Svédország az Eurovíziós Dalfesztiválokon
| Svédország | |
 | |
| Adatok | |
| Műsorsugárzó |  |
| Nemzeti válogató | Melodifestivalen (1959–1963, 1965–1969, 1971–1975, 1977–) |
| Belső kiválasztás | 1958 |
| Részvételek és eredmények | |
| Részvételek | 64 (63 döntő) |
| Első részvétel | 1958 |
| Legjobb eredmény | 1. (1974, 1984, 1991, 1999, 2012, 2015, 2023) |
| Legrosszabb eredmény | utolsó (1963, 1977) |
| Rendezések | Stockholm 1975 Göteborg 1985 Malmö 1992 Stockholm 2000 Malmö 2013 Stockholm 2016 Malmö 2024 |
| Összpontszám a döntőkben 2004 óta | 4220 (1.) |
| Külső hivatkozások | |
| Honlap | Az SVT eurovíziós honlapja Svédország profilja a eurovision.tv-n |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Svédország eddig hatvannégy alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.
A svéd műsorsugárzó a Sveriges Television (SVT), amely 1950-ben alapító tagja volt az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 1958-ban vett részt először a versenyen.
Svédország eddig hét alkalommal aratott győzelmet (1974, 1984, 1991, 1999, 2012, 2015, 2023), ezzel Írországgal holtversenyben a legtöbb győzelemmel rendelkező ország.[1]
Története
[szerkesztés]Évről évre
[szerkesztés]
Svédország 1958-ban csatlakozott először a versenyhez. A debütáláson elért negyedik helyet kevésbé jó szereplések követték. 1963-ban először végeztek az utolsó helyen, ráadásul pont nélkül. A rossz eredmény után a svéd előadók bojkottálták a versenyt, így az SVT kénytelen volt visszalépni, de közvetítették a versenyt, és a következő évben ismét részt vettek. 1966-ban érték el első sikerüket, amikor a második helyen végeztek, bár a luxemburgi közönség a szavazás alatt többször is kifejezte nemtetszését,[2] ugyanis tizenhat pontjukból tizenötöt skandináv szomszédaiktól, Norvégiától, Dániától és Finnországtól kaptak. Az 1970-es Eurovíziós Dalfesztivált a többi skandináv országgal, illetve Ausztriával és Portugáliával közösen bojkottálták, mert elégedetlenek voltak az előző évi négyes holtversennyel, de a következő versenyen már ismét részt vettek. Ezekben az években egy kivétellel mindig sikerült az első tízben végezniük. A jó eredmények az ABBA 1974-es győzelmével teljesedtek ki, első alkalommal tudták megnyerni a versenyt, így az 1975-ös fesztivált ők rendezhették. A rendezés nagyon megviselte pénzügyileg a svéd tévét, emiatt 1976-ban nem vettek részt, és nem is közvetítették. Ekkor vezette be az EBU azt a szabályt, hogy mindegyik országnak fizetnie kellett a részvételért, ezzel hozzájárulva a verseny megrendezésének költségeihez.
Az ABBA sikere után kudarcok következtek. 1977-ben másodszor végeztek az utolsó helyen, és a következő indulók sem értek el jobb eredményeket. 1982-ben a Kikki Danielsson és Elisabeth Andreassen alkotta Chips együttes ABBA-stílusú dalának nyolcadik helye volt az első igazán jó szereplés 1975 óta. A következő évben egy tizenhat éves lány, Carola Häggkvist egyedülálló módon maximális pontszámmal nyerte meg a svéd nemzeti döntőt. A müncheni fesztivál minden idők legnézettebb műsora a svéd televíziózás történetében. Carola harmadik helyét újabb sikerek követték: 1984-ben az aranycipőikről emlékezetes Herreys-fivérek Svédország második győzelmét érték el, majd Kikki Danielsson hazai pályán egy újabb harmadik helyet szerzett.
