Vita:Ősrobbanás

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Csillagászati szócikkek (színvonalas besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Színvonalas Ez a szócikk színvonalas besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: KGyST (vita), értékelés dátuma: 2008. július 13.

Csillagászati szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Fizikai témájú szócikkek (bővítendő besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Fizikai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek a bolgár, angol, spanyol, finn, francia, szlovák, katalán, thai és kínai Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

A szócikk jelentős részben a megfelelő angol nyelvű Wikipédia-szócikken alapul. Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény

Kis-nagy kezdőbetű

Helló! Szerintem a címsorban nagy betűvel, de bent a szócikkben kis betűvel kell kezdeni az "ősrobbanás" szót. Magyarban ez nem tulajdonnév, bár csak egy volt belőle. A Google vegyesen hoz találatokat, ez tény, de sokan kritikátlanul utánozzák az angol írásmódot. Tófalvi Péter 2006. február 12., 19:58 (CET)

Én mindíg gondban vagyok az ilyen dolgokkal. Mennyivel kevésbé tulajdonnév mint a Zoli? A Zoli 100000 embert jelöl, az Ő/ösrobbanás egy tényt. A V/világegyetemet szakterületen dolgozó Both Előd rendszeresen nagy kezdőbetűvel fordítja. (Persze, ha a párhuzamos világegytemek elképzelésről ír, akkor biztos kisbetűvel írja.) Hasonló a gondom az olyan nagy gyorsítókkal, mint az LHC, egy van belőle, és nem lesz több, nem úgy mint általában a szinkrotronokból, és több ezer fizikus és mérnök munkahelye van/lesz az LHC.

A címsort nem mi döntjük el, az nagybetűs lesz, még a decibel dB esetén is :-( -- Árpi (Harp) ✎ 2006. február 15., 10:46 (CET)

Tulajdonnévnek a személynevek, állatnevek, földrajzi nevek/égitestek nevei/, intézménynevek, címek, kitüntetések, díjak nevei számítanak. Szerintem ez egyikbe sem besorolandó. – Ferike333 ^vita 2008. január 10., 19:40 (CET)Feriek333

Egyetertek Ferikevel. Mondat kozepen szerintem is osrobbanas. Viszont a Vilagegyetem az nagy betu.

hoi 2009. november 11., 16:01 (CET)

Szingularitas

A szingularitas nem feltetlenul letezo dolog, es nem feltetlenul szamit a vilagegyetem tortenete reszenek. Bizonyos ertelmezesek szerint csupan hatarertek. (SZVSZ ez a helyes ertelmezes) Ez ertelemzes kerdese. Tehat ne irjunk olyat, hogy a Vilagegyetem anno szingularitas volt.

Igen, láthatólag ez az angol verzió rossz értelmezése és fordítása. A szingularitás itt annyit jelent, hogy egy bizonyos ponton túl az ősrobbanás nem értelmezhető az általános relativitáselmélet keretein belül, végtelen értékek jelentkeznek, a teória összeomlik (lásd kvantumfizika és általános relativitáselmélet összeférhetetlensége), de nem egy létező entitás.

Egy kicsit tompítottam ezt az élt. A képleírás szövegéből kivettem a szingularitás szót, a bevezető végén kicsit többet magyaráztam, bár ott eddig is benne volt, hogy a szing. csak a pontatlan modellünkben van.- Árpi (Harp) ✎ 2006. október 27., 12:16 (CEST)

Új elmélet

Szócikkből áthozva, majd ha részletesebb lesz, valamivel enciklopédikusabb formában vissza lehet tenni: What happened before the Big Bang? --Tgr^vita•IRC 2007. július 6., 13:48 (CEST)

Végső Végzet ??

Egy kis filozófiai probléma: Az angol Wikipédiában kritizáltam az Ultimate fate of the Universe cikk nevét. Erre hivatkozott egy másik cikk ami azt mondta hogy we don't know the ultimate fate..., ami szerintem értelmetlen, mert még azt se tudjuk, hogy lesz-e vége, vagy nem, ezt csak a jelenlegi modelünk támasztja alá, és ki tudja mi jön 100 év mulva?

