Ugrás a tartalomhoz

Tamás Attila (irodalomtörténész)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Tamás Attila (egyértelműsítő lap).
Tamás Attila
Született1930. június 17.[1]
Budapest[2]
Elhunyt2015. február 8. (84 évesen)
Állampolgárságamagyar[3]
Foglalkozásatörténész
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1948–1952)
Kitüntetései
Tudományos pályafutása
Tudományos fokozat
  • az irodalomtudományok kandidátusa (1962)
  • az irodalomtudományok doktora (1975)
Sablon • Wikidata • Segítség

Tamás Attila (Budapest, 1930. június 17. – 2015. február 8.[4]) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: Tamás Károly és Hézser Margit voltak. 1948–1952 között az ELTE BTK magyar–német szakán tanult. 1952–1954 között a Mafilm dramaturggyakornoka volt. 1954–1955 között a 35. sz. Iparitanuló Intézet nevelőtanáraként dolgozott. 1955–1956 között az Új Hang belső munkatársa volt. 1957–1961 között az Eötvös József Gimnáziumban oktatott. 1961–1963 között az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztőségének felelős szerkesztője volt. 1963–1972 között a József Attila Tudományegyetem docense volt. 1972–1976 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető docense, 1976–1997 között a modern magyar irodalom tanszékvezető egyetemi tanára, 1990–1993 között rektorhelyettese volt. 1982–1984 között, valamint 1995–1996 között a Bécsi Egyetem vendégprofesszora volt. 1990–1994 között a Debreceni Közgyűlés tagja volt. 1994–2000 között a Debreceni Akadémiai Bizottság alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának tagja volt. 1998-ban nyugdíjba vonult. 1999–2002 között a Magyar Ösztöndíj Bizottság tagja volt.

Kutatási területe a XIX–XX. századi magyar irodalomtörténet, irodalomelmélet és esztétika. Ő volt a Magyar irodalmi lexikon (1963–1965) I. kötetének felelős szerkesztője.

Magánélete

[szerkesztés]

1964-ben házasságot kötött Márkus Margittal. Két lányuk született: Ildikó (1965) és Eszter (1968).

Művei

[szerkesztés]
  • Költői világképek fejlődése Arany Jánostól József Attiláig (1964)
  • A költői műalkotás fő sajátságai (1972)
  • Irodalom és emberi teljesség (1973)
  • Líra a huszadik században (1975)
  • Weöres Sándor (1978)
  • A marxista esztétika alapjai; Tankönyvkiadó, Bp., 1979
  • A magyar irodalom története (társszerző, 1982)
  • A nyelvi műalkotás jelentése. A jelentés fogalma a műalkotás felől nézve; szerk. Bitskey István, Tamás Attila; KLTE, Debrecen, 1984
  • Csokonai-tanulmányok; szerk. Bitskey István, Tamás Attila; KLTE, Debrecen, 1986
  • Stílustörténet és műtipológia. Tanulmányok a XX. századi magyar irodalomról; szerk. Bitskey István, Tamás Attila; KLTE, Debrecen, 1989
  • Illyés Gyula (1989)
  • Világirodalmi tanulmányok; szerk. Bitskey István, Tamás Attila; KLTE, Debrecen, 1990
  • Esztétika; 6. kiad. jav. kiad.; Tankönyvkiadó, Bp., 1990
  • Tanulmányok a 19. századi magyar irodalomról; szerk. Bitskey István, Tamás Attila; KLTE, Debrecen, 1991
  • Töprengések az irodalmi értékről (1993)
  • Toposzok és exemplumok régi irodalmunkban; szerk. Bitskey István, Tamás Attila; KLTE, Debrecen, 1994
  • Értékteremtők nyomában. Művek, irányzatok, elméleti kérdések; Csokonai, Debrecen, 1994 (Csokonai könyvtár)
  • Egy évszázad vonzásában. Tanulmányok Nagy Miklós tiszteletére; szerk. Bitskey István, Tamás Attila; KLTE, Debrecen, 1995
  • A népiségtől a posztmodernig. Tanulmányok korunk magyar irodalmáról; szerk. Bitskey István, Tamás Attila; KLTE, Debrecen, 1997
  • Egy magyar Párizsban. Illyés Gyula-antológia; szerk. Gorilovics Tivadar, Tamás Attila; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2002
  • Határhelyzetben. Gondolkodás irodalomról, művészetekről; Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2003 (Csokonai könyvtár)
  • Visszatekintés. Életrajzi jegyzetek; szerk., utószó Szirák Péter; Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  3. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  4. ↑ Gyászjelentés. [2015. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 11.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Dr. Tamás Attila Archiválva 2018. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Kortárs magyar írók
  • Tamás Attila; összeáll. Bódis Zoltán; KLTE Könyvtár, Debrecen, 1995 (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak munkássága, 16.)
  • In honorem Tamás Attila; szerk. Görömbei András; Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2000
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tamás_Attila_(irodalomtörténész)&oldid=27510779”