Vonalhasonlat

A Vonalhasonlat Platón Állam című művében olvasható. A hasonlat a filozófus két-világ elméletét hivatott bemutatni. E teória azt mondja ki, hogy a változatlan ideák világa a múlékony ideák fölé rendelt. Az első világ a valóságosan létező világ, a testi világ mind etikailag, mind ontológiailag az ideák birodalmának alá van rendelve. A testi világ a létét csupán a létező világból való részesedéseként (méthexis) nyeri, azaz az anyagi dolgok úgy függnek az ideáktól, mint az árnyék egy anyagi testtől.

A vonalhasonlat

A „vonalhasonlat”

A vonalhasonlatban Platón a világot kétszer két területre osztotta fel:

• A látható dolgok világa:
  • közvetetten észlelhető (ilyen az árnyék és a tükörkép);
  • közvetlenül észlelhető (tárgyak, élőlények);
• Kizárólag a szellem számára hozzáférhető világ:
  • a tudományok területei (ilyen például a matematika, amely szemléltető anyagán túllépve szellemi ismeretekhez, általános tételekhez képes eljutni.)
  • az ideák világa, amely a tiszta ész számára minden szemlélettől mentesen hozzáférhető.

A fentiek alapján, Platón négy szellemi képességet különböztet meg:

1. ész /belátás → ideák
2. értelem /következtető gondolkodás (dianoia) → matematikai igazságok, tárgyak
3. hit/vélemény → élőlények és tárgyak, azaz az érzéklehető dolgok
4. találgatás/sejtés → képek

Források

• Atlasz – Filozófia, Bp., Athenaeum Kiadó, 1999. ISBN 9638596236