Városháza (Győr)

Győri városháza
Cím	9021 Győr, Városház tér 1.
Építési adatok
Építés éve	1896–1900
Megnyitás	1900. március 19.
Építési stílus	neobarokk
Építész(ek)	Hübner Jenő
Hasznosítása
Felhasználási terület	városháza
Elhelyezkedése
Győri városháza Pozíció Győr térképén
é. sz. 47° 41′ 00″, k. h. 17° 38′ 06″47.68346, 17.63504
Győri városháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Győri városháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A győri városháza neobarokk stílusban épült, U alakú, kétemeletes, középütt óratoronnyal, s a főhomlokzaton kiugró két kisebb toronnyal rendelkező műemlék épület. A Városháza Győr legforgalmasabb pontján a város kelet–nyugati és észak–déli tengelyeinek (a Szent István útnak és a Baross útnak) metszéspontjában, a Városház tér déli oldalán áll. Győr egyik legismertebb, városképileg legjelentősebb épülete, a város szimbóluma.

Építésének története

A torony

Győr címere a győri városházán

Győr első ismert városháza a 16. században az Apáca utcában, a Káptalani zenészek háza helyén állt. 1562-ben a Széchenyi tér északkeleti sarkán álló, Rákóczi utca 1. számú épületbe költözött a városháza. 1753–74 között épült ezen földszintes épület helyén a ma is ott álló egyemeletes, lekerekített sarkú díszes épület (ezt emlegetik Győrött régi városházaként). A 19. század második felében többször felmerült, hogy a gyorsan fejlődő és növekedő Győrnek új városházára lenne szüksége. Bisinger József, győri üvegesmester a városra hagyott hagyatékából lehetőség teremtődött egy új városháza építésére. Három lehetséges helyszín merült fel: a Bécsi kapu tér, a Dunakapu tér és a Szent István út. 1893. november 30-án három hónapi beadási idővel országos tervpályázatot írtak ki. A tervpályázatra 16 pályamű érkezett. Az első helyet Alpár Ignác „Hotel de ville”, a második Hübner Jenő „Hic sum”, a harmadikat Hofhauser Antal „Baross Gábor” jeligéjű pályamunkája szerezte meg. Mindhárom pályázó túllépte a megadott 200 000 forint keretet, így Zechmeister Károly polgármester érintkezésbe lépett mindhármukkal módosított terv beadását kérte. Alpár Ignác nem vállalta a megbízást, más elfoglaltsága miatt. Így esett a választás Hübner Jenőre, aki 1894. szeptember 29-én aláírta a megbízási szerződést.

Hübner tervében kiemelkedik az 1792-ben épült és 1894-ben lebontott Tűztoronyra – ami a Baross út és Arany János utca kereszteződésében álló egykori Fehérvári kapu tetején állt – emlékeztető várostorony, a homlokzati rész előreugró melléktornyai, az oszlopos, erkélyes főbejárat. Az 1896. május 14-én rendezett millenniumi ünnepséget használták fel arra, hogy a városháza építését jelképesen megkezdjék. Az építési területen az első, szimbolikus kapavágást Zechmeister Károly polgármester ejtette meg. A kapa egyik oldalán lévő szöveg: „A Múlt Harczi Dicsőségének, A Jövő Békés Munkásságának legyen szentelve.” A másik oldal szövege: „Magyarország Fennállásának Ezredik Évében ezzel Tette Az Első vágást Győrváros székházának Építéséhez Zechmeister Károly kir. tan. polgármester. 1896. május 14.” Az építés ütemének megfelelően 26 munkanemre írtak ki pályázatot. A munkálatokat híres győri mesterek végezték: a kőműves munkákat Schlichter Lajos építőmester, a kőfaragó munkákat Birkmayer János, a lakatos és kovácsoltvas munkákat Prettenhoffer Imre épület és műlakatos, az épületasztalos és ácsmunkákat a Hets testvérek a szobafestési munkálatokat pedig Krausz Károly vezetésével végezték. Az alapozást 1896. október 26-a és november 21-e közt végezték. 1897 tavaszától gyors ütemben folyt az építkezés, és május 13-án megtartották az akkoriban szokásos bokrétaünnepséget és határozatot hoztak, hogy a nagytorony kőburkolatot kapjon, és sisakja a kistornyokkal együtt vörösrézből készüljön. 1897 telén a budapesti Kötling cég beszerelte a központi fűtést az épületbe. 1898 áprilisában a lebontott tűztorony harangját elhelyezték a városháza tornyában. 1898-ban megkezdődött az épület vakolása sóskúti kőporral kevert habarccsal. Az épület ünnepélyes felavatására csak 1900. március 19-én került sor.

Leírása

A győri városháza a virágórával

Az épület külső méretei: hosszúsága 85 méter, szélessége 40 méter, a torony magassága 59 méter.

A Városháza főhomlokzatán Győr kőből faragott barokk címere látható. Az épületben több mint 200 helyiség található.

Az alagsorban helyezkednek el a konyha, az étterem, házi nyomda és egyéb gazdasági, ellátó egységek. A földszinten különféle irodák, a központi iktató, valamint főporta van, ahol a díszes aula fogadja az ide belépőt. Az aulában láthatók a Győrt szabad királyi várossá emelő V. István király valamint Bisinger József carrarai fehér márványból készült szobrai.

Az első emelet a legdíszesebb, a lépcsőházi díszítésekkel és az irodai kialakításokkal, a polgármesteri irodával valamint díszteremmel. Ez utóbbiban tartják a közgyűléseket, a mellette levő kisebb termekben, a Kék teremben és a Barna teremben pedig a bizottsági üléseket. A városháza alaptevékenysége mellett évtizedek óta rangos ünnepségeknek, tanácskozásoknak, rendezvényeknek és hangversenyeknek is otthont ad. Ez utóbbiakat az 1973-ban a kitűnő akusztikájú díszteremben beépített orgonának köszönhetően. Az orgona beépítése szükségessé tette a terem belső átrendezését és újrafestését. Az újrafestést Samodai József végezte. 1974-ben a félköríves széksor helyett vízszintes soros ülésrendet alakítottak ki, így a helyek száma jelentős mértékben megnőtt. Az orgonát 1998–99 között felújították.

A második emeleten szintén irodák vannak. Ez az emelet kevésbé díszes, de stílusában, hangulatában az alatta levő szintekkel egységet alkot. A következő szint már a torony, mely a város számos pontjáról látható, és ahonnan csodálatos panoráma nyílik a városra.