Még a végső (ultimate) szó kihagyása is problémát okoz, mert ha nem tévedek a végzet (fate) szó is halált implikál (sejttet) és nincs olyan szavunk (itt se ott se) ami végtelenséget írna le.

A probléma a Világegyetem keletkezésével azonos, mivel az első 10^-43 másodpercről halvány dunsztunk sincs és arról se, hogy az űr-idő (spacetime) keletkezése előtt valóban egyik se, másik se létezett.

(Most olvastam ezt a cikket először és örömmel jegyeztem meg hogy szebben van leírva, mint a forrása) LouisBB ^vita 2008. február 4., 09:27 (CET)

Jelszavamra ráutalva (tévedni emberi dolog) a Kozmológia cikk olvasása rávezetett, hogy igenis van jó szó és a magyarok megtalálták, mégpedig A Világegyetem jövője címmel. Most már csak az angolokat kellen rávenni, hogy ne beszéljenek ultimate fate-ről LouisBB ^vita 2008. február 4., 10:10 (CET)

Szerintem a tér(idő) szakaszosan végtelen,szingularitásai vannak.A szingularitásokat szubkritikus fekete lyukak és antianyag-halma- zok okozzák.(A szupersűrűségű objektumok-egzotikus anyagok állapotegyenletei alapján.)Ezeknél a gravitációs-antigravitációs köl- csönhatások mellett egyéb kvantummechanikai effektusok is léteznek.Ide sorolható a fénynél nagyobb sebességű részecskék,amik na- gyon kis téridő-tartományban léteznek és téridő-szimmetriát sértenek,ezek a tachionok.(A nem-relativisztikus fizikában már Som- merfeld és mások felvetették a fénysebességnél nagyobb sebességű részecskék létezését!Természetesen,míg a newtoni mechanka kb. 75ezer km/s-ig,az einsteini pedig a speciális relativitás "c"-értékéig továbbra is érvényes!)Végeredményben több ún."Ősrobbanás" volt és van és lesz,tehát csak Multiverzumról beszélhetünk Univerzum helyett!(Téridő-filozfia.)Megj.:A fenti szingularitás alatt matematikai-differenciál geometriai szingularitást értek!Az ősrobbanás szingularitása(Lemaitre-Gamow-Hubble-Hoyle-Hawking stb.) szerintem nagyrészt spekulatív,approximatív!2009.05.28.W.FZ.

Helló. Én olvastam valamikor, hogy az ősrobbanás előtt nemhogy anyagok nem voltak még de ráadásul tér és idő sem, tehát SEMMI. Vagyis akkor most az a legnagyobb tudományos kérdés, hogy akkor mégis mi idézte elő a robbanást? by.-TANK ROCK

Az Ősrobbanás előtti állapotról fantáziálni a Világegyetem legfeleslegesebb dolga. A Big Bang első néhány milliomod másodpercéről sincs semmilyen adat - és nem is lesz, mert nem lehet szimulálni -, nemhogy arról, mi volt előtte. Ez egy olyan határa a megismerésnek, ami nem léphető át. L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 17., 17:39 (CEST)

Ellenkezőleg, létezik a kozmológiának egy olyan ága, hogy pre-big bang fizika. (Bár hogy pontosan mit csinálnak, az már erősen túl van az én felfogóképességeimen.) --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. szeptember 17., 19:59 (CEST)

Eddig ismereteim alapján ez a pre-bigbang fizika igazi tenyérjóslás lehet ! L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 18., 13:48 (CEST)

Robbanás

Ez a rész nekem kicsit zavaros:

„ Hubble törvényének két lehetséges magyarázata van. Vagy egy robbanás középpontjában vagyunk, vagy pedig az univerzum egyenletesen tágul mindenfelé.

A tér tágulásának elméletét támasztja alá a kozmológiai elv és a kopernikuszi elv. A megfigyelt vöröseltolódások a tér minden irányában rendkívül homogének, azaz a Hubble állandó értéke minden irányban nagy pontossággal megyezik. Ha egy robbanás középpontjában lennénk, akkor valószínűleg nem lenne ilyen egyenletes a vöröseltolódás.

A mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás távoli rendszerekre kifejtett hatásának vizsgálatai 2000-re megerősítették a kopernikuszi elvet. Az, hogy az univerzum évmilliárdokon át egyenletes hűlt mindenfelé, csak a tér tágulásával magyarázható, és kizárja azt, hogy egy robbanás középpontjának környezetében vagyunk. ”

1. miért kéne a középpontjában lenni egy robbanásnak (vagy legalábbis egyenletesen táguló anyagfelhőnek), hogy távolságarányos vöröseltolódást lássunk? Ebben az esetben a tágulás egy nagyítási transzformációval írható le, az meg lényegében eltolásfüggetlen (a newtoni modellben, de ha a relativisztikus hatásokat is figyelembe vesszük, akkor meg a robbanás semmiképp se jó, középpont vagy sem, mert úgy nem kaphatnánk a fénysebességnél nagyobb sebességnek megfelelő vöröseltolódásokat).
2. miért ne lehetne egyenletes egy robbanás középpontjában (vagy bármely pontjában) a vöröseltolódás?
3. a kozmológiai/kopernikuszi elv hogy jön ide?
4. A mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás távoli rendszerekre kifejtett hatásának vizsgálatai - ezmiez?

– Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. október 25., 01:33 (CEST)

Nézd, megmondom őszintén, az angol wikiből fordítottam, ezért feltettem, hogy szakmailag korrekt az anyag, csak nincs kifejtve. Húztam ki így is részeket, amiket helytelennek, vagy irrelevánsnak véltem, de nem gondoltam végig, hogy ha egy-két furcsa dolog van benne, akkor több is lehet. Most így, hogy mondod, nem is hallottam még erről a robbanás elméletről, pedig könyvet, és jó pár -laikusoknak szóló- cikket is olvastam már a témáról. A saját, és nem a szerkesztésem védelmében annyit azért megjegyeznék(bár ez a fentiek miatt már nem túl fontos), hogy a kopernikuszi elv nem engedi, hogy a feltételezett robbanás középpontjában legyünk(és ugye az alapfeltevés az volt, hogy csak akkor történhetett a robbanás, ha annak mi a középpontjában vagyunk) - a kozmológiai elvet meg a fordítás utáni átfogalmazás közben néztem be, és így maradt a szövegben.

4.: Az eredeti mondat ugye így hangzik: Measurements of the effects of the cosmic microwave background radiation on the dynamics of distant astrophysical systems in 2000 proved the Copernican Principle, that the Earth is not in a central position, on a cosmological scale. Remélem nem fordítottam totálisan félre. Itt újfent azt tudom felhozni mentségemre, hogy mivel a forrás az angol wiki volt, mindenféle továbbgondolás, vagy ellenőrzés nélkül átvettem.

Összeségében egyetértek a kritikáddal. Nézd el nekem, első szerkesztésem itt. Én hozzányúlni már nem merek ma a szerkesztéshez, mert véletlen már kétszer javítottam elütés miatt(és még maradt benne kettő... szégyen), de most az idézett részt kihúznám ahogy van, a maradék még mindig bővebb, mint az eredeti.

Szóval bocs, máskor majd jobban figyelek. – DennisLee ^vita 2009. október 25., 02:39 (CEST)

Szerintem aki az angol szöveget írta, abból indult ki, hogy ha nem a tér tágulna, hanem egyszerűen csak a benne levő anyagcsomók távolodnának egymástól (erre hivatkoznak néha robbanásként), akkor az irányfüggetlen, távolságarányos vöröseltolódás azt jelentené, hogy éppen ennek a táguló anyaghalmaznak a középpontjában vagyunk (ami a kopernikuszi elv alapján nem meggyőző magyarázat) -- amiben viszont szerintem nincs igaza, egy táguló anyaghalmaz bármely pontjáról ugyanúgy néz ki (feltéve hogy nem látunk el a széléig).

A távoli rendszeres dolognál erre a cikkre hivatkoznak, ami szerint azt mérték, hogy a háttérsugárzást elnyelő gázfelhők mennyire forrósodtak fel, és ebből becsülték a háttérsugárzás korábbi hőmérsékletét. Ez egy erős bizonyíték az ősrobbanásra (az elmélet előrejelzései a háttérsugárzás hűlésére összhangban vannak a mért értékkel), de hogy miért pont a kopernikuszi elvhez kapcsolódna, azt nem látom. Nyilván egy állandó térben táguló anyagot feltételező modell (mint a steady-state) nem tud mit kezdeni a háttérsugárzással, főleg annak a hűlésével, de ennek nincs különösebb köze ahhoz, hogy kitüntetett helyen vagyunk-e.

