Tarka nádtippan

Tarka nádtippan
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Csoport:	Commelinidae;
Rend:	Perjevirágúak (Poales);
Család:	Perjefélék (Poaceae);
Alcsalád:	Perjeformák (Pooideae);
Nemzetség-; csoport:	Poeae;
Alnemzetség-; csoport:	Agrostidinae;
Nemzetség:	Nádtippan (Calamagrostis); Adans.
Faj:	C. varia;
Tudományos név
	Calamagrostis varia; Schrad. (Host)
Szinonimák
Szinonimák
	Agrostis varia (Schrad.) C.C.Gmel.; Arundo cylindrica J.Gay ex Steud.; Arundo hostii Roem. & Schult.; Arundo montana (Host) Roem. & Schult.; Arundo nemorosa Schult.; Arundo sedenensis Loisel.; Arundo varia Schrad.; Calamagrostis corsica (Hack.) Prain; Calamagrostis hostii Roem. & Schult. ex Sweet; Calamagrostis montana Host; Calamagrostis sedenensis (Loisel.) Loisel.; Calamagrostis subulata Steud.; Calamagrostis sylvatica Host; Deyeuxia sedenensis (Loisel.) P.Beauv.; Deyeuxia varia (Schrad.) Kunth; Deyeuxia varia subsp. corsica (Hack.) Kerguélen;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tarka nádtippan témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka nádtippan témájú kategóriát.

A tarka nádtippan (Calamagrostis varia) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó védett növény, reliktum faj.

Leírása

30–80 cm magas, laza bokros, védett fűfélénk. Szalmaszárú növény, A levelek erezete párhuzamos. A virágzat dúsan elágazó buga, a füzérkék sárgás- vagy vörösesbarnák. A toklász tövénél lévő szőrök, legalább toklász feléig érnek. A toklász szálkája másfélszer hosszabb a toklásznál, alig áll ki a pelyvák közül, a belső és a külső toklász megközelítőleg egyforma hosszú, a pelyva keskeny kihegyezett csúcsú. Júliustól szeptemberig virágzik.

Élőhelye

Bükkelegyes erdőkben, karszt-, szikla- és karsztbokorerdőkben, mészkedvelő erdeifenyvesekben fordul elő. Állományai megjelennek a Pilis, a Budai-hegység, a Vértes, a Bakony és a Balaton-felvidék sziklás északi lejtőin. A Bükk-vidéken csupán kis kiterjedésű, de a rajta kialakult sziklagyepek annál fontosabbak, növényzetük egyedi megjelenése miatt. A legértékesebb társulása a tarka nyúlfarkfüves-sziklagyep (Calamagrostio-Seslerietum variae), amelynek csak egyetlen előfordulása ismert a hegységben, és amelyben az alpin-subalpin névadó fűfélék közül a tarka nyúlfarkfű (Sesleria albicans) és tarka nádtippan (Calamagrostis varia) a gyepalkotó.

Jegyzetek

↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.

Források

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.

[1]