅ‘sÃtik a közösségek kohézióját is. Arra is felhÃvta a figyelmet arra, hogy a döntéshozóknak bÃzniuk a kell programokban.
Susanne Scherrer, az Interreg Balti-tengeri program korábbi vezetője azonban aggodalmának adott hangot, hogy az Európai Unióban egyre „bonyolultabb†a politikai helyzet, mivel
az unió több országában is erősödnek a „nacionalista és idegengyűlölő†hangok,
amelyek a regionális együttműködések ellen hatnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Budapesten gyűltek össze a régiós projekteken dolgozó szakemberek.
***
Egy felebarátom április elején született, ő négy évente kétharmadot szokott kérni a szülinapjára.
Von der Leyen és Scholz sem szerepel majd a történelemkönyvekben.
A Budapesti Nyilatkozat megvalósÃtása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Megrettent a hÃrügynökség az új és erÅ‘s szövetségesektÅ‘l.
Ennek a „tragikus folyamatnak†csak az szabhat gátat a szervezet szerint, ha az Unió a lehető legkeményebb rendvédelmi eszközökkel lép fel a gyűlöletkeltés ellen.
Az MLSZ döntése után az Újpest következÅ‘ hazai mérkÅ‘zését zárt kapuk mögött rendezhetik, mÃg más klubok pénzbÃrságot is kaptak a szurkolói rendbontások miatt.
5 nagykövet, fejenként 5 jelöltet terjesztett elÅ‘ a dÃjra, „huszonöt olyan történetet, amely mindegyike csodaâ€. Most nyolcan kaptak dÃjat.
Két ember vesztette életét Debrecenben, a Határ úti Ipari Parkban.