A sikersorozat ezután tovább folytatódott. 1988 után csak húsz évvel később, 2008-ban fordult elő először, hogy egymást követő két évben az első tízen kívül végeztek. 1991-ben ismét Carola képviselte az országot. A francia indulóval holtversenyben végzett az élen, de a szabályok értelmében őt hirdették ki győztesnek, így Svédország harmadik győzelmét érte el. Hazai pályán azonban nagy csalódás érte őket: Christer Björkman (aki a 2010-es években a svéd nemzeti döntő főszervezője volt), az utolsó előtti helyen végzett, a házigazda 1958 óta nem szerepelt ilyen rosszul. A kudarcot hamar feledtették az újabb sikerek. Az 1993-ban bevezetett és 2003-ig érvényben lévő kieséses rendszer alatt Horvátország és Málta mellett az egyetlenek, akik egyszer sem estek ki. 1995-ben és 1996-ban két egymást követő évben lettek harmadikak kereken száz ponttal. A következő évben Svédország egyike volt annak az öt országnak, melyek először vezették be a telefonos szavazást a zsűri helyett. 1999-ben aratták negyedik győzelmüket Charlotte Perrellinek köszönhetően. Take Me To Your Heaven című dalán egyértelműen érződött az ABBA nagy hatása a svéd zenére, mely stílus későbbi dalaikra is jellemző.[3]
A 2000-es évek újabb jó eredményeket hoztak. Bár dobogós helyet nem értek el, négyszer is az ötödik helyen végeztek. A 2005-ös csalódást keltő tizenkilencedik hely 1997 óta az első alkalom volt, hogy az első tízen kívül zártak. 2006-ban Carola tizenöt évvel győzelme után visszatért, harmadik és első helye után ezúttal az ötödik helyen végzett. A jó eredményt két kudarc követte: 2007-ben és 2008-ban egyaránt a tizennyolcadik helyen zártak. Különösen nagy csalódás volt a 2008-as rossz szereplés, hiszen az 1999-ben győztes Charlotte Perrelli korábban oly sikeres, jellegzetesen svéd stílusú dalát előzetesen az élmezőnybe várták.[4] Mint később kiderült az elődöntőben is csak a tizenkettedik helyen végzett, és az akkor bevezetett zsűri szabadkártyának köszönhetően jutott a döntőbe. A 2009-es versenyen egy operaénekesnő, Malena Ernman képviselte a svéd színeket. Az elődöntőből a negyedik helyen jutott tovább, de a döntőben csak a huszonegyedik helyen végzett, és ezzel a szerepléssel háromévesre nyúlt Svédország rossz sorozata.
.jpg)
A következő évben az elődöntőből sem sikerült továbbjutniuk: ezzel 1976 óta először nem volt ott Svédország a dalfesztivál döntőjében. A rossz sorozat a 2011-es harmadik helyezéssel szakadt meg, 2012-ben pedig ötödik győzelmüket érték el az Euphoria-val, ami 372 pontot összegyűjtve a norvég Alexander Rybak Fairytale című 2009-es dala után – a második legmagasabb pontszám volt amivel egy dal nyerni tudott a verseny addigi történetében. 2013-ban Malmö adott otthont a dalfesztiválnak, ahol Robin Stjernberg hazai pályán a 14. helyen végzett. A következő évben harmadikok lettek Sanna Nielsennel. 2015-ben Måns Zelmerlöw képviselte Svédországot, akinek Heroes című dalával sikerült megnyernie a dalversenyt, ezzel megszerezve az ország hatodik győzelmét, így Írország után Svédország rendelkezik a második legtöbb győzelemmel. A következő stockholmi rendezésű Eurovízión Frans ötödik helyet szerezte meg, ahogyan a következő évben Robin Bengtsson is Kijevben. 2018-ban hetedikként végeztek, majd egy évre rá ismét ötödikként.
2020-ban a The Mamas képviselte volna az országot, azonban március 18-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy 2020-ban nem tudják megrendezni a versenyt a COVID–19-koronavírus-világjárvány miatt. A svéd műsorsugárzó által rendezett válogatóversenyben újra szerepeltek, de végül a nézőktől és a nemzetközi zsűritől nem kaptak újabb lehetőséget az ország képviseletére a következő évben. 2021-ben ismét sikeresen továbbjutottak a döntőbe, viszont 2013 után először nem jutottak be a legjobb tíz közé, összesítésben 14.-ek lettek. 2022-ben a siker folytatódott, Cornelia Jakobs-szal negyedikek lettek a döntőben. 2023-ban tizenegy év után ismét Loreen versenyzett Svédország színeiben Liverpoolban. Versenydalával, a Tattoo-val megszerezte az ország hetedik győzelmét, ezzel holtversenyben Írországgal a legtöbb győzelemmel rendelkező ország lett.[5] Érdekesség, hogy Loreen lett a második győztes és az első női előadó, aki másodjára nyerte meg a dalfesztivált. 2024-ben ismét Malmö adott otthont a versenynek, ahol a norvég Marcus & Martinus képviselte az országot. Az ikrek kilencedik helyen zárták a versenyt.
