Városhodász
| Városhodász (Markt Neuhodis) | |||
 | |||
| Városhodász temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | mezőváros | ||
| Járás | Felsőőri járás | ||
| Alapítás éve | 1374 | ||
| Polgármester | Johann Wallner (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7464 | ||
| Körzethívószám | 03363 | ||
| Forgalmi rendszám | OW | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 658 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 326 m | ||
| Terület | 20 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 17′ 46″, k. h. 16° 23′ 44″47.296111°N 16.395556°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 46″, k. h. 16° 23′ 44″47.296111°N 16.395556°E | |||
| Városhodász weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Városhodász témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Városhodász (németül: Markt Neuhodis, horvátul: Novi Hodas) mezőváros Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Rohonctól 5 km-re délnyugatra a Kőszegi-hegységben a hegyről lefutó patak völgyében fekszik.
A kataszteri közösségek Óhodász és Markt Neuhodis.[2]
Története
[szerkesztés]Területe a bronzkor óta lakott, határában 1923-ban a hallstatt-korból származó bronz szekercét, cserépmaradványokat, valamint kelta halomsírt találtak. Hodászt a Németújvári grófok alapították német telepesekkel, első írásos említése "Hodaz" alakban 1374-ből származik. 1465-ben "Hodas", 1478-ban "Hodacz", 1491-ben "Hadaaz" alakban említik. Rohonc várának uradalmához tartozott. 1428-ban 70 portával adózott.[3] 1514-ben II. Lajos királytól vásártartási jogot kapott. 1532-ben a török elpusztította, 1545-ben oláh szabadságjogú horvátokat telepítettek ide. 1550-ben és 1650-ben pestis néptelenítette el. 1580 körül lakói felvették a református hitet. Az első református lelkészről 1601-ből van forrás a településen. A református lelkészt végül 1634-ben gróf Batthyány Ádám űzte el, ezt követően lakói visszatértek a katolikus hitre. 1621-ben Bethlen hadai felégették. A 17. században mezővárosi jogot kapott, régi 18. századi kastélya tönkrement.
Vályi András szerint " Ó, és Új Hodász. Hodis. Egygyik mező Város, másik falu Vas Vármegy. földes Urok G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Szalonakhoz 1 1/4 mértföldnyire, Inczédhez sem meszsze, földgyeik termékenyek, réttyeik jók, fájok tűzre, és épűletre van."[4]
Fényes Elek szerint " Uj-Hodász, német m. v., Vas vmegyében, 518 kath., 210 ágostai lak. Határa sovány; fa, legelő elég; bort termeszt és sok méhet tart. A rohonczi urad. tartozik. Ut. p. Kőszeg."[5]
Vas vármegye monográfiája szerint " Város-Hodász, 146 házzal és 967 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája helyben van, távírója Rohoncz. Közjegyzőségi székhely. A község határában bronzkori emlékeket találtak. Kath. temploma 1796-ban épült, az ág. ev. templom pedig új. Azelőtt a Batthyányiak voltak a község földesurai és a birtok a rohonczi Batthyány-uradalomhoz tartozott. Jelenlegi birtokos Rupprecht Tasziló, kinek itt csinos kastélya van, mely előtt szép park és gyümölcsös terül el. A Hodászy-család innen vette nevét."[6]
1910-ben 1298 lakosa volt, ebből 796 német, 287 horvát, 152 magyar, 63 egyéb nemzetiségű.[7] A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Óhodászt csatolták hozzá.
2001-ben 739 lakosából 18 volt magyar, 647 német, 54 horvát, 20 egyéb nemzetiségű.[8]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Dombtetőn álló Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma középkori eredetű, 1796-ban bővítve átépítették.
- Rupprecht-kastélya 1880-ban épült.
- A Wallner-vizimalom 1783-ban épült, 1998-ban teljesen felújították. Mellette szintén látogatható látvány-kovácsműhely áll.
- Az óhodászi településrészen 4 km hosszú Európában egyedülálló gomba tanösvény található.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Városhodász az Írottkői natúrpark honlapján
- Városhodász a dél-burgenlandi települések honlapján
- Városhodász az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
- Geomix.at[halott link]
- A városhodászi vizimalom Archiválva 2009. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A vizimalom bemutatása
- Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103241&settlement_name=[halott link]
- ↑ Városhodász népessége[halott link]
