Ugrás a tartalomhoz

Und

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Und
A Szent Márton-templom
A Szent Márton-templom
Und címere
Und címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállásközség
PolgármesterPintér Tamás (független)[1]
Irányítószám9464
Körzethívószám99
Népesség
Teljes népesség326 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség47,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,79 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájRépce-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′ 19″, k. h. 16° 41′ 47″47.488689°N 16.696339°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 19″, k. h. 16° 41′ 47″47.488689°N 16.696339°E
Und (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Und
Und
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Und weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Und témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Und község (horvátul: Unda,[4] németül: Undten) Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban. A népesség kb. 60%-a horvát nemzetiségű, de sokan közülük egyúttal magyarnak is vallják magukat.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Alpokalján, a mai országhatár közvetlen közelében helyezkedik el. Egyutcás, fésűs beépítésű település. Sokáig nehezen megközelíthető helység volt, ma is távol esik a nagy forgalmú utaktól. Mindössze két települési szomszédja van: kelet felől Sopronhorpács, délnyugati irányból pedig Zsira. A legközelebbi városok: Csepreg, Bük és Kőszeg.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, a két települési szomszédja felől, a 8626-os úton. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 84-es főútról közelíthető meg, Lövőnél letérve a 8627-es útra, majd Sopronhorpácstól a 8626-os úton. 2007-től helyreállt a trianoni határmódosítás miatt elvesztett egykori közúti kapcsolata Fülessel (Nikitsch) is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Sopron–Szombathely-vasútvonal Lövő vasútállomása kínálja, mintegy 9 kilométerre keletre. A község elérhető menetrend szerinti autóbuszjáratokkal is.

Története és mai élete

[szerkesztés]

Első írásos említése 1225-ben történt „Vnd” alakban írva, személynévből. A tatárjárás után horvátok települtek ide Zágráb környékéről. Az Osl és a Pok-nemzetségből leszármazott családok birtoka volt a középkorban. 1408-ban mezőváros. A 16. század első felében a Pokyak fészke, de 1543 óta birtokuk az Ostffyak kezére került. 1541-ben Gróf Bernát már az Ostffyaktól vásárolt tekintélyes birtokrészeket. Ostffy Tamásnak 1549-ben majorüzeme volt, 1564-ben újból két jobbágytelket vett hozzá.

1588-ban említik az adólajstromok a papok házát. 1596-ban a Pokyak visszakövetelték birtokrészüket az Ostffyaktól, az országgyűlés Nádasdy Ferenc főkapitányt bízta meg az ügy kivizsgálásával. Ennek nyomán az Ostffyak helyét a Pokyak leszármazottai foglalták el. Salamonfa földesura, Rátky Menyhért a 16. század végén öröklés jogán ült az egykori Gróf-tulajdont képező ingatlanok birtokába. A lakosság a 16. századi nagy horvát bevándorlás idején lett horváttá, azóta évszázadokon keresztül elárasztotta a szomszédos falvakat horvátokkal. Zsira, Horpács horvát családnevei sok egyezést mutatnak az undi családnevekkel. A Rátky és a Poky-családok bírták a falut a 17. században is. 1622-ben 34 ház lakatlan. 1635-ben Rátky György birtokában vannak az úrbéresek, a Poky-család kezén pedig a major.

Und a 18. században népes település, 50 jobbágytelekkel és 17 zsellérháztartással. 1738-ban országos vásártartási jogot kapott a település. Főleg köznemesek a birtokosok. 1750-ben épült az első templom. Az 1700-as évek végén nagy tűzvész pusztította el a falut, ezután épült fel a dombosabb mai helyén. 1871-ben iskolát létesítettek a faluban. 1939-ben bevezették a villanyt. A trianoni békeszerződést követően 1920-tól határmenti község. A két világháború között a gróf Zichy-Meskó Jakabnak volt Undon nagybirtoka. A világgazdasági válság Undra is nehéz napokat hozott. A legszegényebbek Ausztriába jártak részes munkára. Többen a faluból nyírfa seprűt készítettek, azokat árulták és gyümölccsel piacoztak. Iparosuk több is volt: bognár, kovács, asztalos, cipész, vendéglős, boltos.