Megkérdezem majd az angol wikipédián, hogy mire gondoltak. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2009. október 25., 02:48 (CET)

Nemigen értek a fizikához, de a vöröseltolódást nem lehet az ősrobbanás elmélete alapján az anyag eltávolodásával magyarázni, hiszen az elmélet szerint nem egy adott , abszolút térben történt, hanem a tér is akkor jött létre. Ez a tér tágul.

Miert nem jo a hideg és nagy energiasűrűségű

Probalom roviden leirni (nem fog sikerulni). Rovid kronologia ami segithet.

1, AE alt.rel elmelete 1916.

2, Friedmann megtalalja az alt.rel. kozmologiai megoldasat 1922.

3, 1927 vagyis hat az Osrobbanas lap szerint 1931. Ideznek a Georges Lemaître cimszobol:

eljutott a táguló Univerzum elméleti modelljéhez, amelyet korábban egy orosz tudós, Alexander Friedmann is kigondolt. Mindketten a relativitás elméletéből vezették le a Világegyetem tágulásának gondolatrendszerét. Sem Lemaître, sem a kozmológusok társadalma nagy része nem tudta, hogy Friedmann, ezt már leírta, de ő időközben elhunyt. Friedmann matematikus volt, akit a látott dolgok leírása érdekelt, de Lemaître tovább ment mint az orosz, és kitartóan kutatta, hogy mi történhetett korábban. Ha időben visszafelé megyünk a Világegyetemnek kisebbnek kellett lennie. Ennek továbbgondolása, azaz ahogy a tudósok próbáltak visszamenni az időben, hogy meglássák milyen volt az Univerzum fiatal korában, vezetett az Ősrobbanás, vagy Big Bang elmélet kidolgozásához. Miután Lemaître kidolgozta univerzum-modelljét, elkezdett fizikai kutatásokat végezni, amivel igazolhatja azt. Ezért beleásta magát a kozmikus sugárzás és radioaktív bomlás részleteibe, amelyekkel rendszerbe foglalta világmodelljét. Elméletét 1927-ben tett közzé a Brüsszeli Tudományos Társaság Évkönyvében (Annales de la Société Scientifique de Bruxelles). Publikációját néma csönd fogadta, és ugyanebben az évben Einstein is durván elutasította a Solvay-konferencián. Tőle tudta meg, hogy Friedmann is ezen a problémán dolgozott. „Az ön számításai hibátlanok ugyan, de fizikája visszataszító” - ezzel hárította el Einstein Lemaître-t. Einstein ekkor már akkora tekintély volt, hogy amiről ő ítéletet mondott, azt a tudós társadalom is elfogadta, így továbbra is az általa képviselt statikus világmodellt fogadták. Eddington sem válaszolt az Ősrobbanást felvető levelére. Ezek miatt Lemaître elkeseredett, és sokáig nem foglalkozott elméletével. két évre rá Hubble mérései tökéletesen igazolták a tágulás elgondolását, és 1930-ban végre Eddington is felfedezte magának a korábban mellőzött dolgozatot. Lefordíttatta a korábban Belgiumban megjelent cikket és megjelentette a Királyi Asztronómiai Társaság havilapjában (Monthly Notices og the Royal Astronomical Society), majd levelet írt a Nature-nek, amelyben briliánsnak nevezte Lemaître elméletét. A bizonyítékok gyűltek, egyre több tudós fogadta el a táguló Univerzum elméletét, és 1931. február 3-án Einstein egy nyilvános sajtótájékoztató keretében ismerte el, hogy Lemaître-nak igaza van.

4, 1929 Hubble-torveny. A Vilagegyetem tagul.

5, George Gamow 1948-ban megjósolta a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzást (CMB).

6, Penzias és Wilson 1978-ban fizikai Nobel-díjat kaptak, hogy 1965-ben megfigyeltek a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzást.

