Sivatagi éghajlat
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A sivatagi éghajlaton belül két változat van:
- forró sivatagi éghajlat (BWh)
- a hideg sivatagi éghajlat (BWk)
Az előbbi a térítői övbe tartozó forró sivatagi éghajlatot, az utóbbi a mérsékelt övbe, a szélsőségesen szárazföldi övbe tartozó mérsékelt övi sivatagi éghajlatot jelöli.
A két éghajlat közös jellemzői a magas légnyomás, a rendkívül alacsony csapadékmennyiség, a nagy napi és évi közepes hőingás, valamint az ezekből következő gyér vagy hiányzó növénytakaró, terméktelen homokból vagy kőzettörmelékből álló sivatagi talajok.[1]
Éghajlat
[szerkesztés]Szabha, Líbia (forró sivatagi égh.) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Klímadiagram (magyarázat) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Leh, India (hideg sivatagi égh.) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Klímadiagram (magyarázat) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
E területek jellemzője, hogy a leszálló légmozgás miatt nagyon kevés csapadék van. Mennyisége nem haladja még az évi 250 mm-t. Néhány sivatagban évekig sem hullik eső. A hőmérséklet a trópusi sivatagokban egész évben nagyon magas, a mérsékelt övi sivatagokat rendkívül forró nyár és zord tél jellemzi. Az évi közepes hőingás a trópusi sivatagokban kicsi (a mérsékelt öviben magas), de a napi mindkettőben nagyon magas. Az erős napsugárzás miatt nappal 50 fok is lehet, de a felhők hiánya miatt az éjszaka akár fagypont alá is süllyedhet.[1]
A folyók vízjárása időszakos.
Felszíne
[szerkesztés]Felszínét többnyire kőtörmelék, kavics vagy kötetlen homok borítja. Rajta gyér elrendeződésű növényzet él. Legfeljebb a sivatagok szélein és az oázisokban lehet találni sűrűbb növénytakarót. Az oázisok a sivatagnak olyan területei, ahol a talaj vizet tartalmaz. Az emberi élet sivatagi nyomait is főként itt fedezhetjük fel.[1]
Érdekesség
[szerkesztés]Hosszú ideig a Földön eddig a legmagasabbnak hitt addig mért felszíni hőmérsékletet, az 58 °C-ot trópusi sivatagi éghajlaton mérték Líbiában, El Azizia városában. Ma már az 56,7 °C-ot tekintjük a rekordnak.[3]
Néhány túlélési "stratégia"
[szerkesztés]Növények
[szerkesztés]- Egyes növények mag állapotban vészelik át a szárazságot. Amikor az eső esik 3-4 hét alatt új növényekké nőnek.
- Néhány növény levelét tövisekre cserélte, hogy csökkentse a párolgást.
- Levelükben, szárukban esetleg a gyökerükben is vizet raktároznak. (pozsgások)
Állatok
[szerkesztés]- A hátán vastag bunda található, amely védi a napsugárzástól.
- Térdén és bokáján vastag szaruréteg védi a forró homoktól pihenéskor.
- Sűrű szempillája és elzárható orrlyuka szintén védi, ha homokvihar támad.
- Homokszínű szőrzetük jól szigetel.
- Nagy méretű fülkagylóik segítik a hőleadást.
- Szőrös talpuk megakadályozza, hogy elsüllyedjenek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Nagy Balázs - Nemerkényi Antal - Sárfalvi Béla - Ütőné Visi Judit: Földrajz 9. Nemzedékek Tudása, ISBN 978-963-19-7416-4
- ↑ Archived copy. [2018. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 16.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 12.)