Steiner Endre
| Steiner Endre | |
| Személyes adatok | |
| Születési dátum | 1901. június 27. |
| Születési hely | Budapest |
| Halálozási dátum | 1944. december 29. (43 évesen) |
| Halálozási hely | Budapest |
| Állampolgárság | magyar |
| Versenyzői adatok | |
| Cím | sakkmester |
| Legmagasabb Élő-pontszám | 2644[1] |
| Legmagasabb ranglista | 16.[2] |
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Steiner Endre (Budapest, 1901. június 27. – Budapest, 1944. december 29.) magyar sakkozó, kétszeres sakkolimpiai bajnok hivatalos olimpián és két aranyérmet szerzett nemhivatalos sakkolimpiákon. Az 1920–30-as évek egyik legeredményesebb versenyzője.
Élete és sakkpályafutása
[szerkesztés]Négy gyermekes zsidó családban született. Apja Steiner Bernát matematikatanár, anyja Schwartz Cecilia. Testvérei közül Lajos sakkolimpiai bajnok, és Herman is kiváló sakkozó volt. Apja is erős játékos volt, 1907-ben a Székesfehérváron rendezett nemzeti tornán legyőzte a fiatal Réti Richárdot, és a későbbi győztes Forgács Leót is.
A numerus clausus miatt Magyarországon nem járhatott egyetemre, ezért Berlinben kezdte meg tanulmányait, amit azonban abbahagyott, és az Angol-Magyar Bank hivatalnoka lett. Később önálló szűcsiparos lett, saját üzlettel és műhellyel.[3]
15 éves korában lett a Budapesti Sakk-kör tagja, majd az Újpesti Sakk-körben játszott. 1921-ben, ugyan a mezőny végén végzett a budapesti nemzetközi versenyen, de legyőzte a 15 évvel későbbi világbajnokot Max Euwét. Ezen a versenyen éppen ellene alkalmazta először Aljechin az Aljechin-védelmet, az 1.e4 nyitólépésre húzott 1. ..Hf6-ot.[4]
Egy sor változatot dolgozott ki világos részére a Francia védelemben és a Caro–Kann-védelemben, felélesztve a c4-es támadást, sötéttel a szicíliai védelmet gazdagította néhány gondolattal. Az ő találmánya a nimzoindiai védelemben a sötét futó a6-ra fejlesztésének rendszere, mellyel igen sok sikert ért el.[3]
Budapest ostromakor munkaszolgálatosként gránáttalálat okozta halálát.
Játékereje
[szerkesztés]A Chessmetrics historikus pontszámításai szerint a legmagasabb Élő-pontszáma 2644 volt 1939 augusztusban, amellyel akkor 16. volt a világranglistán. A világranglistán a legelőkelőbb helyezése a 16. volt, amelyet 1939 júliusban és augusztusban tartott. A legmagasabb egyénileg teljesített performance-értéke 2685 volt, amelyet 1936-ban a Budapesten rendezett nemzetközi versenyen ért el.
Olimpiai szereplései
[szerkesztés]1924 és 1937 között öt hivatalos és három nem hivatalos sakkolimpián vett részt magyar színekben, amelyeken 108 partit játszott és 70 pontot szerzett.[5][6] Összesen csapatban a hivatalos olimpiákon 2 arany és 2 ezüst, a nem hivatalos olimpiákon 2 arany és 1 ezüstérmet szerzett, egyéniben egy 1 ezüstérmet nyert.
| Év | Olimpia | Helyszín | Tábla | Győzelem | Vereség | Döntetlen | % | Helyezés egyéni |
Helyezés csapat |
| 1924 | Első nemhivatalos sakkolimpia[7] | Párizs ( Franciaország)
|
3. | 6 | 4 | 3 | 57.7 | 17 | 
|
| 1926 | Második nemhivatalos sakkolimpia[8] | Budapest ( Magyarország)
|
1. | 0 | 0 | 1 | 50 | 
| |
| 1927 | 1. sakkolimpia[9] | London ( Egyesült Királyság)
|
6 | 2 | 5 | 65.4 | 10. |
| |
| 1928 | 2. sakkolimpia[10] | Hága ( Hollandia)
|
2 | 10 | 3 | 3 | 71.9 | 4. |
|
| 1930 | 3. sakkolimpia[11] | Hamburg ( Németország)
|
7 | 2 | 5 | 67.9 | 20. |
| |
| 1931 | 4. sakkolimpia[12] | Prága ( Csehszlovákia)
|
1. | 6 | 7 | 3 | 43.3 | 12. | 10. |
| 1936 | Harmadik nemhivatalos sakkolimpia[13] | München ( Németország)
|
3. | 11 | 6 | 1 | 63.9 |
| |
| 1937 | 7. sakkolimpia[14] | Stockholm ( Svédország)
|
3 | 12 | 1 | 5 | 80.6 |
|
|
Olimpiai eredményeinek emlékét a világon egyedülállő sakkolimpiai emlékmű is őrzi Pakson.[15]
Kiemelkedő versenyeredményei
[szerkesztés]Egyike volt a legtöbbet versenyző mestereinknek, a budapesti versenyek szinte állandó résztvevője, amelyeken csaknem mindig díjazott lett.[3]
- 1. helyezés: Budapest, Budai Sakk Kör fiatalok versenye (1917)
- 1. helyezés: Újpest, II. Augusztiny-emlékverseny (1917)
- 1. helyezés: Budapest, Budai Sakk Kör versenye (1918)
- 2. helyezés: Kassa, főtorna (1918)
- 1. helyezés: Budapest, cselverseny (1919)
