Tizenkettes számrendszer

A **tizenkettes számrendszer** szorzótáblája
1	2	3	4	5	6	7	8	9	A	B	10
2	4	6	8	A	10	12	14	16	18	1A	20
3	6	9	10	13	16	19	20	23	26	29	30
4	8	10	14	18	20	24	28	30	34	38	40
5	A	13	18	21	26	2B	34	39	42	47	50
6	10	16	20	26	30	36	40	46	50	56	60
7	12	19	24	2B	36	41	48	53	5A	65	70
8	14	20	28	34	40	48	54	60	68	74	80
9	16	23	30	39	46	53	60	69	76	83	90
A	18	26	34	42	50	5A	68	76	84	92	A0
B	1A	29	38	47	56	65	74	83	92	A1	B0
10	20	30	40	50	60	70	80	90	A0	B0	100

A tizenkettes (duodecimális) számrendszer a tizenkettes számon alapuló számrendszer, amely ennyi számjegy segítségével ábrázolja a számokat: 0-tól 9-ig az összes arab számmal, utána a latin ábécé első két betűjével: a 10-es számnak az "A", míg a 11-esnek a "B" betű felel meg. Egyes vélemények szerint a tucat fogalom használata,^[1] illetve a Karoling pénzrendszer, és a brit mértékrendszer^[2] egy hajdani tizenkettes számrendszerre vezethető vissza, melyet egyébként a mutató-, középső, gyűrűs- és kisujj 3-3 ujjpercével lehet számolni.

Mivel a tizenkettes számnak több osztója van (2, 3, 4, 6), mint a tízesnek (2 és 5), sokan vallják azt a nézetet, hogy az alkalmazása gyakorlati előnyökkel jár. Noha a tizenkettes számrendszer bevezetését szorgalmazó amerikai társaság (The Dozenal Society of America) csak 1944-ben, a hasonló nagy-britanniai társaság (The Dozenal Society of Great Britain) 1959-ben alakult meg, hasonló érvek már a 20. század első éveiben is megfogalmazódtak.^[3]

Gyakorlati előnyei a kör felosztásában

Gyakorlati előnye (a 2, 3, 4, 6 számokkal való oszthatóság) leginkább a navigációban és időmérésben jelentkezik a kör praktikus felosztásával, az óra számlapján is 12 db 30 fokos beosztás jelzi az órákat évezredek óta. Viszont a 60 percből álló óra már 5-tel is osztható.
A 45, 135, 225, 315 fokos ÉK, DK, DNy, ÉNy irányok nem illeszkednek a 12-es vagy 60-as rendszerbe; de ha a 12-t 30-cal szorozzuk, az 5, 8, 9, 10 számokkal való oszthatóság is teljesül, ezáltal 360°-ra osztjuk a kört; így egy órának 15° felel meg a 24 órás körben.

Jegyzetek

↑ Kleine Enzyklopädie - Mathematik, VEB Verlag Enzyklopädie, Leipzig, 1979, 21. oldal
↑ Matematikai kisenciklopédia, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1968, 136. oldal
↑ T. Archibald Dukes. „The Metric or the Duodecimal System” (angol nyelven). British Medical Journal 1904 (szeptember 17.), 707. o. (Hozzáférés: 2008. december 23.)

Források

Ez a matematikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Kleine Enzyklopädie - Mathematik, VEB Verlag Enzyklopädie, Leipzig, 1979, 21. oldal

[2] Matematikai kisenciklopédia, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1968, 136. oldal

[3] T. Archibald Dukes. „The Metric or the Duodecimal System” (angol nyelven). British Medical Journal 1904 (szeptember 17.), 707. o. (Hozzáférés: 2008. december 23.)

[1]

[2]

[3]