Majd meg irok datumot, de itt megallnek egy kicsit. Az angolban használt „nagy robbanás” („Big Bang”) kifejezést 1949-ben Fred Hoyle alkotta meg gúnynévként Lemaître elméletére. Magyarul ezt osrobbanasnak mondjuk. E cimszo vitalapjan vagyunk jelenleg. Tehat a szo es amit jelent az mar 60 eve megvan. 15-20 evig komolyan lehetet rola vitatkozni, hogy valos vagy nem. Vagyis megkozeliti e a Vilagegyetem helyes leirasat vagy sem. De a CMB felfedezese utan a felmerulo problemak ellenere a legtobb kozmologus helyes kiindulasi alapnak gondolta.

A 70-es evekben tobb komoly ellenvetes is felmerult az elmelet ellen. Ebbol ketto; a finomhangolas es a horizont problema. Mindkettot megoldja (megmagyarazza) az inflacios hipotezis. Persze uj problemakat is felvet. Mellozve a reszleteket, most csak annyit, hogy Guth 1980-ban talalta ezt ki.

A cimszo 4. A világegyetem fejlődése az ősrobbanáselmélet szerint c. fejezete egy jo osszefoglalo:

• Planck-időszak; 10^-43s-ig; nem vált szét a négy alapvető kölcsönhatás;
• Inflációs fázis; 10^-33s és 10^-30s között fejeződött be; rendkívül nagy tágulás 10³⁰ és 10⁵⁰ közötti arányban;
• Kvark-időszak; 10^-7s-ig; kvarkok, leptonok és fotonok léteznek;
• Hadron-időszak; 10^-4s-ig; protonok, neutronok és antirészecskéik összeállnak a kvarkokból; ezenkívül a müonok, elektronok, pozitronok és a fotonok léteznek;
• Lepton-időszak; 10s-ig; elbomlanak a müonok, a pozitronok megsemmisülnek elektronnal találkozva (annihiláció);
• Sugárzás-időszak; kb. 380 000 évig; H, He, Li jön létre;

Forditott nezet:

Lenyegeben igy fejtettek meg a tudosok. Nezzunk szet most a vilagban. Megfigyelve a mostani helyzetet (Hubble-torveny) probaljuk az idot visszafele porgetni es megnezni mi volt ez elott. Aztan, majd ha eleg jo az elmeletunk, akkor nezzunk ra a problemara mint egy elmeleti fizikus, aki mar a kezdetbol indul es az idot elorol nezi es ugy vizsgalja a tortenteket (a Vilagegyetem fejlodeset). Az osrobbanas modell olyan sikeres, hogy a 80-as, 90-es evektol kezdodoen elkeztek Standard Modellnek nevezni. Idezet a laprol:

A jelenlegi fizikai modellünk szerint a világegyetem paramétereinek határértéke kb. 13,7 milliárd (1,37·1010) évvel ezelőtt egy gravitációs szingularitás, az idő és távolság mérése értelmetlen, a hőmérséklet és a nyomás pedig végtelen ebben a szingularitásban.

A modellnek mivel egy szingularitasbol indul, elvi korlatja van. De van egy gyakorlati korlat is. Mennel jobban vissza megyunk az idoben, annal surubb es forrobb az anyag (a vilag). A nagyon-nagyon forro vilagrol nem tudjuk milyen, mert nem vagyunk eleg okosak. A nagyon forro vilagrol esetleg tudjuk, mert a reszecske fizikusok sokat okoskodnak. Epitjuk a nagy gyorsitokat, epitjuk az uj elmeleteket es egyre okosabbak leszunk. De ez is csak azt jelenti, hogy egyre korabbi es korabbi idoket tudunk elvileg tanulmanyozni. Jelenleg vissza tudunk menni kb. 10^-10 - 10^-11s-ig. Tehat eleg messze vagyunk a Planck skalatol, de meg az inflacios korszaktol is.

Talan ennyi eleg lesz osszefoglalonak.

Es most nezzunk a vitank lenyeget. A cimszo irja:

egy rendkívül sűrű, meleg (vagy hideg és nagy energiasűrűségű[1]) állapotból fejlődött ki

az idezett forras: Patkós András: A Mindenség mérése mindentudas egyeteme eloadas.

