Weygand Tibor
| Weygand Tibor | |
 | |
| 1929-ben | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1905. november 27. Alcsút |
| Elhunyt | 1965. július 12. (59 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
| Pályafutás | |
| Hangszer | énekhang |
| Tevékenység | dalénekes |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Weygand Tibor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Weygand Tibor[1] (Alcsút, 1905. november 27.[2] – Budapest, 1965. július 12.) dalénekes, az 1930-40-es évek egyik legnépszerűbb előadója, számos egykori slágert elénekelt, az egyik első magyar hangosfilm-zeneszerző és énekes.
Élete
[szerkesztés]Weigand József és Czeiner Mária fia. Iskoláit Budapesten végezte. Fiatalon feltűnt kellemes tenorhangjával. A Zeneakadémia elvégzése után több vidéki – Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged – és fővárosi – Víg, Royal Orfeum, Komédia Orfeum, Király – színházban is fellépett. Barátja, Polgár Tibor révén a rádió is foglalkoztatta, eleinte füttyművészként, később énekesként is. A rádióban énekelt táncdalainak többsége sláger lett.
Ott volt a hangosfilmek bölcsőjénél. A nevető Budapest filmben két saját számát – Köszönöm, kicsikém; Ne haragudjon rám – énekelte. Számos filmben szerepelt ezután is, elsősorban énekes közreműködőként. A harmincas években vele készült a legtöbb hanglemez, a Columbia Gramofon Társaság is foglalkoztatta. Sikeresen szerepelt külföldön – London, Bécs valamint Franciaország és Németország több városában – is. A negyvenes évektől csökkent népszerűsége. Az új irányzatok nem kedveztek az ő stílusának. A háború után még feltűnt az ORI egy-egy műsorában, de a rádió és a hanglemezgyár már nem foglalkoztatta. Polgári foglalkozást választott, a Technoimpex tisztviselőjeként ment nyugdíjba. Két évtizedes pályafutása alatt közel 1500 dalt énekelt lemezre. Ennek ellenére neve – Kalmár Pálhoz hasonlóan – feledésbe merült, pedig ő volt az első énekes, akire a legnagyobb hatást tette az Európába is beszivárgó dzsessz. A szvingkorszak meghatározó énekese volt. Több mai együttes – például a Hot Jazz Band – feldolgozásaiban is felismerhető jellegzetes, a harmincas évek hangulatát, hangkulisszáját idéző énekstílusa.[3]
Legismertebb slágerei
[szerkesztés]- Budán, este 10 után. (Szántó Armand–Erdélyi Mihály)
- Teve van egypúpú.[4] (Ábrahám Pál–Harmath Imre)
- Pardon, pardon, szenyóra. (Brodszky Miklós–Harmath Imre)
- Legyen a Horváth kertben, Budán[5] (Lajtai Lajos–Békeffi István)
- Van Budán egy kis kocsma. (Fényes Szabolcs–Szilágyi László)
- Álmomban egyszer. (Szabó Kálmán)
- Orgonavirág, gyógyítsd meg a lelkemet. (Buday Dénes–Füredi Imre)
- Engem még nem szeretett senki. (Seress Rezső)
- Voltál-e már boldog Pesten? (Hajdú Imre–Szilágyi László)
- Szerelemhez nem kell szépség. (Eisemann Mihály–Szilágyi László)
Diszkográfia
[szerkesztés]- Kemény Egon – Szécsén Mihály: Kedves Helén (1937, vidám foxtrott), Weygand Tibor, Buttola Ede Pátria-Swing Zenekara
- Kemény Egon – Szécsén Mihály: Ma éjjel úgy zokog a gitárom (1941, olasz tangószerenád) Weygand Tibor, Odeon tánczzenekar
- Kemény Egon – Rákosi János: Mondd meg nekem (1942, dalkeringő) Weygand Tibor, Odeon tánczzenekar
Filmszerepek, közreműködések
[szerkesztés]
|
|
Hang és kép
[szerkesztés]- Engem még nem szeretett senki[halott link]
- Egy kis édes félhomályban[halott link]
- Kevés nekem
- Kép: Rátz Valival
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Német származása miatt kezdetben használta a "Wiegenaui" előnevet. Nevét többször írták színlapokon, stáblistákon, műsorfüzetekben Weigand-ként is
- ↑ Születése bejegyezve az alcsútdobozi polgári anyakönyv 55/1905 száma alatt.
- ↑ Hot Jazz Band - Szerelemhez nem kell szépség, youtube.com
- ↑ Weygand Tibor - Teve van egypúpú, youtube.com
- ↑ Weygand Tibor - Legyen a Horváth-kertben, Budán (HQ), youtube.com
