Ugrás a tartalomhoz

Troia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Troia
A troiai katedrális
A troiai katedrális
Troia címere
Troia címere
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióPuglia
MegyeFoggia (FG)
FrazionékBorgo Giardinetto
PolgármesterEdoardo Beccia (újraválasztva: 2009. június 7-én)
Védőszent
Irányítószám71029
Körzethívószám0881
Forgalmi rendszámFG
Népesség
Teljes népesség6689 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség44,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság439 m
Terület167 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 22′, k. h. 15° 18′41.366667°N 15.300000°EKoordináták: é. sz. 41° 22′, k. h. 15° 18′41.366667°N 15.300000°E
Elhelyezkedése Foggia térképén
Elhelyezkedése Foggia térképén
Troia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Troia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Troia (korábban Aikai, Aecae vagy Æcæ, majd Troja) város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében, körzeti oktatási és egészségügyi központ.

Történelme

[szerkesztés]

A legendák szerint a várost Diomédesz, görög hős alapította, miután Odüsszeusz oldalán meghódította a kis-ázsiai Tróját.

Aecae latin neve első említése a pun háborúk idejéből származik Titus Liviustól (a római hódítás előtt ti. Aika volt a neve). A többi apuliai településhez hasonlóan a cannaei csatában Karthágó oldalán állt. Fabius Maximus római tábornok i. e. 214-ben foglalta el. Idősebb Plinius is megemlíti, mint amely a Via Appia mentén feküdt Herdoniae városától 19 km távolságra.

A mai várost a 11. század elején alapították az ősi Aecae helyén. Fellegvárát a bizánciak emelték a szaracén támadások ellen. Foggia felemelkedéséig Puglia egyik stratégiai városa volt, emiatt többször is megostromolták. A térség legjelentősebb egyházmegyéje volt, hozzá tartozott többek közt Foggia is (1855-ig, amikor IX. Piusz pápa püspöki székhelyi rangra emelte). Első püspöke Pardus volt, aki 314-ben foglalta el székét. Több védőszentje is van: Szent Orbán, Szent Secundinus, Szent Pontianus, Szent Eleutherosz és Szent Anasztáz.

Magyar vonatkozások

[szerkesztés]

Miután I. Lajos magyar király 1348 májusának végén elhagyta a januárban elfoglalt Nápolyt, uralma hetek, hónapok alatt összeomlott a Nápolyi Királyságban. Ezért az év őszén Lackfi István erdélyi vajda vezetésével expedícós sereget küldött a királyságba, hogy hatalmát visszaállítsa.

A vajda és Wolfhardt Konrád német zsoldosvezér serege Lucera városánál a Tarantói Lajos nápolyi király által vezetett tekintélyes, ám hátráló nápolyi sereg nyomába szegődött. A nápolyi sereget Troia városánál érték utol, és 1349. január 23-án tönkreverték. A hadművelet során Lackfi és Wolfhardt elfoglalta Lucera és Troia várát, amelyeket azonban leromboltak, hogy a védelmükre ne kelljen helyőrséget hátrahagyni.[2]

Népessége

[szerkesztés]

A lakosság számának alakulása:

Főbb látnivalói

[szerkesztés]

Egyházi műemlékek

[szerkesztés]
  • az 1093-ban alapított társkatedrális, amelyet négy másik apuliai, románkori katedrálissal együtt (Bari, Bitonto, Molfetta, Otranto) világörökségi helyszínnek javasolnak
  • San Basilio-bazilika (11. század)
  • Szent Ferenc-templom: a barokk művészet példája
  • A Közbenjáró Madonna szentélye
  • A Fájdalmas Szűz temploma
  • San Giovanni di Dio-templom (Szent János)
  • Szent Vince-templom, ez a legősibb (10. század)
  • San Giovanni al Mercato-temploma (Szent János)
  • Szent András és Szent Anna temploma
  • Szent Secundinus temploma, ez a legújabb

Világi műemlékek

[szerkesztés]
  • A D’Avalos hercegek palotája
  • Palazzo Varo
  • Palazzo Siliceo
  • Püspöki palota
  • Jezsuiták palotája (14. század).

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ https://demo.istat.it/?l=it
  2. ↑ Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986., 132-133. oldal

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Troia&oldid=23580162”