Valentin Magnan
| Valentin Magnan | |
 | |
| Született | 1835. március 16. Perpignan,  |
| Elhunyt | 1916. szeptember 27. (81 évesen) Párizs |
| Állampolgársága | francia |
| Foglalkozása | pszichiáter |
| Iskolái | Párizsi Egyetem |
| Kitüntetései | a francia Becsületrend lovagja |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Valentin Magnan témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Valentin Magnan, teljes nevén Valentin Jacques Joseph Magnan (Perpignan, 1835. március 16. – Párizs, 1916. szeptember 27.) francia pszichiáter. A 19. században meghatározó alakja volt a francia pszichiátriának. Az abszint fogyasztásához kapcsolódó vizsgálatok miatt vált közismertté. Az abszintizmust betegségként az alkoholizmustól külön írta le tanulmányaiban.
Élete
[szerkesztés]Orvosnak tanult Lyonban és Párizsban. Gyakornokként tanítványa volt Jules Baillarger-nek és Jean-Pierre Falret-nek. 1866-ban szerzett doktori fokozatot Párizsban. 1867-től pályafutása végéig egy párizsi kórházban, a Szent Anna Elmegyógyintézetben dolgozott. Magnan az egyik vezetője lett kora francia pszichiátriai iskolájának. Több jelentős pszichológussal - az orosz Vlagyimir Mihajlovics Behtyerevvel, az osztrák-román Constantin von Economóval dolgozott együtt és hatottak egymás munkásságára.[1]
Munkássága
[szerkesztés]Magnan nevéhez fűződik az abszintivók állapotának megkülönböztetése, az abszintizmus, melyet a többi alkoholistától eltérő betegségnek gondolt. Vizsgálódásai során olyan tüneteket próbált felmutatni, melyek megkülönböztették az abszintizmust az egyszerű alkoholizmustól, és ezzel próbálta bizonyítani, hogy az „abszintroham” különbözik a delirium tremens-től. A különleges tüneteket abban látta, hogy a beteg előjel nélkül is delíriumba esik, előfordulnak epilepsziaszerű rohamok, 1–2 perces vertigo,[2] valamint a delírium alatti hallucinációk erősebbek és aktívabbak.
Elméletét a fehér üröm kivonatával túladagolt állatok (tengerimalacok) rohamaival próbálta igazolni annak ellenére, hogy míg az általában 60% tujont tartalmaz, a legerősebb eddig ismert korabeli abszint mindössze 0,0048%-ot. A kutatásai eredményeként kimondta, hogy az abszintfogyasztás súlyosabb elmebajt okoz, mint más alkoholos italok rendszeres fogyasztása.[3] Részben az ő nevéhez fűződik a téves párhuzam a tujon és a THC közt is, ugyanis az üröm hatását – többek között – a hasiséhoz hasonlította.[4]
Publikált munkái
[szerkesztés]- Étude expérimentale et clinique sur l’alcoolisme, alcool et absinthe; épilepsie absinthique, 1871
- De l’hémi-anesthésie, de la sensibilité générale et des sens dans l’alcoolisme chronique
- Gazette hebdomadaire de médecine et de chirurgie, 1873.
- De l’alcoolisme, des diverses formes de délire alcoolique et de leur traitement, 1874.
- Recherches sur les centres nerveux. Pathologie et physiologie pathologique, 1876
- Des anomalies, des aberrations et des perversions sexuelles, 1885
Források
[szerkesztés]- ↑ Valentin Jacques Joseph Magnan. whonamedit.com. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
- ↑ Az erős szédülés egy formája, melyet alkohol is okozhatVertigo Causes. Healthcommunities.com. [2010. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
- ↑ Tóth Adrien: A félreértett ital. vinoport.hu, 2011. szeptember 15. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
- ↑ MM. Magnan és A. Fillassier: Problems in Eugenics. The Eugenics Education Society, 1912. Oxigénée, 2005. [2012. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
