Schellenberg
| Schellenberg | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Liechtenstein | ||
| Választókerület | Unterland | ||
| Székhely | Vaduz | ||
| Polgármester | Norman Wohlwend | ||
| Irányítószám | 9488 | ||
| Körzethívószám | 7011 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1091 fő (2019. jún. 30.)[1] | ||
| Népsűrűség | 300 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 626 m | ||
| Terület | 3,5 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 13′ 42″, k. h. 9° 32′ 22″47.228330°N 9.539510°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 42″, k. h. 9° 32′ 22″47.228330°N 9.539510°E | |||
 | |||
| Schellenberg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schellenberg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Schellenberg (helyi dialektusban Schällabärg) község Liechtenstein északi részén az osztrák határ mentén. Lakossága 2014-ben 1050 fő volt.
Története
[szerkesztés]Schellenberg a középkorban a róla elnevezett hűbérbirtok központja volt. 1396-ban közvetlenül a császár alá került, reichsfrei státuszban. 1434-ben a szomszédos Vaduz tulajdonosa, a svájci Brandis-família vásárolta meg; innentől kezdve a két régió sorsa összeforrt. Az 1499-es sváb háború után a szomszédos, Svájchoz kerülő településektől eltérően a Német-római Birodalmon belül maradt. 1510-ben a Sulz grófok vásárolták meg, 1613-ban pedig továbbadták a Hohenems-családnak. 1699-ben a Liechtenstein hercegek vásárolták meg, mert szükségük volt egy olyan birtokra, amely nem tartozott más hercegségek alá és a császár létrehozhatott számukra a Birodalmon belül egy hercegséget, amivel helyet foglalhattak a hercegi tanácsban. Erre 1719 januárjában került sor, amikor VI. Károly császár aláírta a Liechtensteini hercegség alapító okiratát.
Lakosság
[szerkesztés]2014-ben Schellenbergnek 1050 lakója volt, ennek 24,7%-a volt külföldi születésű.
| Év | 1960 | 1970 | 1980 | 1990 | 2000 | 2010 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Lakos | 444 | 513 | 577 | 812 | 975 | 1013 |
Látnivalók
[szerkesztés]
- Az 1700 körül épített és 1980-81-ben felújított Szt. György-kápolna
- Az 1858-ban épített Krisztus Vére apácakolostor, itt található a vaduzi érsekség titkársága is
- Az 1200 körül épült felső-, és 1250-es alsó-schellenbergi várak romjai
- Az 1900 körül fából készült Biedermann-ház a paraszti élet múzeuma
- Hinterschellenbergben található a második világháborúban Liechtensteinben menedéket talált, német oldalon harcoló 500 orosz katona emlékműve, akiket nem adtak ki a Szovjetuniónak
Források
[szerkesztés]- Arthur Brunhart: Schellenberg Historischen Lexikon der Schweiz
- A község hivatalos honlapja
- Gemeinde Schellenberg Archiválva 2013. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Schellenberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
 | ||
