Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház

Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház
protected heritage site in Brussels
Vallás	katolicizmus
Egyházmegye	Mechelen-Brüsszeli főegyházmegye
Építési adatok
Építése	1047
Stílus	Brabantine Gothic
Alapadatok
Hosszúság	114 m
Magasság	64 m
Szélesség	57 m
Elérhetőség
Település	Brüsszel
Hely	Parvis Sainte-Gudule - Sinter-Goedelevoorplein (20)
Elhelyezkedése
Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház Pozíció Brüsszel térképén
é. sz. 50° 50′ 52″, k. h. 4° 21′ 37″50.847777777778, 4.3602777777778
A Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház Brüsszelben található, a Treurenberg dombnál, az alsó- és a felsőváros határán helyezkedik el. A székesegyház elődjét két nagyon fontos kereskedelmi út, a Flandria–Rajna-vidék és a Mons–Brüsszel utak kereszteződésénél építették.

Története

A katedrális látképe egy 1943-as rajzon. Léon van Dievoet műve

Az orgona beemelése az 1999-es felújítás végén

A feltételezések szerint a katedrális helyén legkorábban egy fából épült kápolna, a Saint-Michel-au-Mont állt. A Cambrai-i egyházmegye feljegyzéseiben (ahová a középkorba Brüsszel is tartozott) szerepel, hogy Vindicien püspök 695-ben ebbe a templomba látogatott.

A később nyom nélkül eltűnt épület helyén a 11. század elején állt egy Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templom. 1047-ben Brabant hercege, II. Lambert társaskáptalant alapított Szent Gudula tiszteletére, és megkérte I. Gerardus cambrai-i püspököt (meghalt 1051-ben), hogy engedélyezze a szent maradványainak áthelyezését a brüsszeli Szent Mihály-templomba. II. Lambert a püspök hozzájárulásával átszállíttatta Szent Gudula maradványait a Brüsszel belvárosában lévő Szent Gorik-templomból a Treurenberg dombnál lévő új templomba. Ettől kezdve a Szent Gudula és Szent Mihály-templom átvette a vezető szerepet az összes brüsszeli templom felett. A II. Lambert által létesített 12 kánonos káptalan gondoskodott a templomban az egyházi szolgálatok ellátásáról, és az egyházi birtokok kezeléséről.

A templom 1072-ben leégett és csak 1200-ban, I. Henrik brabanti herceg uralkodása alatt építették újjá, egyben megnagyobbították nyugati irányban és két tornyot építettek hozzá.

Az eredetileg román stílusban épített Szent Gudula-templomot növekvő jelentősége miatt a 13. századtól gótikus stílusúvá alakították át. Az eredeti román templom alapjai még napjainkban is láthatóak a gótikus katedrális kriptája alatt. A gótikus kórust 1226 és 1276 között építették, a hajó és a kereszthajó a 15. század közepén, brabanti gótikus stílusban lett kialakítva. A francia gótikus homlokzatokat követő nyugati homlokzat építése 1450 és 1490 között fejeződött be.

A belga katolikus egyház központja egészen 1962-ig Mechelenben volt és csak ebben az évben változtatták meg a nevét Mechelen-Brüsszeli főegyházmegyére.

A katedrálist a 20. század folyamán szinte folyamatosan renoválták. A felújítás 1999 decemberére fejeződött be, amikor december 4-én Fülöp belga koronaherceg és Mathilda hercegnő itt tartotta esküvőjét.

Fontosabb 20. századi események

• 1912. január 8.: Szent Gudula halálának 1200 éves évfordulója. A mecheleni érsek, Joseph-Desiré Mercier szobrának felavatása a déli kapu közelében Erzsébet belga királyné jelenlétében.
• 1912. november 30.: Flandria hercegnőjének, I. Albert belga király anyjának temetése.
• 1934. február 22.: I. Albert belga király temetése
• 1935. szeptember 3.: Asztrid belga királyné temetése
• 1959. július 2.: Albert belga királyi herceg és Paola Ruffo di Calabria olasz hercegnő házassága
• 1960. december 15.: I. Baldvin belga király és Dona Fabiola de Mora y Aragon házassága
• 1993. augusztus 7.: Balduin király temetése
• 1999. december 4.: Fülöp belga koronaherceg és Mathilde d'Udekem d'Acoz
• 2003. április 12.: Laurent belga király herceg és Claire Coombs házassága

A székesegyház külseje

A székesegyházat a belga Gobertange helység közelében fejtett kőből építették (ugyancsak ebből készült a brüsszeli városháza épülete is).