Nyelvhasználat
[szerkesztés]Svédország eddigi hatvannégy versenydalából harmincnégy svéd nyelvű, huszonkilenc angol nyelvű, egy pedig angol és francia kevert nyelvű volt.
A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra, de az előadók számára magától értetődő volt, hogy saját nyelvükön énekeljenek. Azonban 1965-ben a svéd dalt angol nyelven adták elő. Az ellenkezés miatt a következő évtől az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Svédország indulóinak svéd nyelven.
1973 és 1976 között rövid időre megszüntették az erre vonatkozó szabályt, ezekben az években mindegyik svéd induló angol nyelven énekelt. Ekkor érték el első győzelmüket, az ABBA Waterloo című dalával, de 1977-ben ismét érvénybe lépett a nyelvi szabály. Svéd nyelvű dallal 1984-ben és 1991-ben tudták megnyerni a versenyt. A nyelvhasználatot korlátozó szabályt 1999-ben véglegesen eltörölték, ebben az évben szerezték meg negyedik győzelmüket. Azóta minden évben angol nyelvű dalokkal neveztek, kivéve 2009-ben, amikor angol és francia kevert nyelvű dalt küldtek.
Nemzeti döntő
[szerkesztés].jpg)
A svéd nemzeti döntő a Melodifestivalen (A dalfesztivál) nevet viseli, és először 1959-ben rendezték meg. Azóta csak három évben maradt el: 1964-ben, 1970-ben és 1976-ban, amikor Svédország nem vett részt a dalversenyen. 1999-ig szakmai zsűri választotta ki a nyerteseket, azóta a nézők is részt vesznek a döntésben telefonos szavazás segítségével. Korábban tizenkettő, különböző előadók által előadott dal versenyzett, majd 2002-ben vezették be a ma is használatban lévő formátumot, mellyel hathetessé vált a verseny. A benevezett dalokból egy zsűri harminckettőt választ ki, melyeket négy elődöntőbe osztanak szét. Az elődöntőket hetente tartják egy-egy svéd városban, ahol a nyolc dalból kettő továbbjut a döntőbe, kettő a vigaszágra kerül, a másik négy pedig kiesik a versenyből. A négy elődöntő után az ötödik héten a vigaszágas dalok közül még kettő csatlakozik a döntőhöz. A 2009-ben bevezetett újítás értelmében egy nemzetközi zsűri a kiesett dalok közül kiválaszt egy tizenegyedik döntőst. A döntőben tizenegy regionális zsűri, illetve a nézők telefonos szavazatai alakítják ki a végeredményt, és a győztes képviselheti Svédországot az Eurovíziós Dalversenyen.
A 2000-es években a Melodifestivalen a svéd televíziózás legnézettebb műsorává vált: a 2007-es döntő körülbelül négymillió svéd televíziónézőt vonzott, valamint külföldről is sokan követik a versenyt az internetes közvetítésnek köszönhetően.[6] Emellett nagy hatással van a svéd zenei életre: a nevezett dalok száma évről évre nő, 2006-ban már elérte a 3300-at,[7] és a verseny után a slágerlistákat elárasztják a nemzeti döntő dalai.[8]
Résztvevők
[szerkesztés]Szavazástörténet
[szerkesztés]1958–2024
[szerkesztés]|
Svédország a következő országoknak adta a legtöbb pontot az elődöntőben:
|
Svédország a következő országoktól kapta a legtöbb pontot az elődöntőben:
|
Svédország még sosem adott pontot az elődöntőben a következő országoknak: Monaco és San Marino
Svédország mindegyik országtól kapott legalább egy pontot az elődöntőkben.
|
Svédország a következő országoknak adta a legtöbb pontot a döntőben:
|
Svédország a következő országoktól kapta a legtöbb pontot a döntőben:
|
Svédország még sosem adott pontot a döntőben a következő országoknak: Fehéroroszország, Marokkó, San Marino és Szlovákia
Svédország mindegyik országtól kapott legalább egy pontot a döntőkben.
