Vita:Brexit

Átgondolt fogalmazás kellene

Pl. Az szerepel a szövegben, hogy jelenleg "ideiglenesen" teljes jogú tagja az Egyesült Királyság az EU-nak. Azt is javítani kellett, hogy a 2016-os brit népszavazás "eldöntötte" volna a kérdést. Nem így van.

A népszavazás nem volt ügydöntő jellegű, tehát önmagában nem kötelezte a brit kormányt a kilépési szándék bejelentésére.

A másik: jelenleg nincs megállapodás az EU és a UK között. Csak "tervezet" van. Ezt még brit részéről a parlamentnek jóvá kell hagynia.

Mindezek azért lényegesek, mert most hozták nyilvánosságra az Európai Bíróság főtanácsnokának, Sanchez-Bordonának a Bíróság számára tett indítványát (= javaslatát) arról, hogyan döntsön az Európai Bíróság abban a kérdésben, vajon visszavonhatja-e az Egyesült Királyság a kilépési nyilatkozatát.

Tehát: átgondolt fogalmazásra van szükség.--Linkoman ^vita 2018. december 4., 18:48 (CET)

A héten drámai fejlemények történtek az ügyben. A cikk azonban - hiába szóltam - , már eddig is befejezett tényként és nem folyamatként ábrázolta Brexitet, ezért jelenleg nincs is olyan alfejezet, amelyhez ezek csatlakoznának.--Linkoman ^vita 2019. január 16., 21:29 (CET)

A 2016 előtti előzményeket új szócikkbe emeltem át

Átemeltem a 2016-os népszavazás előtti anyagot egy újonnan nyitott szócikkbe. Az angol Wiki Brexit-cikke nem tartalmazza az 1973-tól odavezető teljes utat. Az viszont igen furcsa, hogy az angol történelemről szóló szócikkeink szinte csak az euroszkepticizmust meg a kilépést említik, a tagságról egyetlen pozitív mondat sincs. Ez így nem semleges.--Linkoman ^vita 2019. február 11., 23:24 (CET)

Magyarország felé irányuló termékforgalom és a Brexit

Úgy gondolom, hogy az új Európai Uniós határok kialakítása határvámszempontból nem érinti Magyarország és Anglia termékforgalmát, mivel az EU által elfogadott vámokat terhelik az angol eredetű árukra EU-s országba irányuló forgalom esetén. Jól gondolom? Kivétel lehet a reptéri forgalom? Margit1951Bpest ^vita 2019. június 7., 10:23 (CEST)

Válaszolok saját magamnak - uhh, ez a Capecitabine nehezíti a koncentrálást. :D

'

NAV honlap utastájékoztató https://nav.gov.hu/nav/kiadvanyok/utastaj - utasforgalom és nem utasforgalom kilapozható tartalom.

lényeg, Anglia a Brexit hatálybalépésétől kezdve úgynevezett harmadik ország,

azaz az Adó online tájékoztatása szerint utasforgalomban:"Európai Unión kívülről vám- és adómentesen légi forgalomban 200 darab cigaretta, vagy 100 darab szivarka, vagy 50 darab szivar, vagy 250 gramm fogyasztási dohány hozható be, míg közúton, vasúton, vagy hajón 40 darab cigaretta, vagy 20 darab szivarka, vagy 10 darab szivar, vagy 50 gramm fogyasztási dohány. Ezen kívül tömény szeszesitalokból 1 liter, borból 4 liter, sörből 16 liter hozható be. Egyéb árukra vonatkozóan légi forgalomban 430 euró, közúton, vasúton és hajón 300 euró a vámmentes értékhatár." Margit1951Bpest ^vita 2019. június 7., 11:33 (CEST)

Források

Valaha valóban az angol Wikipédia cikkéből indult a magyar Brexit cikk, azonban azóta sokan szerkesztették, így én is - és egyáltalán nem az angol cikk fordításával.

A cikk forrásai jelenleg jegyzeteként vannak feltüntetve és igen számosak.

Vagyis a fordítás ma már nem helytálló megállapítás.

Örülnék, ha valaki segítene helyrerakni a tényleges forrásokat, amelyek között magyar törvény is szerepel. Előre is köszönöm.--Linkoman ^vita 2020. január 18., 16:19 (CET)

