Sveta Helena (Szentivánzelina)
| Sveta Helena | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Szentivánzelina |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Vlado Žigrović |
| Irányítószám | 10382 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 353 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 65,04 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 144 m |
| Terület | 6,15 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 54′ 07″, k. h. 16° 15′ 58″45.902000°N 16.266000°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 07″, k. h. 16° 15′ 58″45.902000°N 16.266000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sveta Helena témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sveta Helena (magyarul: Szentilona) falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Szentivánzelinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágrábtól 22 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re délnyugatra az A4-es autópálya és a 28-as főút csatlakozása közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1521-ben még birtokként említik először, amikor Baráth Mátyás elzálogosította itteni birtokát Mersich Mátyásnak. 1550-ben említik először az itteni Szent Ilona templom plébánosát "plebanus ecclesie s. Elene in Marocha" alakban. A falu a 16. század közepén a Papratovich család birtoka volt. 1557. augusztus 19-én közelében ütközött meg Kerecsényi László és Lenkovics János zelinai várkapitány serege a törökkel, melynek következtében a falu templomával együtt elpusztult. Ezután korábbi jelentőségét elveszítette. 1623-ban Zrínyi Miklós itteni birtokát a Koczy családnak zálogosította el. Az 1630-as egyházi vizitáció már az alsózelinai (Donja Zelina) Szent Miklós plébánia falujaként említi. Az itteni nemesi kúriát 1672-ben és 1689-ben is említik. A 18. század közepén pernicai Szaich Iván birtoka, majd házasság révén az Adamovich családé lett. Adamovich Antal a régi kúria helyett, valószínűleg részben annak felhasználásával a 19. század első felében új kastélyt építtetett. Ekkor alakították ki a kastélyt övező másfél hektáros szép parkot is. Ezután 1825-ben ismét házasság révén a Hellenbach család birtoka lett, akiknek itt volt a horvátországi székhelyük. A Hellenbachok 1866 tavaszáig éltek Szentilonán, amikor a kastélyt és a birtokot eladták Miksich Kálmánnak. Ő építette a 19. század végén az 1880-ban földrengés következtében megrongálódott régi kastély helyén a részben ma is álló kastélyt.
A falunak 1857-ben 437, 1910-ben 559 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Szentivánzelinai járásához tartozott. 2001-ben 400 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 437 | 375 | 416 | 481 | 522 | 559 | 586 | 598 | 604 | 586 | 551 | 490 | 472 | 445 | 400 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Miksics család kastélyának maradványai[3] a falu két részét elválasztó kis dombon állnak. A kastélyt az 1880-ban földrengés következtében megrongálódott régi Adamovich-kastély helyén építtette Miksich Kálmán és felesége. A régi kastélyból a délnyugati torony maradt meg, amit átépítettek és délről egy új kastélyszárnyat építettek hozzá. Az addig szabályos téglalap alaprajzú, a sarkain négyzetes tornyú kastély így H betű alaprajzú lett. Két szobájának faragott és festett famennyezete volt, melyek a 20. század hetvenes éveiig nagyon jó állapotban maradtak fenn. A kastély déli részében 1975-ig iskola működött, de miután ezt megszüntették elromosodott és lebontották, míg megmaradt északi része máig lakóépületként szolgál. Az egykori pompás kastélyparknak kevés nyoma maradt.
- Szent Ilona tiszteletére szentelt kápolnája[4] a kastélytól 150 méternyi távolságra az egykori parkban áll. A kápolna eredetileg gótikus stílusban épült. 1550-ben plébániatemplomként említik, de 1557-ben súlyos károkat szenvedett. 1866-ban a falu birtokosa Miksics Kálmán neogótikus stílusban újíttatta meg. A kápolna egyhajós, sokszögzáródású szentéllyel és egy tornyocskával a főhomlokzata fölött. Kapuzata gótikus, keresztboltozata neogótikus, berendezése 17. és 19. századi. Főoltárát a 19. század végén Albert Seekstein készítette, oltárképén a jobb kezében a Szent Keresztet, baljában a Bibliát tartó Szent Ilona császárnő koronás alakja.
Források
[szerkesztés]- Szentivánzelina község hivatalos oldala
- Kalinski: Ojkonimija zelinskoga kraja. Zagreb. 1985.
- A szentivánzelinai turisztikai egyesület honlapja
- Mladen és Bojana Šćitaroci: Kastélyok és történelmi kertek Szlavóniában
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3831.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2063.