Vitalij Andrijovics Maszol
Vitalij Andrijovics Maszol | |
Született | 1928. november 14. Olisivka, Ukrán SZSZK, Szovjetunió |
Elhunyt | 2018. szeptember 21. (89 évesen)[1] Kijev, Ukrajna |
Állampolgársága | ukrán |
Nemzetisége | ukrán |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége |
|
Iskolái | Igor Szikorszkij Kijevi Műszaki Egyetem |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Bajkove temető |
Vitalij Andrijovics Maszol aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vitalij Andrijovics Maszol témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vitalij Andrijovics Maszol (ukránul: Віталій Андрійович Масол; Olisivka, 1928. november 14. – Kijev, 2018. szeptember 21.) ukrán gépészmérnök, politikus, 1987–1990 között az Ukrán SZSZK, 1994–1995 között Ukrajna miniszterelnöke.
Életútja, munkássága
[szerkesztés]1928. november 14-én született a Csernyihivi terület Olisivka nevű településén, tanári családban. 1951-ben gépészmérnökként végzett a Kijevi Műszaki Főiskolán. 1956-ban lett az SZKP tagja.
A bányászati berendezések gyártásával foglalkozó Novokramatorszki Nehézgépgyárban kezdett dolgozni, ahol a szakmai ranglétrát végigjárva főmérnök-helyettesi, majd 1963-ban igazgatói beosztásig jutott. 1971-ben a Kramatorszki Nehézgépgyár vezérigazgatójává nevezték ki. Szakmai munkája során több műszaki újítás fűződik a nevéhez, és kandidátusi fokozatot is szerzett. 1972 szeptemberében az Ukrán SZSZK Állami Tervbizottságának (Derzsplan) elnökhelyettesévé, majd 1979. január 16-án az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnökhelyettesévé, valamint az Állami Tervbizottság elnökévé nevezték ki. Tagja volt a csernobili atomkatasztrófa felszámolásának koordinálására létrehozott kormányzati bizottságnak.
1987. július 10-én kinevezték az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnökévé. Maszol a szovjet rendszer utolsó éveiben, a gazdasági és politika válság körülményei között volt a köztársaság miniszterelnöke, egészen 1990. október 23-ig, amikor az ukrán Legfelsőbb Tanács menesztette tisztségéből.
Felmentését követően az 1990-es parlamenti választásokon képviselővé választották. Parlamenti képviselőként költségvetési és pénzügyi, valamint gazdasági kérdésekkel foglalkozott.
Leonyid Kravcsuk elnök javaslatára az Ukrán Legfelsőbb Tanács 1994. június 16-án megválasztotta miniszterelnöknek. Második kormányfői periódusa 1995. márciusi lemondásáig tartott. Ezt követően visszavonult az aktív politizálástól.
Díjak, elismerések
[szerkesztés]1966-ban és 1986-ban Lenin-rendet kapott, ezen kívül a szovjet rendszer több magas kitüntetésének is birtokosa. 1998-ban megkapta a legmagasabb ukrán állami kitüntetés, a Bölcs Jaroszlav-érdemrend V. fokozatát is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források
[szerkesztés]- Életrajza az Ukrán Legfelsőbb Tanács honlapján
- Interjú Vitalij Maszollal, Fakti i Kommentarii, 2008. november 14. (oroszul)[halott link]
Elődje: Juhim Leonyidovics Zvjahilszkij |
Ukrajna miniszterelnöke 1994–1995 |
Utódja: Jevhen Kirilovics Marcsuk |