Brexit eseménytörténete - átírást igényelne

1. A Brexit eseménytörténete folytatódik 2020-ban is.
2. Eddig törekedtünk arra, hogy a Brexit cikkünk fejrészében is mindig rögzítsük az éppen aktuális helyzet lényegét. Emellett az éves eseménytörténetben is gyakran ugyanazok a hírek is szerepelnek.
3. Január 31-vel egyetlen döntő kérdés dőlt el: az Egyesült Királyság az EU-val való megállapodás birtokában lépett ki ezen a bizonyos napon.
4. Ennek a következménye sokféle: pl. Magyarországon nem lép hatályba a kemény Brexit esetére alkotott magyar törvény. (Kérdés, hogy ezek után ebben a cikkben maradjon-e vagy inkább Az Egyesült Királyság és Magyarország kapcsolatai a Brexit után vagy más hasonló címmel induljon külön szócikk, ahová - sok más mellett - ez a felkészülési aktus is beleférne.
5. A rövid eseménytörténet még mindig nem elég rövid. De szükségesnek tartom, mert a kevéssé érdeklődő olvasók hajlamosak nem törődni a részletekkel. Hajlamosak azt gondolni, hogy a Brexit egyik napról a másikra történik. (Nekem úgy tűnik, hogy az élő klasszikus angol meseköltő, Boris Johnson, külön egy népszerű altatódalt szerzett e benyomás kialakítására és elmélyítésére...)--Linkoman ^vita 2020. február 3., 08:02 (CET)

1. Beleraktam a szócikkbe egy "Az átmeneti időszak eseménytörténete" szakaszt (és kicsit módosítottam a szócikk szerkezetét, most szerintem logikus a szakaszcímek neve és sorrendje).

4. Hogy van-e szükség egy külön "Az Egyesült Királyság és Magyarország kapcsolatai a Brexit után" szócikkre, azt nem tudom, de az idő majd eldönti. Addig is átneveztem "Magyarország felkészülése a rendezetlen kilépésre" (mert már nem lehetséges következményekről szól), lerövidítettem egy kicsit (lényeget benne hagytam), és átraktam a "2019-es események" végére egy új alszakaszként, hogy ne egy önálló szakasz legyen.

5. A rövid eseménytörténetet beraktam egy dobozba, részben mert így nem ismétlődik minden háromszor, részben pedig a szakaszcímek így logikusan követik egymást.

+1 A "A kilépés várható következményei" szakaszt átraktam a "2017-es események" alá: ekkor történt a bejelentés, és a szakasz tartalma 2017-es elemzésekre alapul, akkor íródott. Ma sem biztos, hogy teljesen naprakész, és idővel egyre több dolog fog eldőlni, így nem indokolt, hogy ez a kicsit tervezgető, kicsit találgató szakasz a szócikk végén mintegy összefoglaló legyen. – EniPort  ^eszmecsere 2020. február 4., 03:36 (CET)

@EniPort:-- Örülök, hogy ilyen behatóan foglalkozol a szócikk építésével.

Egyetértek azzal is, hogy a "rövid" eseménytörténet túl hosszú a mostani cikkhez. Ugyanakkor kétlem, hogy bedobozolva bárkit is érdekelni fog majd. Van külön szócikkünk Az Egyesült Királyság az Európai Unió tagjaként, oda másolom át a szöveget.

A bedobozolással egy dolog mindenképpen elsikkad, nevezetesen az, hogy Theresa May bukása után az angol belpolitikai élet egyik fő témája volt az EU-val megegyezéses vagy a hard Brexit kérdése. Ha ez sem szerepel már a fejrészben, ez csak azt a benyomást erősíti, hogy 3 és fél éven át nem történt semmi, csak időhúzás volt. Ez pedig csak egy délibáb.

A nagyérdemű közönség majd tapasztalni fogja, hogy a brit álláspont - à la Trump - várhatóan meg fog kérdőjelezni minden egyes nem EU nemzetközi megállapodást, amelynek az Egyesült Királyság ma a tagja és kísérletet tesz majd kétoldalú megállapodások elérésére, ahol az Egyesült Királyság az erősebbnek látszó fél. Ebből következően, minden olyan kérdésben, ami nem kizárólagos EU hatáskör - márpedig többségben vannak ezek a kérdések! - még várhatóan lesz min meglepődniük az EU-27 tagállamok polgárainak...

Azon viszont csodálkozom, hogy miért 2017-hez kerülnek mindazon elképzelések, amelyek a Brexit utáni brit jövőre vonatkoznak. Bár a gondos és óvatos magyar jogalkotás fáradozását felülírta a megegyezéses Brexit, ebből még nem következik, várhatóan egyáltalán nem lesz üres, érdektelen kérdés, milyen lesz pl. Magyarország és az UK egyezményes, nemzetközi jogi kapcsolata.

Én továbbra is azt ajánlom, hogy a várható következmények önálló rovat legyen, miközben az eseménytörténet folytatódjon 2020-ban és tovább. Ez biztosítaná, hogy a Brexitet kísérő nézeteket akkor is megemlíthessük, ha nem fűződnek különösebb következményhez.

