Zombor–Óbecse-vasútvonal

Zombor–Óbecse-vasútvonal
Óbecse vasútállomása
Nyomtávolság:	1435 mm
Zombor (Sombor) Kerény (Kljajićevo) Szivác (Sivac) ÓSzivác (?) Ferenc-csatorna Cservenka (Crvenka) Kúla (Kula) Verbász (Vrbas) Szenttamás (Srbobran) Turja (Turija) Ferenc-csatorna Óbecse (Bečej)

Az egykori Zombor–Óbecse-vasútvonal nyugat-keleti irányban szelte át Bácska déli részét.

Története

A helyiérdekű vasútvonalat a Zombor–Óbecsei HÉV társaság építette. A MÁV zombori állomásától kiinduló vonal Kúlán a Bácsfeketehegy–Palánka-vasútvonalat, Verbászon a MÁV Budapest–Zimony-vasútvonalat keresztezte, végpontja a Bácsbodrog vármegyei HÉV társaság óbecsei állomásán volt. A két részletben épülő vasútvonal első, Zombor–Turja közötti 69,8 km hosszú szakaszát 1906. december 21-én nyitották meg. A második, 18,4 km hosszú Turja és Óbecse közötti szakaszt 1907. július 9-én adták át a forgalomnak. A termékeny vidéken áthaladó vasútvonal hatékony segítséget nyújtott a mezőgazdasági termékek szállításában, amit addig csak a Ferenc-csatornán tudtak megoldani.

A végig síkvidéken épült vonalon az alépítmény kialakításához kevés földmunkát végeztek. A vasút két legnagyobb hídja a Ferenc-csatornán épült, mindkettő 30 m hosszú vasszerkezetű híd volt. A felépítményt 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből építették. A pályára 10 tonna tengelyterhelést engedélyeztek.

Napjainkban

Az egykori vasútvonal ma a Szerb Államvasutak 25-ös számú vasútvonala.

A Zombor és Verbász közötti szakaszon van személyforgalom, Verbász és Óbecse között a pálya üzemen kívüli, járhatatlan. Utóbbi a szakaszon megmaradt az építéskori "i" vágányzat, nagyrészt eredeti állapotában.

Galéria

• 
  Turja állomás felvételi épülete a vágányok felől nézve
• 
  Óbecse állomás
• 
  Zellerin Mátyás által gyártott korabeli ivókút Óbecse állomáson
• 
  Eredeti, építés korabeli állapotban megmaradt vágány Óbecse közelében
• 
  A síneket sínszegek erősítik talpfákra
• 
  A vonal egyik eredeti sínszála