Ugrás a tartalomhoz

Sarah Bernhardt

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sarah Bernhardt
Nadar felvétele (1864)
Nadar felvétele (1864)
Született
  • Sara Marie Henriette Bernhardt[1]
  • Sarah Marie Henriette Bernard

1844. október 23.[2][3][4][5]
Párizs[6][7][8][9]
Elhunyt1923. március 26. (78 évesen)[9][10][1]
Párizs 17. kerülete[1]
MűvészneveBernard Rosine
Állampolgárságafrancia[11]
Nemzetiségefrancia
HázastársaAmbroise Aristide Damala (1882–1898)
ÉlettársaSamuel Jean de Pozzi
GyermekeiMaurice Bernhardt
SzüleiJudith-Julie Bernardt
Edouard Bernhardt
Foglalkozása
Tisztségea Comédie-Française állandó tagja (1875–1880)
IskoláiCNSAD
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend tisztje
  • csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán (1960)[12]
Halál oka
Sírhelye
Színészi pályafutása
Aktív évek1862 – 1923
Tevékenységszínész, képzőművész
Sarah Bernhardt aláírása
Sarah Bernhardt aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarah Bernhardt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sarah Bernhardt, eredeti neve: Bernard Rosine (Párizs, 1844. október 24. – Párizs, 1923. március 26.) francia színművésznő.

Alfons Mucha: Hamlet-plakát

Pályakép

[szerkesztés]

Kikeresztelkedett zsidó családban született, zárdában nevelkedett.[13] 1858-ban a párizsi konzervatórium növendéke lett. Pályáját 1867-ben kezdte a Gymnase Színházban, de már öt évvel előbb a Comédie-Française-ben tragikai ösztöndíj nyerteseként bemutatkozott. A Gymnase után az Odéon tagja lett. Első nagy diadalát Victor Hugo Ruy Blas című drámájában aratta. A francia-porosz háborúban csatatéri betegápolónő volt.

1872-ben a Comédie-Française tagja, hamarosan a társulat élén álló tragika. Erős színpadi pátosz, a részletek mesteri realisztikus ábrázolása, az érzésekre való hatás teljes kiaknázása jellemezte játékát. 1879-ben kezdte meg vándorlását a világ színházaiban. Először Londonba ment, majd saját társulatával bejárta csaknem az egész világot.

Budapesten többször is megfordult; nevét említi a Bűn és bűnhődés című Dosztojevszkij regény is. Párizsba visszatérvén megvette a Porte-Saint Martin-színházat, s nemcsak játszott benne, hanem fiával, B. Maurice-szal együtt igazgatta. 1900-ban megvette a Théâtre des Nations-t a benne adta elő Sardou Toscáját és Cleopátráját. Leghíresebb szerepei a Phaedra, Andromaque, Medea, a Hernaniban Donna Sol, a Kaméliás hölgyben Margit, Jeanne d'Arc. Férfiszerepeket is játszott (Hamlet, Reichstadti herceg). Színműíróként, szobrászként és festőként is kísérletezett. Megpróbálkozott a némafilmmel is.

Barátság fűzte korának csaknem valamennyi írójához, költőjéhez, Wilde-hoz, Sardou-hoz, Rostand-hoz. Színdarabjainak plakátjait 1895-től Alfons Muchával rajzoltatta. Sikereit gyakran bukás követte, többször szerzett és bukott vagyonokat. Lábát egy fertőzés miatt 1915-ben amputálták.

Elszegényedve halt meg. 1960-ban csillagot kapott a Hollywood Walk of Fame-en.

Idézet

[szerkesztés]
Játszott női és férfi szerepeket, extravagáns öltözködési stílusát a rajongó nők utánozták. Kórházat rendezett be a színházban a francia–porosz háború idején, turnézott saját társulatával a világban, és nemzetközileg ismert ikon lett. Egyik lábát amputálták, de ez sem vetett véget a karrierjének. A dánok még egy csokis sütit is elneveztek róla.
– Egy igazi díva a 19. századból – Sarah Bernhardt. TrendManó. (Hozzáférés: 2024. március 2.)

Filmjei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c halotti anyakönyvi bizonyítvány
  2. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  3. ↑ Andrew Bell: Encyclopædia Britannica (brit angol nyelven). Encyclopædia Britannica Inc.. (Hozzáférés: 2015. szeptember 25.)
  4. ↑ Sarah Bernhardt (holland nyelven)
  5. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 20.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бернар Сара, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ http://famousdude.com/21789-sarah-bernhardt.html
  9. ↑ a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  10. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  11. ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2012. október 1. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  12. ↑ https://walkoffame.com/sarah-bernhardt/, 2023. március 11.
  13. ↑ Sarah Bernhardt-ot azzal vádolták, hogy neve zsidónak hangzik, mire ezt mondta: „A nagy zsidó faj lánya vagyok, és kissé a műveletlen nyelvezetem erőszakos vándorlásaink eredménye.”... Önmagát, a vándorló faj tagját világszerte üdvözlés és elismerés tárgyává változtatta.[1]

Források

[szerkesztés]
  • Tolnai világlexikona, 1913, Bp., A Magyar Kereskedelmi Közlöny Hirlap és Könyvkiadó-Vállalat kiadása, 3. kötet
  • Henry Gidel: Sarah Bernhardt ; ford. Szántó Judit; Európa, Bp., 2008
  • Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 110. old.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sarah_Bernhardt&oldid=27119877”