Ugrás a tartalomhoz

Tolcsvai Nagy Gábor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tolcsvai Nagy Gábor
Életrajzi adatok
Született1953. november 24. (71 éves)
Budapest
Ismeretes mintnyelvész
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületkognitív nyelvészet, művelődéstörténet
Kutatási területszövegtan, stilisztika
Tudományos fokozataz MTA doktora (2000)
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetemegyetemi tanár (2004–)
Helsinki Egyetemprofesszor (1996–2000)
MTA Nyelvtudományi Intézettudományos munkatárs
Tudományos publikációk száma>270
Akadémiai tagságlevelező (2010), rendes (2016)

Tolcsvai Nagy Gábor (Budapest, 1953. november 24. –) magyar nyelvész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kognitív nyelvészet, a szövegtan, a stilisztika és a hermeneutika.

Életpályája

[szerkesztés]

1973-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-angol szakán, ahol 1978-ban szerzett tanári diplomát. Ezt követően az MTA Nyelvtudományi Intézete tudományos ügyintézőjeként kezdett el dolgozni. 1980-ban az intézetben tudományos segédmunkatárssá, 1985-ben tudományos munkatárssá nevezték ki. Ezenkívül 1985-től óraadó oktatóként is dolgozott az ELTE-n. Eközben 1984-ben megvédte egyetemi doktori disszertációját. 1987-ben állandó oktató lett egyetemi adjunktusi, majd 1995-ben egyetemi docensi beosztásban. 1996 és 2000 között a Helsinki Egyetem finnugor tanszékének professzora volt. Hazatérése után, 2001-ben habilitált és 2004-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Ugyanekkor megalapította az ELTE-n a funkcionális nyelvészeti műhelyt, amelynek vezetője is lett. 2001 és 2004 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1994-ben védte meg a nyelvtudományok kandidátusi, 2000-ben akadémiai doktori értekezését. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi, valamint Nyelvtudományi Bizottságának lett tagja, utóbbinak később elnöke is. 2005-ben az Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának tanácskozási jogú tagja, majd 2010-ben levelező és 2016-ban rendes taggá választották. Akadémiai tevékenysége mellett 2005-ben a Károli Gáspár Református Egyetem Társadalmi Tanácsa, 2006-tól a Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányának tagja lett. Nemzetközi szinten is aktív: 1996-ban a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság végrehajtó bizottságának, 1996-tól 2000-ig a helsinki Hungarologian Tutkijaverkosto vezetőségének tagjaként is tevékenykedett. 1999-ben a Société Finno-Ougrienne tiszteleti tagjává választották. 1994-ben a Magyar Nyelvőr, 1997-ben pedig a Protestáns Szemle szerkesztőbizottságainak lett tagja. Több mint kétszázhetven közlemény szerzője vagy társszerzője. Publikációit magyar, angol és finn nyelven adja közre.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Főbb publikációi

[szerkesztés]
  • Nyelvi divatok (társszerk., 1985)
  • A nyelvművelés esélyei (1989)
  • A nyelvi közösség és a nyelvi egység, kisebbségben (1991)
  • A stílus diszkurzív elmélete (szerk., 1995)
  • A magyar nyelv stilisztikája (1996)
  • Nagy László (1998)
  • Nyelvi tervezés (tanulmánykötet, 1998)
  • A nyelvi norma (1998)
  • „Nem találunk szavakat”. Nyelvértelmezések a mai magyar prózában (1999)
  • Térjelölés a magyar nyelvben (1999)
  • Nyelvi fogalmak kisszótára (Kugler Nórával, 2000)
  • A magyar nyelv szövegtana (2001)
  • Pilinszky János (2002)
  • Alkotás és befogadás a magyar nyelv 18. század utáni történetében (2004)
  • Nyelv, érték, közösség (2004)
  • A Cognitive Theory of Style (2005)
  • Szöveg és típus: Szövegtipológiai tanulmányok (szerk., 2006)
  • Idegen szavak szótára (2007)
  • Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből (szerk., 2008)
  • Kognitív szemantika (2010, második kiadás 2011)
  • Bevezetés a kognitív nyelvészetbe; Osiris, Bp., 2013 (Osiris tankönyvek)
  • Kognitív egység és funkcionális változás a magyar nyelv történetében; MTA, Bp., 2014 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
  • Az ige a magyar nyelvben. Funkcionális elemzés; Tinta, Bp., 2015 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához)
  • A határok átlépése. Módszertani analógiák, közös problémák és szemléleti párhuzamok a humán és a természettudományos gondolkodásban; szerk. Tolcsvai Nagy Gábor; Gondolat, Bp., 2017 (A humán tudományok alapkérdései)
  • A magyar nyelv jelene és jövője; szerk. Tolcsvai Nagy Gábor; Gondolat, Bp., 2017
  • Megértés és megértetés. A magyarázat a bölcsészettudományokban; szerk. Tolcsvai Nagy Gábor; Gondolat, Bp., 2017 (A humán tudományok alapkérdései)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tolcsvai_Nagy_Gábor&oldid=26390299”