történelmi / kaland

Az 1700-as évek elején történt, Magyarországon. Rákóczi szabadságharca fellángolt, seregei egyre nagyobb sikereket értek el, a nemzet újra reménykedik – Lőcse városa és szomszédja, Görgey alispán között azonban vérre menő háború dúl. Az ellenségeskedés csillapíthatatlan, a lőcseiek pedig mindaddig nem hajlandók megszabadulni fekete gyászruhájuktól, míg az alispán feje porba nem hull. Amikor Görgey megtudja, hogy szeretett bátyja csatlakozni akar a szabadságharc felkelőihez, őt védendő elfogatóparancsot ad ki ellene. Számításaiba azonban hiba csúszik, hiszen nem sejtheti, hogy csatlósai között áruló is megbújik, aki egy szép summa reményében bármit hajlandó lenne megtenni élete megmentője ellenében is. A lőcsei gyász egyre elviselhetetlenebb: az asszonyok lázadoznak, a szenátus pedig meghozza döntését: a következő farsangig végezni kell Görgeyvel. A szálak összefutnak, az újdonsült lőcsei főbíró pedig nem is sejti, hogy gyűlölt ellensége kivégzésével saját szívét is menthetetlenül összetörheti...

1585-ben a törökdúlta, vallonfosztogatta látrányi vidéken Oglu, a koppányi aga párviadalban fejét veszi Babocsai Gáspárnak. Egy év kemény vívólecke után a fiú, Babocsai László bosszút áll apja haláláért. Oglu tenger kincsével ráhagyja lányát, Dusmátát. A hozományra Kales vallon kapitánynak is fáj a foga. Orvul elfogatja Babocsait, és Szahin, az új aga fia mellé záratja Bolondvár penészes börtönébe. De Bogics Márkó és Csomai kapitány álruhában kiszabadítja a foglyokat, akik életre szóló barátságot kötnek, és egy döntő csatában legyőzik a vallonokat...

Mátyás király fekete seregének hadnagya, Agárdi Péter, beleszeret egy szép olasz özvegyasszonyba Ziliába, aki egyetlen csókjáért három évi némaságot kér cserébe. Több, mint egy év elteltével Agárdi Péter tartja a szavát. Mátyás király 1000 aranyat fizetne annak, aki néma vitézét meggyógyítja, de akinek nem sikerül, annak Setét Lajos, Mátyás bakója a fejét veszi. A gőgös Zilia útra kél, mert biztos abban, hogy egyedül ő ismeri „néma Péter” bajára az orvosságot…

Sándor Móric gróf, akit bravúros ügyessége miatt "ördöglovasnak" neveznek, haldokló apjához, a Sándor palotába vágtat lován, s átugrat Leontin hercegnő hintóján, aki ettől kezdve, képtelen elfelejteni a daliás magyar lovast. Legközelebb Olaszországban találkoznak, amikor a gróf útonállóktól menti meg a nőt. Szerelem szövődik köztük, házasságukat azonban Metternich meg akarja akadályozni.

1708-ban, a Rákóczi-szabadságharc idején Bornemissza János kuruc hadnagy egyszerre kénytelen küzdeni a faluját veszélyeztető ellenséggel és a szerelmét elvenni készülő Suhajdával.

A Rákóczi hadnagya idillikus szerelmi történet, melynek történelmi hátterét a kuruc-labanc küzdelmek kora adja. Főbb szerepekben Bitskey Tibor, Mádi Szabó Gábor, Zenthe Ferenc és Vass Éva látható.

Jules Verne egyik legnépszerűbb regénye alapján készült ez a film, melynek középpontjában a magyar szabadságharc bukása utáni események állnak.

A történet 1859-ben kezdődik. Sándor Mátyás a titkos, függetlenségi mozgalom vezetője Magyarországon. Az osztrák rendőrség tudomást szerez tevékenységéről s megpróbálják meggyilkolni. Felfogadnak két bérgyilkost, Carlo és Giuseppe Zirone-t, akik tévedésből nem Sándor Mátyást, hanem a feleségét robbantják fel. Giuseppe-t elfogják, s rövid per után felakasztják.

Carlo bosszút akar állni, ezért szövetkezik Sárkánnyal Sándor Mátyás ellen.