Sarlós Boldogasszony-templom (Kiskunfélegyháza)
Sarlós Boldogasszony-templom | |
Ótemplom, Öregtemplom, Egytornyú templom | |
Település | Kiskunfélegyháza |
Cím | Magyarország 6100 Kiskunfélegyháza, Béke tér 1. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1749–1753 |
Rekonstrukciók évei | 1885, 2005 |
Építési stílus | barokk |
Felhasznált anyagok | kő, fa, vörösréz a torony borítására |
Védettség | Műemlék |
Tervező | ?, Morbitzer Nándor |
Kivitelező | Barta Jakab |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | templom |
Tulajdonos | Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye |
Alapadatok | |
Magassága | 53 m |
Hosszúsága | 48,5 m |
Szélessége | 13 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 42′ 44″, k. h. 19° 51′ 07″46.712306°N 19.851889°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 44″, k. h. 19° 51′ 07″46.712306°N 19.851889°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarlós Boldogasszony-templom témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Sarlós Boldogasszony-templom, vagy ahogy a helyiek ismerik: Ótemplom, Öregtemplom, Egytornyú templom Kiskunfélegyháza legrégebbi épülete, egyben legnagyobb területű temploma a Béke téren. A barokk stílusú plébániatemplom építése 1749-ben kezdődött. Más források szerint alapjait már 1744-ben, Félegyháza török hódoltság utáni újjátelepítése utáni évben lerakták. 1761. július 12-én szentelte fel Eszterházy Károly váci püspök.
Története
[szerkesztés]A Félegyházát 1743-ban újjátelepítők már 1744-ben adakozni kezdtek egy templom építésére. Félegyháza első temploma fatemplom volt a mai Szent János téren, szükség volt állandó kőépületre a misék megtartásához. Az alapkövet 1749-ben tették le. Az építkezéshez szükséges követ részben a Kővágóérről hozták, részben pedig az 1526-ban elpusztult régi Félegyháza kőtemplomából, amelynek romjait a mai Templom-halom rejtette a 2008–2009-es ásatásokig. 1753-ban a templom már készen állt, de 1754-ben tornya összeomlott, s beszakította a templomhajó mennyezetét. Barta Jakab építőmestert tették felelőssé, akinek pénzbüntetést kellett fizetnie. Új, ma is álló tornya 1770-ben épült fazsindellyel, amelyet 1803-ban rézzel borítottak be. 1773-ban toronyórát szereltek fel.
1885-ben a templomot felújították. Ekkor került a torony tetejére a ma is látható kereszt. A ma műemlék templom eredetileg csak műemléki jellegű védelmet kapott, mert 1904–1905-ben Morbitzer Nándor tervei alapján az északi sekrestyét lebontották, és helyébe, illetve a déli oldalra új sekrestyéket építettek. A bejárat fölött ekkor helyezték el a Megváltó és két angyal, valamint a homlokzat két fülkéjében bal oldalon Árpád-házi Szent Erzsébet, jobb oldalon Szent István szobrát, Maróti Géza műveit. 2000-2001-ben tetőzetét vörösrézzel fedték be. 2005-ben renoválták, ekkor új harang került a toronyba, amellyel együtt négy harangja van. Egykor hat harangja is volt.
A templom 48,5 méter hosszú, 13 méter széles, főhajója 22,7 méter magas. Bejárata előtt a Aliquan latin szó olvasható, melynek jelentése: Isten hozott. Harangjai közül az első 1743-ból való.
Források
[szerkesztés]- Urbán Miklósné: Nevezetes épületek, szobrok, emlékművek, emléktáblák Kiskunfélegyházán, Kiskunfélegyháza, 2005