1945-ben 77 földigénylő 140 kh. földet kapott, de a falu lakóinak megélhetését ez sem biztosította. A szorgalmas undiak már az elmúlt századokban is átjártak Ausztriába dolgozni, 1945 után ezt nem tehették meg, ezért az itthoni nagyobb építkezéseken vállaltak munkát. 1950-ben tsz alakult, amelyet 1959-ben Új Élet Tsz néven újjászervezték. 1958-ban bővítették az iskolát, 1961-ben napközi otthonos óvoda épült. 1984-ben a járási rendszer megszűnésével Und a nagyközségi közös tanáccsal rendelkező Sopronhorpács egyik társközsége lett és csak 1990-ben nyerte vissza önállóságát. Az egykori vasfüggöny határsávjában burkolt út létesült, 2007-ben a Schengeni egyezményhez való csatlakozást követően Fülessel felé is megnyílt a határ. 2012. januárjában elkészült a Fülesre menő út teljes felújítása és kiszélesítése, mivel a korábbi határőrségig épült út az igénybevételtől teljesen tönkrement.[5]

Az undiak szeretettel ápolják szokásaikat és hagyományaikat: a májusfa állítást, pünkösdölést, lakodalmi és újévi köszöntőket, a horvát nyelvet, táncokat és a népviselet emlékeit. Megoldották a gyerekek anyanyelvi oktatását, a könyvtárban a horvát irodalom alkotásaiból válogathatnak eredeti nyelven. Kiépült és fejlődik a település lakóit ellátó egészségügyi, kereskedelmi és kulturális alapszolgáltatások rendszere. Legnépszerűbb sport a labdarúgás, az undi csapat a soproni körzet legjobbjai között szerepel.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ifj. Guzmits Ferenc (független)[6]
  • 1994–1998: Guzmits Ferenc (független)[7]
  • 1998–2002: Guzmits Ferenc (független)[8]
  • 2002–2006: Guzmits Ferenc (független)[9]
  • 2006–2010: Guzmits Ferenc (független)[10]
  • 2010–2014: Guzmits Ferenc (független)[11]
  • 2014–2019: Pintér Tamás (független)[12]
  • 2019–2024: Pintér Tamás (független)[13]
  • 2024– : Pintér Tamás (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
323
336
335
350
343
334
326
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 54,5%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 61,3% horvátnak, 2,9% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86,5%, református 1,3%, evangélikus 2,6%, felekezeten kívüli 1,9% (5,8% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Szent Márton-templom egyhajós, egytornyos, puritán barokk épület, 1750-ben épült. Szentélyét 1865-ben megtoldották. Előtte magas oszlopon 18. századi Szentháromság-szobor áll, maga az oszlop 1868-ban készült. A temető bejáratánál pilléren álló tabernákulumban domborművű feszület látható, fölötte kereszt. A falu szélén Madonna-szobor áll. A Fő utcában és a Fülesi úton műemlék jellegű régi lakóházak vannak.
  • Szent Márton-kápolna Zsira felé
  • Szent Márton útvonal egyik állomása
  • Horgásztó Zsira felé.

Galéria

[szerkesztés]
  • Szent Márton kápolna kívülről...
    Szent Márton kápolna kívülről...
  • ... és belülről
    ... és belülről
  • Millenniumi emlékmű
    Millenniumi emlékmű
  • Szent Márton útvonal állomása
    Szent Márton útvonal állomása
  • Régi lakóházak, a Fő utcában
    Régi lakóházak, a Fő utcában
  • A Polgármesteri hivatal bejárata
    A Polgármesteri hivatal bejárata
  • Fő utca
    Fő utca
  • Horgásztó
    Horgásztó
  • Kétnyelvű üdvözlőtábla
    Kétnyelvű üdvözlőtábla
  • A 2007-ben megnyitott közúti kapcsolat Füles felé, felújítva 2011-ben
    A 2007-ben megnyitott közúti kapcsolat Füles felé, felújítva 2011-ben

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  5. ↑ ORF.at (2012. január 16.). Utak épülnek a határ mentén. volksgruppen.orf.at-magyarok. (Hozzáférés: 2012. január 19.) [halott link]
  6. ↑ Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  8. ↑ Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  9. ↑ Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  10. ↑ Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  11. ↑ Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  12. ↑ Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  13. ↑ Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  14. ↑ Und Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Und&oldid=27416857”