Nyugati homlokzat

A székesegyház nyugati homlokzata éjszaka

A székesegyház nyugati homlokzatán található a főbejárat. A homlokzat francia gótikus stílusban épült rózsaablak nélkül, utóbbi helyett brabanti stílusú ablak található a homlokzaton. A székesegyház két tornyát Jan van Ruysbroeck építette (1470-1485 között), tetejükön ma teraszt alakítottak ki.

A homlokzat meghatározó elemei a függőleges oszlopok és a tornyok támpillérei. Négy támpillér választja el egymástól a három bejáratot, a két szélső támpillér különösen vastag. A tornyokban spirális lépcső található, amelyen keresztül a homlokzat és a tornyok minden szintje megközelíthető. A 65 méter magas tornyok, a támpillérekkel együtt az erő és a rendíthetetlenség érzését sugallják. A homlokzat vízszintesen három szintre tagolódik: az első szinten találhatók a bejáratok, a középső szinten a hatalmas üvegablak, amelyet két oldalról a tornyok oldalába vágott keskenyebb ablakok fognak közre és végül a harmadik szinten a főhajó háromszög alakú teteje, amelyet öt kis torony koronáz.

A főhajó kívülről

A főhajót két szinten támpillérek támasztják alá, amelyekhez hasonlókat először a soissons-i katedrálisnál építettek. A támpillérek tetején díszes tornyokat helyeztek el, belsejükben az esővizet elvezető csatornák találhatók, amelyek vízköpőkben végződnek. A főhajó mindkét oldalán a támpillérek közé kisebb kápolnákat építettek.

A székesegyház méretei

• hossza: 114 méter (összehasonlításképpen: az antwerpeni Onze-Lieve-Vrouwekathedraal hossza 125 méter, a Tournai Notre-Dame-székesegyház hossza 134 méter)
• a két torony magassága: 64 méter
• külső szélessége 57 méter (a kórus szintjén)
• belső szélessége: 54 méter
• a homlokzat szélessége a támpillérek nélkül: 34 méter

A főhajó

• magassága: 25 méter (összehasonlításképpen: a párizsi Notre-Dame 33,5 méter, a Tournai Notre-Dame-székesegyház 36 méter, az Amiens-i Notre-Dame-székesegyház 42,3 méter)
• a főhajó két oldalán található oszlopok magassága: 6,7 méter
• a mellékhajók magassága: 10 méter
• a főhajó szélessége: 13,5 méter

A Saint-Sacrament-kápolna

• szélessége: 13 méter (észak-déli irányban)
• hossza: 28 méter

A székesegyház belseje

A főhajó

A főhajó a bejárat felől

A kórus a déli oldalról

A székesegyház 3 kapuja az 1861-ben épített lépcsőkön keresztül érhető el. Belül 12 oszlop határozza meg a katedrális belső terét, ahol a trifóriumok és a színezett üvegablakok hangsúlyozzák ki a templom késő (brabanti) gótikus stílusát, melynek megfelelően több fény esik a belső térbe, mint a korai gótika megoldásainál. A belső térben mindenhol fellelhetők a brabanti gótikus stílusra jellemző megoldások: mérsékelten boltozatos, négy pilléren nyugvó tető, a főhajó két oldalán elhelyezett robusztus oszlopok, az oszlopfők növényi díszítése, az oszlopokon elhelyezett, a 12 apostolt ábrázoló szobrok.

A szobrokat a 17. században készítették Luc Faid'Herbe, ifj. Jérôme Duquesnoy, J. van Meldert és Tobias de Lelis, a kor híres szobrászai, mindannyian Brüsszel szülöttei. Ezeket az 1556-ban a vallásháborúkban elpusztított szobrok pótlására készítették, a főhajó bal oldalán található Szent Simon, Szent Bertalan, Ifjabb Szent Jakab, Szent János, Szent András és Szent Péter, a jobb oldalon Tádé, Máté evangélista, Szent Fülöp, Szent Tamás, Idősebb Szent Jakab és Pál apostol.

A főhajó két oldalán 16 kisebb kápolna (nyolc a déli és nyolc az északi oldalon) található, mindegyiket a 19. század során Jean-Baptiste Capronnier üvegablakaival díszítették.