Erre az eloadasra hivatkozva kerult be a zaroljelbe 5 szo. Az en keresem, hogy a zarojelet toroljuk. A hivatkozas maradhat, hiszen az 1 oras eloadas a fentiekrol szol.

Patkos az utolso 6 percben beszel az inflacios szakaszrol. Ebbol is kiderul, hogy a minket erinto resz az a plank hossznyi tartomanybol kiindulo osrobbanas elott van.

Patkos mondja, hogy ebbol a tartomanybol robbant szet a vilagegyetem. De ebbol a lenyeg az inflacios felfuvodo szakasz. Ezzel probaljak magyarazni pl. a horizont problemat (amint mar irtam is).

Patkos ezt jol elmondja. Majd valoban mondja a vegen, hogy egy hideg nagy surusegu reszbol robbant szet.

De ez mire vonatkozik?

Arra, hogy Guth szerint az egesz honnan jott. Honnan kezdodott. Tehat t=0 elott honnan jott. Bocsanat de a fizika a megfigyelheto dolgokkal foglalkozik. A kozmologiat az alt.rel. Einstein egyenleteivel targyaljuk. A Friedmann-Lemaître megoldasok szingularitasbol indulnak. Az alt.rel. jatekszabalyai szerint nem foglalkozunk azzal, hogy mi van a szingularitason tul. Mi van a szingularitason belul. Mi van a az idobeli szingularitas elott. Ezek az alt.rel.-bol kovetkezoen nem megfigyelhetok. A fizika pedig nem foglalkozik nem megfigyelheto mennyisegekkel. Az ezekkel valo foglalkozast meghagyja masoknak (pl. filozofusoknak).

Ebbol a szemponbol erdektelen, hogy Guth megis irt errol. Meg az is erdektelen, hogy Patkos szentelt ennek egy mondatot az eloadasaban. Ezek meg belefernek. De az Osrobbanas cimszo bevezetojebe nem fer bele egy zavaro zarojeles megjegyzes.

Ezt en toroltem is, mire Laszlovszky András visszaallitotta. Mivel nem hitt nekem bemondasra ezert voltam kenytelen megirni ezt a szakaszt itt a vitalapon.

Sajnalom, hogy Patkos eloadasanak irott valtozataban nem csak egy mondat, hanem tobb is szerepel, mert igy teljesen felreertheto lett. Erre hivatkozva irta be valaki az 5 szot a zarojelbe, ami ott nagyon zavaro es onellentmondast is hordoz. Ezert kell szerintem torolni.

Jelenleg a wikin nincs kozmologiai inflacios lap. Ha lesz, es legalabb nehany tucat mondatban targyalja a temat, akkor ott lehet szerepeltetni ezen 5 szot. Es persze reszletesen el kell magyarazni, hogy mit jelent, mert kulonben igen felreertheto.

Szoval kedves Andras,

Mivel nem javasolnam, hogy a bevezetobe masoljuk be a fenti magyarazatomat, ezert marad a masik megoldas. Legy szives allitsad vissza az altalam torolt valtozatot.

Ha van meg amiben nem ertunk egyet, javaslom azt itt beszeljuk meg. hoi^Hoi 2011. január 29., 10:53 (CET)

Ősrobbanás- mint cím

Szerintem - a korrektség, és a félrevezetések elkerülése végett - meg kellene változtatni a cikk címét "Nagy Bumm"-ra. A robbanás ugyanis egy másfajta folyamatot jelent, ezzel azonosítani, vagy analóg képként elképzelni a "Nagy Bumm"-ot, teljesen hibás elképzelést ültet az ember fejébe. Javaslom, hogy az "ősrobbanás" kifejezést ti. történetileg nevezték így az Univerzum kezdőeseményét említse meg a cikk egy rövid 'ilyen is volt' szerű széljegyzetben. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 77.243.221.91 (vitalap | szerkesztései) 2011. március 9., 01:57

Szerintem viszont mindenki ősrobbanás néven ismeri, a nagy bumm csak a big bang tükörfordítása (mellesleg a bumm sem igazán magyar szó), szóval nyugodtan lehet elterjedt névnek tekinteni az ősrobbanást. Következésképp teljesen mellékes, hogy kiben milyen képzetet kelt. Ez a neve és pont. LA^pankuš→ 2011. március 9., 11:06 (CET)

