Vindelälven
| Vindelälven | |
 | |
| A Rénszarvas-sellő a Vindel-folyón | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Svédország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 453 km |
| Vízhozam | 190 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 12650 km² |
| Torkolat |
|
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vindelälven témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Vindelälven Észak-Svédország egyik nagy folyója, az Umeälven északi mellékvize, egyben Svédország legnagyobb olyan folyóvize, ami nem közvetlenül a tengerbe torkollik, tehát mellékfolyó. A Vindelälven Svédország négy szabályozatlanul hagyott folyója közül az egyik. (A többi három a Torneälven, a Kalixälven és a Piteälven. 1993-ban ezeket a Riksdag, a svéd parlament nemzeti folyónak nyilvánította és rögzítette, hogy azok kiépítetlenül maradjanak.) Tavaszi árvize emiatt sokkal nagyobb, mint a szabályozott Ume-folyóé.
Földrajzi leírása
[szerkesztés]
A Vindel-folyó a Skandináv-hegység gerincén húzódó svéd-norvég határ közelében, a fjellek vidékén ered Norrbotten megyében, Arjeplog község déli részén. Délkeleti irányban haladva átlép Västerbotten megyébe, átfolyik Sorsele község területén, beleértve a Storvindeln tavat, majd Vindelns község után érinti Umeå község területét is, végül Vännäs község területén délre fordulva csatlakozik az Ume-folyóhoz Vännäsbytől délre, mindössze 25 kilométerre a tengertől. A folyó által érintett jelentősebb települések Ammarnäs, Sorsele, Rusksele, Åmsele és Vindeln. Legnagyobb mellékvize a Lais-folyó.
A folyón kiépítetlensége miatt számos sellő maradt meg, ezek közül néhány nevet is kapott.
Természetvédelmi viták
[szerkesztés]A svédországi nagy vízerőművek építése idején, a 60-as években a Vindelälvent is kiszemelték energiájának kiaknázására. A vízügyi hatóság és a nagy természetvédelmi szervezetek már elfogadták a vízenergia kiaknázására irányuló terveket, és a parlamentben is többségben voltak a terv pártolói. A helyi hatóságok és önkormányzatok sem találtak kivetnivalót a további vízerőművek építésében. A helyi lakosság azonban egyre jobban tiltakozott a tervezett nagy áttelepítések ellen, és Olof Palme szociáldemokrata kormányzata ezt felismerve politikai döntést hozva lemondott az építkezésről, ami új fejezetet nyitott a svéd környezetvédelem történetében.
Források
[szerkesztés]- Claes Bernes, Lars J Lundgren. 2009. Bruk och missbruk av naturens resurser : en svensk miljöhistoria. Monitor 21. Naturvårdsverket. (svédül)
További információk
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Vindelälven című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
