öböl
Megjelenés
Kiejtés
- IPA: [ ˈøbøl]
Főnév
öböl
- Állóvizek, tengerek, tavak vagy nagyobb folyók partjainak homorú része, mely rendszerint a környező magasabb part által széltől és hullámzástól többé-kevésbé védve van.
Származékok
- öblöcske, öblös
- (összetételek): Perzsa-öböl, tengeröböl
Fordítások
vízpartok homorú része
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | öböl | öblök |
tárgyeset | öblöt | öblöket |
részes eset | öbölnek | öblöknek |
-val/-vel | öböllel | öblökkel |
-ért | öbölért | öblökért |
-vá/-vé | öböllé | öblökké |
-ig | öbölig | öblökig |
-ként | öbölként | öblökként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | öbölben | öblökben |
-on/-en/-ön | öblön | öblökön |
-nál/-nél | öbölnél | öblöknél |
-ba/-be | öbölbe | öblökbe |
-ra/-re | öbölre | öblökre |
-hoz/-hez/-höz | öbölhöz | öblökhöz |
-ból/-ből | öbölből | öblökből |
-ról/-ről | öbölről | öblökről |
-tól/-től | öböltől | öblöktől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | öblöm | öbleim |
a te | öblöd | öbleid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
öble | öblei |
a mi | öblünk | öbleink |
a ti | öblötök | öbleitek |
az ő | öblük | öbleik |