Slobodan Jovanović
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Slobodan Jovanović | |
19. miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1942. január 12. – 1943. június 26. | |
Előd | Dušan Simović |
Utód | Miloš Trifunović |
Született | 1869. december 3. Újvidék |
Elhunyt | 1958. december 12. (89 évesen) London |
Párt | független politikus |
Szülei | Vladimir Jovanović |
Foglalkozás | politikus, jogász, miniszterelnök |
Iskolái |
|
Díjak | A Zágrábi Egyetem díszdoktora |
A Wikimédia Commons tartalmaz Slobodan Jovanović témájú médiaállományokat. |
Slobodan Jovanović (Újvidék, 1869. december 3. – London, 1958. december 12.) Szerbia egyik legtermékenyebb tollú műkritikusa volt, valamint történész, szociológus, újságíró, ügyvéd, politikus, jugoszláv miniszterelnök. Megkülönböztette egy jellemzően tiszta és éles írásmód, melyet később belgrádi-stílusnak neveztek műkritikus kortársai: Jovan Skerlić, Bogdan Popović, Pavle Popović és Branko Lazarević. A társadalmi és politikai nézeteiben liberális, Jugoszláviában az alkotmányjoggal kapcsolatban a legnagyobb szaktudása volt, a szerb prózai stílus egyik mestere, s majdnem félévszázadon át a szerb értelmiség egy vezetője. 1890-ben jogból doktorált Genfben, 1905-1941 között a Belgrádi Egyetem jogászprofesszora, a második világháború alatt – száműzetésben – politikus, miniszterelnök volt.
Életrajz
[szerkesztés]Tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte Belgrádban, Münchenben, Zürichben és Genfben. 1890-1892 között posztgraduális képzésen vett részt alkotmányjogból és politikatudományokból Párizsban, mielőtt belépett volna a szerb külügyi szolgálatba. 1893-ban kinevezték attasénak az isztambuli szerb követségre, ahol két évig szolgált. Ebben az időben kezdett írni és az irodalomkritikai cikkeit publikálni, később az akadémiai és irodalmi tevékenység miatt otthagyta a diplomáciai szolgálatot. 1897-ben kinevezték professzornak a Belgrádi Egyetem Jogi Karára. Több mint négy évtizeden át tanított a jogi karon, ahol hírnevet szerzett az alkotmányjog, valamint a szerb nyelv és irodalom legjobb ismerőjeként. A Belgrádi Egyetemen rektor lett kevéssé 1939-es nyugdíjazása előtt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Slobodan Jovanović című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.