• 
  Szent Mihály arkangyal szobra a főhajóban, M. de Beule alkotása 1912-ből
• 
  Szent Gudula szobra, szintén M. de Beule alkotása
• 
  A székesegyház főhajója a főoltár mögül.

A kórus

A kórus a főhajó felől

A kórus korai gótikus stílusban épült 1225 és 1280 között. A korábban itt található román stílusú templom helyreállítása ezen a részen kezdődött meg, ezért az apszis külső része kevert, román-gótikus stílusjegyeket tartalmaz. A triforium 1273-ból származik.

A kórusban három oszlop és egy négyszögletes apszis található. A kórust folyosó veszi körbe, mögötte pedig a barokk stílusú Mária Magdolna-kápolna található, amelyet a 17. században átneveztek Maes-kápolnának. A kórus két oldalán két nagyobb kápolnát építettek: a Saint-Sacrament és Notre-Dame-de-la-Délivrance miatt itt a legszélesebb a templom. A kórus sötétebbnek tűnik a székesegyház többi részéhez képest, a kisebb ablaknyílások miatt. A kóruson a következő uralkodók ablakai láthatóak: I. Miksa német-római császár, Szép Fülöp, V. Károly, II. Fülöp spanyol király, Savoyai Filibert feleségével, Ausztriai Margittal együtt.

A kórus boltozata gótikus stílusú, a boltozat záróköveit levelek, Mihály arkangyal és Szent Gudula szobra, bárány kereszttel és pelikán díszítik. A kórus ablakai a 16. századból származnak, Nicolas Rombauts festő és üvegműves mester alkotásai, aki Ausztriai Margit udvarában dolgozott.

A főoltár Lambert van Rijswijck alkotása, rézberakásokkal díszítve. Az oltár mögött találhatók a brabanti hercegek, valamint Ernest osztrák főherceg mauzóleuma (utóbbit Robin Colyn de Nole készítette 1610-ben). A kórus két oldalán található zsöllyék a Forest apátságból származnak.

A Saint-Sacrament-kápolna

A székesegyház északi oldalán épített Saint Sacrament-kápolna bejárata

A kápolna a kórus bal oldalán, a templom északi részén található és itt állították ki a katedrális kincseinek egy részét. A kápolnát, amely az Onze Lieve Vrouwe van 's Hertogenbosch katedrálishoz hasonló, 1534 és 1539 kötött építették késő gótikus stílusban, V. Károly német-római császár kezdeményezésére. A keleti-nyugati tájolású kápolna az északi kereszthajóhoz csatlakozik, 13 méteres szélessége miatt annál szélesebb. Hossza 28 méter, keleti részén köríves apszis zárja le.

Az építkezés során az eredetileg itt található 4 kisebb, 13. századi kápolnát elbontották. Az ablakok között elhelyezett kő tabernákulumok Henri Vanpede alkotásai. A kápolnát reneszánsz stílusú üvegablakok díszítik, amelyek a 16. századból származnak és az antwerpeni Jean Haeck mester készítette, Bernard van Orley és Michiel Coxcie rajzai alapján. Az üvegablakok több király és császár portréját ábrázolják, akik a gazdagon díszített festett üvegablakokat adományozták: III. János portugál király, II. Lajos magyar király (egészen pontosan özvegye, Habsburg Mária hercegnő adományozott pénzt a mohácsi csatában elhunyt királyt ábrázoló üvegablak elkészítéséhez), I. Ferenc francia király és I. Ferdinánd német-római császár és magyar király.

Az oltár felett található üvegablak Jean Baptiste Capronnier műve és a 19. században készült. A főoltárt a Goyers testvérek faragták tölgyből 1849-ben, neogótikus stílusban. Az oltár mögött található az a bemélyedés, amelyben a 16. századi vallásháborúk alatt a szent ostyát rejtették. Az oltár előtt temették el Izabella Klára Eugénia spanyol infánsnőt és VII. Albert osztrák főherceget, akik Osztrák-Németalföld kormányzói voltak 1598 és 1621 között.

A kápolna kovácsoltvas bejárati kapuja a 18. században készült és az aywières-i apátság dísze volt. Közvetlenül az ajtó mellett balra található Szent Mihály arkangyal szobra, amit legyőz egy lázadó angyalt.