Mit gondolsz erről?--Linkoman ^vita 2020. február 4., 10:55 (CET)

Átmásoltam a rövid eseménytörténeti összefoglalót Az Egyesült Királyság az Európai Unió tagjaként szócikkbe, mivel január 31-én ennek lett vége.

A tágabb értelemben vett Brexitnek korán sincs vége, sőt, egyesek szerint most kezdődik...--Linkoman ^vita 2020. február 4., 16:52 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

@Linkoman: A rövid összefoglalást kiszedtem a lenyíló dobozból, és beraktam egy keretbe: szerinted ez így jó megoldás? Optikailag elkülönül magától a szócikktől, de állandóan látható marad.

A "várható következmények"-ben bár valós aggályok vannak leírva, de ennek ellenére nekem nagyon nem tetszik:

• A szócikk ettől teljesen egyoldalúvá válik, csak az EU veszteségeiről beszél, nem veszi figyelembe a britek várható (remélt) előnyeit.

• Fejtegetjük, hogy mitől esik el az EU, de sehol egy szó nem esik arról, hogy mennyi pénz marad a briteknél, és azt mire tudják majd elkölteni.
• Nem szabad elfelejteni, hogy a Brexit-et a brit szavazók a 2016-os népszavazáskor (igaz éppen hogy) előnyösnek látták, és akaratukat a 2019. decemberi parlamenti választással megerősítették (itt lehetőség lett volna olyan eredményre, hogy a Brexit-et megállítsák, ennek ellenére nagy többség a kilépés melletti pártokra szavazott).
• A cikk szerintem a magyar/európai gondolkodással készült, de látni kell, hogy amíg a magyar kormány úgy gondolkodik, hogy "továbbra is szóba állunk a britekkel" (Takács Szabolcs brexitügyi miniszteri biztos), addig a britek szerint "beköszöntött a nagyszerű elgondolások ideje, új távlatok nyíltak előttünk, a világ más államaival is széleskörű megállapodást fogunk kötni, nem csak az Európai Unióval" (Lindsay nagykövet).
• A britek (a szavazók többsége és a kormány) úgy látják, hogy az EU-tagországokkal közvetlenül jobb megállapodásokat fognak kötni, mint az EU-val, szintén. Az USA-val és néhány Ázsiai országgal szintén jobb megállapodásokban bíznak: "Az Európai Unióból történő kilépés lehetőséget teremt arra, hogy megmutassuk, mint jelent a globális Nagy-Britannia. Új piacokon jelenünk meg, liberális szabadkereskedelmi megállapodásokat kötünk a partnereinkkel, biztonságosabb lesz a jövő." (Lindsay nagykövet).

• A jelenlegi "EU veszteségei" szakasszal kapcsolatos aggályaim pontonként:

1. A hard-brexit veszélyeit elemzi, de nem ez történt: már nem igaz
2. Teljesen elméleti fejtegetés, spekuláció.
3. Igaz, 2015-ös adatokkal, ugyanakkor a brit fél előnyeit nem említve.
4. Spekuláció, nem tudjuk, hogy a befizetéseket fogják növelni, vagy a költségvetést csökkenteni. Az elmélkedés végén: "Hacsak..."
5. Igaz. De ettől a NATO tagja marad, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának is: nem derül ki a bekezdésből, hogy mi változik.
6. Spekuláció, nem tényszerű: "szerinte", "billenthetik", "egyes szerzők", stb.
7. Spekuláció ("Felmerült..."). Persze a mondat végén már "Ez ellen szól...".
8. Lehet igaz, de itt is a legtényszerűbb állítás a "megerősödhet".

Szóval szerintem ez a főleg 2017-es elméleteken és spekulációkon alapuló, egyoldalú szakasz még mint "2017-es gondolatok európai szemmel" elmennek, de semmiképpen sem jó tényszerű és kiegyensúlyozott elemzésnek, jövőképnek.

De természetesen nyugodtan állítsd vissza amit gondolsz, vagy javítsd tovább, tekints úgy a szerkesztéseimre, mint egy ötlet, de lehetnek ennél sokkal jobb megoldások is. – EniPort  ^eszmecsere 2020. február 4., 17:26 (CET)

@EniPort:-- Elismerésem a cikk fejlesztésében elért eredményeidért. Teljes mértékben egyetértek a Brexit következményeit taglaló részekkel kapcsolatos kritikáiddal. Üdv.--Linkoman ^vita 2020. február 4., 22:04 (CET)

Bár érdemben nem foglalkozom a témával, a véleményem azért leírom: Szerintem jó lenne ezt a cikket a január 31-i kilépéssel (+ esetleg a közvetlenül várható eseményekkel) befejezni, az átmeneti időszak (2020) – nagyon fontos, de az eddigiektől eltérő jellegű – eseményeit új cikkben követni. – Vadaro ^vita 2020. február 5., 08:59 (CET)