Nekem is az a benyomásom, hogy az ősrobbanás az elterjedtebb; és nem mintha a "Nagy Bumm" kevésbé lenne félrevezető. (Egyáltalán, nehéz nem félrevezető elnevezést elképzelni egy olyan folyamatra, aminek az életre alkalmas fizikai körülmények között még távoli analógiái sincsenek.) --Tgr^vita 2011. március 10., 22:29 (CET)

cáfolatok az ősrobbanáshoz

1. Vöröseltolódást az összeadódó gravitációs hatás is okoz. 4 milliárd fényév sugarú térben még észlelhetők közeladő, kék eltolódást mutató objektumok. Ekkora térben az összeadódó gravitáció már elég nagy ahoz, hogy e téren túli objektumok fényhullámait olyan mértékben megnyújtsák, hogy azok a Földünkről és annak közvetlen közeléből már vörösnek látszódjanak. Tehát a vöröseltolódás nem igazolhatja a Világegyetem tágulását. Először 1973 ban beszéltem erről Dr. Marik Miklóssal akinek akkor hallgatója voltam. Egyetértően fogadta gondolataimat, nem is próbálta cáfolni. 2. Az anyag összesűrűsödésének határai vannak. Az egyik ilyen határ a Kandraszekár /Indiai fizikus, csillagász/ határ, mely az óriás csillagok növekedési határa. Egy másik még nem definiált határ a feketelyuk létrejöttével, annak lehetséges méretével függ össze. Bármilyen messze látunk is a végtelenbe, nem látunk a jelenleginél látott nagyobb objektumoknál nagyobbakat sehol. Sem a Qvazároknál sem az óriásgalaxisoknál nagyobbat. Ma már elfogadott tény, hogy az óriásgalaxisok magjait feketelyukak által fentartott folyamatok működtetik. Egy feketelyuk tömege sem lehet végtelenül nagy. A gravitáció törvénye szerint, egy tömeg gravitációja a középpontjától mért távolság négyzetével arányosan csökken. E szerint is csak addig nőhet a tömeg amíg felszinén a szökési sebesség el nem éri a fénysebességet, azaz fekete lyuk esetében, le nem csökken a fény sebességének határára. Amint ez bekövetkezik, a feketelyuk is instabillá válva, felrobban. Az óriásgalaxisok magjait több feketelyuk is táplálhatja folyamatos robbanásokkal és összeomlásokkal és így rendkívül stabillá, hosszúéletűvé teheti azok létét, amint az tapasztalható is. A feketelyukak tömegnövekedésének határa, feltételezésem szerint a normál galaxisok magjainak megfelelő méretű tömegnagyság körül keresendő. Az óriás galaxisok azért a legstabilabb képződmények mert azok a folymatok amik az energiájukat adják önfentartóvá teszik őket, mind addig amíg túl közel nem kerülnek egymáshoz és Qvzárrá nem alakulnak, aminek az óriási távolságok miatt is rendkívül kicsi a valószínűsége. A Qvazárok a legtávolabbi és legritkább képződmények az Univerzumban. 1975-ben először Dr. Marik Miklóssal és Dr. Marx Györgyel is beszéltem erről mint hallgatójuk. A gondolataimat elfogadhatónak ítélték, de matematikai alátámasztás nélkül nem sok értelmét látták az okoskodásnak. 3. A háttérsugárzás mértéke és léte semmit nem bizonyít. Az Univerzumban mindennek van alap és maximum hőmérsélkete, mindenütt jelen van az elektromáágneses tér, nyilván ott a leghidegebb ahol a legritkább az energia, az elektromágneses sugárzás jelenléte, vagyis ez az univerzum alap hőmérséklete.

     Somogyi Szántó Béla a festő
                     folytatom.....

Szerintem az ősrobbanás cáfolata(i) nem kellenek a cikk vitalapjára. Ez nem egy blogoldal, ahol vitázni kell róla vagy vele. Az elméletet és az esetleges ellenvéleményeket (forrásolva, sajnos a saját kutatás itt nem játszik) a cikkben kell bemutatni. LA^pankuš→ 2011. április 28., 15:36 (CEST)