Tibeti vapiti

Tibeti vapiti
	Tibeti vapiti bika
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Cervoidea;
Család:	Szarvasfélék (Cervidae);
Alcsalád:	Szarvasformák (Cervinae);
Nemzetség:	Cervini;
Nem:	Cervus;
Alnem:	Cervus;
Faj:	C. canadensis; (Erxleben, 1777)
Tudományos név
	Cervus canadensis wallichii; (G. Cuvier, 1823)
Szinonimák
	Cervus elaphus wallichii G. Cuvier, 1823; Cervus affinis affinis; Cervus affinis wallichi;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tibeti vapiti témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tibeti vapiti témájú kategóriát.

A tibeti vapiti vagy shou (Cervus canadensis wallichii) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó vapiti (Cervus canadensis) egyik ázsiai alfaja.

Előfordulása

A tibeti vapiti a Himalája keleti részén, Tibet déli területein és Bhutánban honos. Sokáig kihaltnak hitték, de 1988-ban ismét sikerült néhány egyedét felfedezni.^[2]^[3]

Megjelenése

A tibeti vapiti nagyon hasonlít a kasmírszarvasra (Cervus canadensis hanglu), de testméretben és agancshosszban nagyobb ennél. Az agancs főágának a felsőbb ágacskái előre hajolnak. Bundája világosbarnával csíkozott. Kis tükréből indul a farok.^[2]

Rendszertana

A tibeti vapiti a kasmírszarvassal, a MacNeill-vapitival (Cervus canadensis macneilli) és a kanszui vapitival (Cervus canadensis kansuensis) együtt alkotják a vapiti alfajok legdélebbi csoportját.^[4]

Jegyzetek

↑ Erxleben, J.C.P. (1777) Anfangsgründe der Naturlehre and Systema regni animalis.
↑ ^a ^b Valerius Geist: Deer of the World: Their Evolution, Behaviour, and Ecology, Stackpole Books, Mechanisburg PA 1998, ISBN 0-8117-0496-3
↑ George B. Schaller, Wulin Liua and Xiaoming Wang: Status of Tibet red deer. Oryx (1996), 30:269-274. online
↑ Ludt, Christian J.; Wolf Schroeder, Oswald Rottmann, and Ralph Kuehn: Mitochondrial DNA phylogeography of red deer (Cervus elaphus) (PDF). Molecular Phylogenetics and Evolution 31 (2004) 1064–1083. Elsevier. [2008. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 4.)

Források

Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Erxleben, J.C.P. (1777) Anfangsgründe der Naturlehre and Systema regni animalis.

[Geist-2] Valerius Geist: Deer of the World: Their Evolution, Behaviour, and Ecology, Stackpole Books, Mechanisburg PA 1998, ISBN 0-8117-0496-3

[3] George B. Schaller, Wulin Liua and Xiaoming Wang: Status of Tibet red deer. Oryx (1996), 30:269-274. online

[Ludt-4] Ludt, Christian J.; Wolf Schroeder, Oswald Rottmann, and Ralph Kuehn: Mitochondrial DNA phylogeography of red deer (Cervus elaphus) (PDF). Molecular Phylogenetics and Evolution 31 (2004) 1064–1083. Elsevier. [2008. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 4.)

[1]

[2]

[3]

[4]