Turdus

Turdus
	Léprigó (Turdus viscivorus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Alosztály:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Részalrend:	Passerida;
Öregcsalád:	Muscicapoidea;
Család:	Rigófélék (Turdidae);
Nem:	Turdus; Linnaeus, 1758
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Turdus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Turdus témájú médiaállományokat és Turdus témájú kategóriát.

A Turdus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó nem.^[1]^[2]

Rendszerezés

A nemet Carl von Linné írta le 1758-ban, az alábbi fajok tartoznak ide:

léprigó (Turdus viscivorus)
énekes rigó (Turdus philomelos)
kínai rigó (Turdus mupinensis)
szomáli rigó (Turdus ludoviciae)
szemüveges rigó (Turdus tephronotus)
vöröscsőrű rigó (Turdus libonyanus)
jemeni rigó (Turdus menachensis)
Comore-szigeteki rigó (Turdus bewsheri)
abesszin rigó (Turdus abyssinicus)
Taita-rigó (Turdus helleri)
uzambarai rigó (Turdus roehli)
São Tomé-i rigó (Turdus olivaceofuscus)
Princípe-szigeti rigó (Turdus xanthorhynchus)
fokföldi rigó (Turdus olivaceus)
Karoo-i rigó (Turdus smithi)
haiti rigó (Turdus swalesi)
fehérszemű rigó (Turdus jamaicensis)
vöröslábú rigó (Turdus plumbeus)
aranyrigó (Turdus aurantius)
szürke rigó (Turdus ravidus) – kihalt
szőlőrigó (Turdus iliacus)
füstös rigó (Turdus nigrescens)
guatemalai rigó (Turdus infuscatus)
vöröskabátos rigó (Turdus rufopalliatus)
vörösnyakú rigó (Turdus rufitorques)
vándorrigó (Turdus migratorius)
hegyi rigó (Turdus plebejus)
fekete rigó (Turdus merula)
kínai feketerigó (Turdus mandarinus)^[1]
indiai feketerigó (Turdus simillimus)
tibeti feketerigó (Turdus maximus)
bülbülrigó (Turdus boulboul)
foltos rigó (Turdus cardis)
kerti rigó (Turdus hortulorum)
egyszínű rigó (Turdus unicolor)
rhododendronrigó (Turdus dissimilis)
Kessler-rigó (Turdus kessleri)
fenyőrigó (Turdus pilaris)
örvös rigó (Turdus torquatus)
vöröstorkú rigó (Turdus ruficollis)
feketetorkú rigó (Turdus atrogularis)
Naumann-rigó vagy rőtfarkú rigó (Turdus naumanni)
rőtszárnyú rigó (Turdus eunomus)
fehértorkú feketerigó (Turdus albocinctus)
gesztenyebarna rigó (Turdus rubrocanus)
szigeti rigó (Turdus poliocephalus)
tajvani rigó (Turdus niveiceps^[1] vagy Turdus poliocephalus niveiceps)^[2]
vörösfejű rigó (Turdus chrysolaus)
Kuroda-rigó (Turdus celaenops)
halvány rigó (Turdus obscurus)
rozsdabarna rigó (Turdus feae)
fakó rigó (Turdus pallidus)
afrikai rigó (Turdus pelios)
Magellán-rigó (Turdus falcklandii)
egérrigó (Turdus reevei)
fakómellű rigó (Turdus leucomelas)
kakaórigó (Turdus fumigatus)
Hauxwell-rigó (Turdus hauxwelli)
kopotthasú rigó (Turdus obsoletus)
rozsdáshasú rigó (Turdus rufiventris)
ecuadori rigó (Turdus maculirostris)
agyagszínű rigó (Turdus grayi)
csupaszszemű rigó (Turdus nudigenis)
amazóniai rigó (Turdus sanchezorum)
egyszínű rigó (Turdus haplochrous)
tikuna rigó (Turdus lawrencii)
Turdus murinus^[1]
keretezetthasú rigó (Turdus amaurochalinus)
Turdus arthuri^[1] vagy Turdus ignobilis arthuri^[2]
feketecsőrű rigó (Turdus ignobilis)
Marañón-rigó (Turdus maranonicus)
fehértorkú rigó (Turdus assimilis)
Dagua-rigó (Turdus daguae)
özvegyrigó (Turdus albicollis)
okkersárgahasú rigó (Turdus fulviventris)
kapucnis rigó (Turdus olivater)
fehérvállú rigó (Turdus nigriceps)
Turdus subalaris
óriásrigó (Turdus fuscater)
Chinguanco-rigó (Turdus chiguanco)
fényeshátú rigó (Turdus serranus)
Grayson-rigó (Turdus graysoni^[1] vagy Turdus rufopalliatus graysoni)^[2]
Köhler-rigó (Turdus flavipes)
Taczanowski-rigó (Turdus leucops)
Tristan-rigó (Turdus eremita^[1] vagy Nesocichla eremita)^[2]
antillai rigó (Turdus lherminieri)

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. június 11.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. június 11.)

Források

Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar nevek egy része

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. június 11.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. június 11.)

[1]

[2]