Schärding
Schärding | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Rang | város | ||
Járás | Schärdingi járás | ||
Irányítószám | 4780 | ||
Körzethívószám | 07712 | ||
Forgalmi rendszám | SD | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5253 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 313 m | ||
Terület | 4,08 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 27′ 25″, k. h. 13° 25′ 54″48.456944°N 13.431667°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 25″, k. h. 13° 25′ 54″48.456944°N 13.431667°E | |||
Schärding weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Schärding témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Schärding, város Felső-Ausztriában a Pram és az Inn egybefolyásánál, 313 méter magasságban fekvő járási székhely.
Közigazgatási területe öt településrészt foglal magába:
- Allerheiligen
- Brunnwies
- Kreuzberg
- Schärding Innere Stadt
- Schärding Vorstadt
Fekvése
[szerkesztés]A bajor határon fekvő település. Közvetlenül szemben a bajor oldalon Neuhaus am Inn található, amellyel híd köti össze.
Története
[szerkesztés]Középkori eredetű város, mely 800-ban már jelentős településnek számított. A város hol bajor, hol osztrák fennhatóság alá tartozott, majd sok határvita után1779-ben került véglegesen osztrák kézbe.
A városkának két központi főtere is van, mindkettőt lendületes oromzatú barokk és reneszánsz épületek szegélyezik.
A Felső főtéren (Oberplatz) egy modern, igen kifejező 1933-ban készült Szt. Kristóf kút vonja magára a figyelmet, az Alsó főtéren (Unterer platz) áll a városháza, előtte az 1603-ból való Szt. György kúttal. Az óváros körül láthatók a régi, középkori erődítmény maradványai három szép városkapuval: a linzi, a passaui és a vízi kaput, melyek ma is teljes épségükben állnak. Áll még a régi schärdingi vár néhány fala is. A várkapu terjedelmes épületében rendezték be a Heimatmuseumot, benne várostörténeti, cégtörténeti néprajzi és fegyvergyűjteménnyel.
A városnak négy középkori eredetű temploma is van, melyek közül a legkiválóbb és legrégebbi a St. Georg templom (1350; majd 1720-ban átalakítva), melynek márvány oltára különösen érdekes.
Az Inn folyó fölött emelkedő gránitsziklák környékén pedig szép várkert látható.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Városkapuk
- St. Georg templom
- Heimatmuseum
Galéria
[szerkesztés]-
Az egykori vár
-
St. Georg templom
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- Pethő Tibor-Szombathy Viktorː Ausztria ISBN 963 243 165 0