Hippokratész

Hippokratész szobor

Hippokratész / görögül Ιπποκράτης, latinul Hippocrates / (Kos-sziget, i. e. 460 – Larissza, i. e. 375): görög orvos, a kosz-i orvosi iskola vezetője, antropológus.

Idézetek

• Az élet rövid, a mesterség hosszú, a kellő pillanat hamar elrepül, a tapasztalat félrevezető, az ítélet nehéz.

(A hippokratészi aforizmák kezdete)

• Én a magam részéről nem tudom elképzelni, hogy azok, akik ezt az elméletet vallják és a tudományt a helyes útjáról a feltevések terére vezetik, miként fogják az embereket föltevésüknek megfelelően gyógyítani. Mert – én legalább azt gondolom – ők sem fedezték fel a magánvalóan meleget vagy hideget, vagy szárazat, vagy nedvest ti. ami semmi más tulajdonságában nem osztozik: hanem – azt hiszem – számukra is csak ugyanazon ételek és italok állnak a rendelkezésre, amelyekkel valamennyien élünk, és csupán ők magok fűzik hozzá ehhez a melegnek, ahhoz a hidegnek, ehhez a száraznak, ahhoz a nedvesnek a kizárólagos képzetét. Mint ahogy képtelen dolog a betegnek azt a rendelést adni, hogy egyszerűen meleget vegyen magához; mert azonnal meg fogja kérdezni, hogy mi legyen az a meleg. S az orvos, ha sületlenséget nem akar beszélni, majd szükségképp az ismert anyagok egyikét vagy másikát nevezi meg.

(Hippokratész reakciója Empedoklész gondolkodására Peri phüszon - A levegőről című műben.)

• Két ember fűrészel, az egyik húz, a másik tol, mégis ugyanazt végzik; és kisebbé téve a fát, többé teszik.
• Minden ugyanaz s egyszersmind nem ugyanaz.
• Az emberek nem értenek hozzá: a láthatóból a láthatatlant észrevenni, mivel inkább hisznek a szemüknek, mint az eszüknek, ámbár az nem alkalmas, hogy akár a látottakról ítélkezzék.
• Némelyek azt mondják, orvosok és szofisták egyaránt, hogy nem lehetséges az orvostudományt megérteni anélkül, hogy valaki nem tudja, mi az ember; mert épp ezt kell megtanulnia annak, aki jól akar gyógyítani. Beszédünk a filozófiába tartozik, ahogy Empedoklész és a többiek is, akik a 'természetről' írtak, lényegében azt mondták el, mi az ember, hogyan jött létre és miből van összerakva. Én azonban azt hiszem, amit az orvos vagy a szofista a természetről mondott vagy írt, kevésbé az orvostudományba, mint inkább a festészetbe (azaz: a képzelet világába) tartozik. Azt gondolom ugyanis, hogy a természetről (már ti. az emberekről) a legbiztosabbat épp az orvostudományból lehet megtudni. Ezt a biztosat pedig úgy tanulhatja meg valaki, ha az orvostudománnyal a maga egészében helyesen foglalkozik. De úgy vélem még nagyon messze vagyunk attól a másik céltól, attól a tudástól, amely többek közt pontosan megmondaná, mi az ember és mely okokból jött létre.

A régi orvostudományról

• A filozófiát az orvostudományba és az orvostudományt a filozófiába kell átnevezni, mert a filozófiai tudással rendelkező orvos Istenhez hasonlatos.

A tisztességről 5.

Forrás

• Hornyánszky Gyula: A görög felvilágosodás tudománya - Hippokratész. Magyar Tudományos Akadémia Kiadása, Budapest, 1910.