• 
  Szent Mihály arkangyal legyőz egy lázadó angyalt
• 
  A kápolna főoltára
• 
  A kápolna boltozata a főoltár felől
• 
  A kápolna boltozata a bejárat felől

A kincstár

Az északi kápolnában található a templom kincstárának néhány kiemelkedő darabja, köztük egy kb. 1000-re datált angolszász ereklyetartó, amely a Szent Kereszt darabjait őrzi, Szent Gudula legendája és az Utolsó vacsora, Michel Coxie festményei, valamint Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje.

• 
  "Szent Gudula legendája" Michael Coxcie festménye (1592)
• 
  Kereszt alakú ereklyetartó arannyal bevont ezüstből, Izabella főhercegnő megrendelésére készült.
• 
  Krisztus keresztjének egy darabját rejtő ereklyetartó. Angliában készült 1000-1100 körül
• 
  A Szent Család képével díszített ereklyetartó, ismeretlen olasz mester műve
• 
  Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyetartója
• 
  Mária és a gyermek Jézus, Conrad Meit alkotása (1525)
• 
  Az "Utolsó Vacsora", Michiel Coxcie festménye
• 
  Az "Utolsó Vacsora" részlete: Jézus és két tanítványa

A Notre-Dame-de-la-Délivrance-kápolna

A déli kápolna bejárata

A kórustól jobbra, a székesegyház déli oldalán található kápolna majdnem tükörképe az északi kápolnának. A déli kápolna is egy kis önálló templom a székesegyházon belül, amelyet 1649-ben Izabella spanyol hercegnő, II. Fülöp spanyol király lányának kérésére építettek, aki VII. Albert osztrák főherceg felesége és Habsburg-Németalföld társkormányzója volt. A kápolna építése 1655-ben fejeződött be.

A kápolna üvegablakait Jean De Labaer készítette Theodoor van Thulden rajzai alapján, utóbbi Rubens tanítványa volt. Az ablakok Szűz Mária életének legfontosabb eseményeit ábrázolják.

A kápolna keleti végében található oltár fekete és fehér márványból készült 1666-ban és Jean Voorspoel műve. Az oltáron közepén Mária mennybemenetelét ábrázoló festmény található, J. B. Champaigne műve, alatt egy 1592-ben készült Mária-szobor található. A kápolnában látható még egy pelikános oltár is, Simon Lewi műve (1975), amelyet rézlemezekből forrasztott össze. A két pelikán, egyik kiterjesztett, a másik behúzott szárnyakkal, a hit és remény jelképei. A 4. században élt Euzébiusz püspök és Szent Ágoston is a megváltó, Krisztus egyik jelképének tartották a pelikánt, mivel a hiedelem szerint éhes vagy legyengült kicsinyeit úgy eteti, hogy saját mellkasát sebzi meg és a kicsöpögő vért adja utódainak.

A kápolna nyugati végében található Frédéric de Mérode gróf síremléke, aki a belga szabadságharc küzdelmei során esett el 1830-ban.

• 
  A Délivrance-kápolna
• 
  A főoltár és előtérben a Simon Lewi által készített pelikános oltár
• 
  A főoltárt Jean Voorspoel képe díszíti, amely Mária mennybemenetelét ábrázolja
• 
  A főoltáron található Mária-szobor
• 
  Frédéric de Mérode gróf síremléke

A Maes-kápolna

A barokk stílusú Maes-kápolna

A székesegyház hosszanti tengelyén, a kórus mögött található Maes-kápolna a 17. században épült barokk stílusban, az eredetileg gótikus stílusban épült Mária Magdolna-kápolna helyén. A hatszögletű kápolnát két támpillér közé illesztették be, tetején egy kis kupola található, ez és négy ablak világítják meg a kápolna belsejét.

A kápolnát a folyosótól XIV. Lajos stílusú kovácsoltvas kerítés választja el, amelynek a tetején szintén kovácsoltvasból készült gyümölcsöskosár található.

A kápolnában egy márványból és alabástromból faragott oltár található, amely Jézus keresztre feszítését ábrázolja, Jean Mone alkotása (1538 – 1541 körül). Érdekessége, hogy ez az egyik legkorábbi, kőből faragott oltár a Németalföldön, ahol korábban általában fából faragták az oltárt, szószéket, stb. Az oltár stílusa olasz, leginkább milánói reneszánsz stílusjegyeket mutat. A fehér márványból készült oltárt 1846-ban faragta Marchand.