Rendezések
[szerkesztés]
Háttér
[szerkesztés]
Díjak
[szerkesztés]
| Kategória | Év | Előadó | Dal | Eredmény az Eurovízión | Helyszín | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Helyezés | Pontszám | |||||
| OGAE Song Contest Poll | 2008 | Charlotte Perrelli | Hero | 18. | 47 |  Szerbia, Belgrád
|
| 2012 | Loreen | Euphoria | 1. | 372 |  Azerbajdzsán, Baku
| |
| 2014 | Sanna Nielsen | Undo | 3. | 218 |  Dánia, Koppenhága
| |
| 2022 | Cornelia Jakobs | Hold Me Closer | 4. | 438 |  Olaszország, Torino
| |
| 2023 | Loreen | Tattoo | 1. | 583 |  Egyesült Királyság, Liverpool
| |
ESC Radio Awards
[szerkesztés]| Kategória | Év | Előadó | Dal | Eredmény az Eurovízión | Helyszín | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Helyezés | Pontszám | |||||
| Legjobb női előadó | 2012 | Loreen | Euphoria | 1. | 372 | Azerbajdzsán, Baku
|
| 2014 | Sanna Nielsen | Undo | 3. | 218 | Dánia, Koppenhága
| |
| Legjobb férfi előadó | 2011 | Eric Saade | Popular | 3. | 185 |  Németország, Düsseldorf
|
| Legjobb dal | 2011 | Eric Saade | Popular | 3. | 185 | Németország, Düsseldorf
|
| 2012 | Loreen | Euphoria | 1. | 372 | Azerbajdzsán, Baku
| |
Galéria
[szerkesztés]-
-
Ingvar Wixell Nápolyban (1965) -
Tomas Ledin Hágában (1980) -
-
-
Charlotte Perrelli Belgrádban (2008) -
Malena Ernman Moszkvában (2009) -
Anna Bergendahl Osloban (2010) -
Eric Saade Düsseldorfban (2011) -
-
Robin Stjernberg Malmőben (2013) -
Sanna Nielsen Koppenhágában (2014) -
Måns Zelmerlöw Bécsben (2015) -
-
Robin Bengtsson Kijevben (2017) -
Benjamin Ingrosso Lisszabonban (2018) -
John Lundvik Tel-Avivban (2019) -
-
Cornelia Jakobs Torinóban (2022) -
-
Marcus & Martinus Malmőben (2024)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Lásd még
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Sweden (angol nyelven). eurovision.tv
- ↑ Szavazás az 1966-os dalfesztiválon. YouTube videó. (Hozzáférés: 2009. április 23.)
- ↑ A brit Almost Eurovision musical svéd paródiája: Új nap, ugyanaz a dal'. YouTube videó. (Hozzáférés: 2009. április 23.)
- ↑ 2008-as verseny előtti szavazás végeredménye. escstats.com. (Hozzáférés: 2009. április 23.)
- ↑ Sweden's Loreen wins the Eurovision Song Contest 2023 (angol nyelven). eurovision.tv, 2023. május 14.
- ↑ SVT: "Nagyon büszkék vagyunk.". Resumé.se. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 22.)
- ↑ Melodifestivalen: Új rekord. esctoday.com. (Hozzáférés: 2009. április 22.)
- ↑ A 2009-es döntő után kiadott svéd kislemez eladási lista: az első, nem a Melodifestivalenről való dal a 13.. swedishcharts.com. (Hozzáférés: 2009. április 22.)
További információk
[szerkesztés]| Aktív EBU-tagországok (38) | |
|---|---|
| Inaktív EBU-tagországok (10) | |
| Korábbi EBU-tagországok (2) | |
| Már nem létező EBU-tagországok (2) | |
| Debütálását tervezte, de nem indult el (2) | |
| Lehetséges jövőbeni EBU-tagországok (3) | |
A vastag betűs országok legalább egyszer győztek már a dalfesztiválon. | |