- 3. helyezés: Budapest, amatőrbajnokság (1920)
- 2. helyezés: Gyula, I. Erkel-emlékverseny (1921)
- 3-4. helyezés: Budapest, nemzeti mesterverseny (magyar bajnokság) (1922)
- 1. helyezés: Pöstyén, főtorna (1922)
- 3. helyezés: London, A-főtorna (1922)
- 3. helyezés: Portsmouth, A-főtorna (1923)
- 1. helyezés: Budapest, a Budai Sakkozó Társaság versenye (1923)
- 1. helyezés: Budapest, a Budai Sakk Kör versenye (1924)
- 1-2. helyezés: Budapest, a Budai Sakk Kör versenye (1925)
- 1-3. helyezés: Hastings, nemzetközi mesterverseny (1924/25)
- 1. helyezés: Budapest, Budapesti-védelem verseny (1926)
- 2-3. helyezés: Budapest, a Budai Sakk Kör versenye (1926)
- 2-4. helyezés: Budapest, nemzeti mesterverseny (magyar bajnokság) (1928)
- 2. helyezés: Trencsénfürdő, nemzetközi mesterverseny (1928)
- 3-4. helyezés: Budapest, a Budai Sakk Kör versenye (1929)
- 3. helyezés: Budapest, nemzeti mesterverseny (1932)
- 1. helyezés: Kecskemét (1933)[16]
- 4. helyezés: Budapest, nemzeti mesterverseny (Maróczy tiszteleti verseny) (1934)
- 3. helyezés: Budapest, Kempelen-emlékverseny (1935)
- 2. helyezés: Budapest, Barász-emlékverseny (1936)
- 3. helyezés: Budapest, nemzeti mesterverseny (1936)
- 2-3. helyezés: Budapest, Merényi-emlékverseny (1937)
- 6. helyezés: Kemeri, nemzetközi nagymesterverseny (1937) (legrangosabb versenye, kiváló eredménnyel)[17]
- 2. helyezés: Budapest, Maróczy tiszteleti verseny, B-csoport
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A legmagasabb számított Élő-értéke 1939 augusztusban: Chessmetric Player Profile: Endre Steiner (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. június 30.)
- ↑ A legjobb helyezése a világranglistán 1939 júliusban és augusztusban Chessmetric Player Profile: Endre Steiner (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. június 30.)
- ↑ a b c Bilek, István, Földeák Árpád. Magyar Sakktörténet 4.. Kossuth, 177. o. (1996). ISBN 963 093 849 X
- ↑ A Steiner E.-Aljechin játszma online lejátszható formában
- ↑ MEN’S CHESS OLYMPIADS. OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. június 30.)
- ↑ UNOFFICIAL CHESS OLYMPIADS. OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. június 30.)
- ↑ OlimpBase: Sakkolimpia Párízs, 1924
- ↑ [ http://www.olimpbase.org/1926x/1926in.html#hun OlimpBase: Sakkolimpia Budapest, 1926]
- ↑ OlimpBase: 1. Sakkolimpia London, 1927, Magyarország
- ↑ OlimpBase: 2. Sakkolimpia Hága, 1928, Magyarország
- ↑ OlimpBase: 3. Sakkolimpia Hamburg, 1930, Magyarország
- ↑ OlimpBase: 4. SakkOlimpia Prága, 1931, Magyarország
- ↑ OlimpBase: Nemhivatalos sakkolimpia München, 1936, Magyarország
- ↑ OlimpBase: 7. Sakkolimpia Stockholm, 1937, Magyarország
- ↑ A világ első Sakkolimpiai Emlékmű avatása Pakson. Paks.net. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 30.)
- ↑ Tables 1933. Kecskemet (angol nyelven). rogerpaige.com. [2012. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 30.)
- ↑ Kemeri Tournament (1937) (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
Források
[szerkesztés]- Jeremy Gaige: Name Index to Chess Turnament Crosstables (angol nyelven). Anders Thulin, Malmö (elektronikus kiadás). (Hozzáférés: 2014. június 30.) – a versenyeredmények egy része
- Event Details: Endre Steiner (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. június 30.) – a versenyeredmények egy része, valamint a performance adatok
- Bilek, István, Földeák Árpád. Magyar Sakktörténet 4.. Kossuth, 177–181. o. (1996). ISBN 963 093 849 X
További információk
[szerkesztés]- Magyar sakktörténet 2. kötet, Sport, Budapest, 1977. ISBN 963 253 238 4 (össz. kiadás), ISBN 963 253 248 1 (2. kötet)
- Steiner Endre
- Steiner Endre, Steiner Lajos az olimpikon testvérek (A húguk, Steiner (Döme) Piroska visszaemlékezése)
- Földeák Árpád: 12 sakkolimpia, Budapest, 1958.
- Steiner Endre játszmái a chessgames.com oldalon
- Játszmái a 365chess.com-on
- Шахматный словарь / гл. ред. Л. Я. Абрамов; сост. Г. М. Гейлер. — М.: Физкультура и спорт, 1964. — С. 213—214. — 120 000 экз.
- Шахматы : энциклопедический словарь / гл. ред. А. Е. Карпов. — М.: Советская энциклопедия, 1990. — С. 53. — 100 000 экз. — ISBN 5-85270-005-3