A színes üvegablakok Jean-Baptiste Capronnier művei, a de Merode család adományaiból készültek. Középen a Szentháromságot, bal oldalon Szent Gudulát, jobb oldalon Szent Mihályt ábrázolják.

• 
  XIV. Lajos stílusú kovácsoltvas gyümölcsöskosár a kápolna kerítésén
• 
  A kápolna és kupolája
• 
  Az alabástromból készült oltár
• 
  Szent Mihály
• 
  Szent Gudula, kezében lámpással

A szószék

A barokk stílusú, tölgyfából faragott szószék

A H. Verbruggen által 1699-ben készített gyönyörű kivitelű barokk szószék Ádám és Éva paradicsomból való kiűzetését ábrázolja.

A meridián

Adolphe Quetelet, az első brüsszeli csillagvizsgáló igazgatója 1836 júniusában helyezte el a déli kereszthajó padlóján határozta meg a Brüsszel földrajzi helyzetét jelző vonalat. A 3 mm széles bronz csíkot a nap a greenwichi időzóna szerint délben világította meg a nap, a székesegyház déli bejárata felé vágott résen keresztül. Azonban az 1988-as felújítás során a csík eltűnt, amikor a padlólapokat kicserélték.

Azonban a bejárat felett található ablakot, amelybe a rést vágta Quetelet, az 1991-es felújítás során megőrizték és eredeti helyén állították vissza. Bár a déli kapu előtt, a Place Saint-Gudule téren található modern épületek ősszel és télen elfogják a nap sugarait, mára sikerült visszaállítani az eredetivel megegyező pozícióba a hosszúsági vonalat. Tavasszal és nyáron minden délben (kedvező időjárási viszonyok esetén) a nap sugarai ismét megvilágítják a csíkot.

• 
  A déli kereszthajó padlójába illesztet bronz csík jelöli a hosszúsági kör helyzetét
• 
  A nap sugarai a déli kapu fölé vágott ablakon világítják meg a hosszúsági kört. A kapu előterében ma a székesegyház emléktárgyboltja található.

Gyóntatófülkék

A székesegyház gyóntatófülkéit tölgyfából faragták és gazdagon, barokk stílusban díszítették, általában angyalokkal vagy puttókkal. A gyóntatószék részeit babérlevelekkel díszített, csavart oszlopok választják el egymától – ezek a jeruzsálemi Salamon-templomra utalnak. Az oszlopok tetejének díszítése, amelyek az ión és a korinthoszi stílust ötvözi, jellegzetes barokk stílusjegyek. A gyóntatófülkék egy részét Jean Van Delen készítette 1662-ben, aki II. Károly spanyol király udvari szobrásza lett 1665-ben.

• 
  A szintén tölgyfából faragott gyóntatófülkék a 17. században készültek
• 
  Részlet az egyik gyóntatófölkéről

A székesegyház magyar vonatkozású ablakainak képeiből

• 
  II. Lajos király és Mária királyné ólomüveg ablaka
  Bernard van Orley kartonja alapján, Brüsszel (1538)
• 
  II. Lajos király és Mária királyné ólomüveg ablaka
  Bernard van Orley kartonja alapján (részlet)
• 
  II. Lajos király és Mária királyné ólomüveg ablaka
  Bernard van Orley kartonja alapján (részlet)
• 
  Árpád-házi Szent Erzsébet
  

• 
  II. Lajos király és Mária királyné üvegablaka Michael de Coxcie kartonja alapján, Brüsszel (1547)
• 
  I. Ferdinánd és Anna királyné üvegablaka
  Ismeretlen mester kartonja alapján, Brüsszel (1546)
• 
  Az Oltáriszentség csodája kápolna
  

Jelentősége

A katedrális a Mechelen-Brüsszeli főegyházmegye társszékesegyháza a mecheleni Szent Rumbold-katedrálissal együtt.

Kapcsolódó szócikkek

• Belga katolikus egyház
• Mechelen-Brüsszeli főegyházmegye
• Szent Rumbold-katedrális

Külső hivatkozások

• Szent Mihály- és Szent Gudula-székesegyház

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Cathédrale Saints-Michel-et-Gudule de Bruxelles című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• The Cathedral of St. Michael and St. Gudula: historical overview (angol nyelven). [2012. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)