Tetraodon mbu
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A feje közelről
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tetraodon mbu Boulenger, 1899 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tetraodon mbu témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tetraodon mbu témájú médiaállományokat és Tetraodon mbu témájú kategóriát. |
A Tetraodon mbu a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a gömbhalalakúak (Tetraodontiformes) rendjébe és a gömbhalfélék (Tetraodontidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A Tetraodon mbu széles körben elterjedt a Tanganyika-tóban és a Kongó-medencében. Egyike az édesvízi gömbhalaknak.
Megjelenése
[szerkesztés]Ez a gömbhalféle legfeljebb 67 centiméter hosszú. Feje és háti része zöldes fehér, hálózatos mintázattal. Hasi része sárgás. Úszói és farokúszója sárgák.
Életmódja
[szerkesztés]Trópusi és édesvízi hal, amely a brakkvizet is kedveli. A 24-26 Celsius-fok közötti vízhőmérsékletet részesíti előnyben. A fenék közelében él. Tavakban, folyamokban és azok torkolatvidékén lelhető fel.
Felhasználása
[szerkesztés]Ennek a halfajnak alig van gazdasági értéke. Mivel mérgező, emberi fogyasztásra nem alkalmas. Csak az akváriumok számára fognak be belőle.
Képek
[szerkesztés]-
-
-
-
a fogai
Források
[szerkesztés]- Tetraodon mbu Boulenger, 1899 FishBase
- Roberts, T.R., 1986. Tetraodontidae. p. 434-436. In J. Daget, J.-P. Gosse and D.F.E. Thys van den Audenaerde (eds.) Check-list of the freshwater fishes of Africa (CLOFFA). ISNB, Brussels; MRAC, Tervuren; and ORSTOM, Paris. Vol. 2.
