Sankt Veit im Pongau
Sankt Veit im Pongau | |||
A Schernberg-kastély (Schwarzach) és St. Veit | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Salzburg | ||
Járás | Sankt Johann im Pongau | ||
Irányítószám | 5621; 5600, 5620, 5651 | ||
Körzethívószám | 06415 | ||
Forgalmi rendszám | JO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3788 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 764 m | ||
Terület | 56,9 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 19′ 50″, k. h. 13° 09′ 20″47.330556°N 13.155556°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 50″, k. h. 13° 09′ 20″47.330556°N 13.155556°E | |||
Sankt Veit im Pongau weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Veit im Pongau témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sankt Veit im Pongau osztrák mezőváros Salzburg tartomány Sankt Johann im Pongau-i járásában. 2018 januárjában 3788 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Sankt Veit im Pongau Salzburg tartomány Pongau régiójában fekszik a Salzach folyó mentén, kb 50 km-re délre Salzburgtól. Tőle északra a Salzburgi Pala-Alpok fekszenek (itteni legmagasabb csúcs az 1590 m-es Hochglocker), délre pedig a Magas-Tauernhez tartozó Ankogel-csoport (Höllwand, 2287 m). Az önkormányzat 10 településrészt és falut egyesít: Grafenhof, Klamm, Lehen, Niederuntersberg, Pichl, Oberlehen, Oberuntersberg, Sankt Veit im Pongau, Stein és Viellehen.
A környező önkormányzatok: északra Mühlbach am Hochkönig, keletre Sankt Johann im Pongau, délkeletre Großarl, délnyugatra Dorfgastein és Lend, nyugatra Goldegg és Schwarzach im Pongau.
Története
[szerkesztés]A kora bronzkorban a Klinglbergen rezet bányásztak és egy kis, ideiglenes lakott település is létesült. A kibányászott ércet feltehetően a Salzachon szállították tovább. A vaskorban kelták települtek meg a mai mezőváros területén. A római időkből egy síremlék domborműve maradt meg, amely egy kelta házaspárt ábrázol. 800-1100 között a folyó menti teraszon létrejött a mai Sankt Veit, melyet először 1074-ben említ Gebhard salzburgi érsek egyik adománylevele. Egyházközsége sokáig magába foglalt a Pongau déli részének falvait, a 13. században pedig mezővárosi jogokat kapott (első ilyen említése 1284-ből való).
Első, egyhajós és valószínűleg román stílusú temploma 850-950 között épült. 1334-ben leégett (a mezőváros felével együtt) és gótikus stílusban épült újjá, majd többszöri kibővítésekkel vált négyhajós bazilikává (az egyetlen a tartományban).
1731-ben Firmian salzburgi érsek kiűzte az érsekségből (különösen a Pongauról) a protestánsokat. Egyedül Goldegg-St. Veitből 3100-an kényszerültek Németországba (leginkább Kelet-Poroszországba) költözni. A napóleoni háborúk során a franciák 1800-1805 között több alkalommal megszállták St. Veitet. 1810-ben a salzburgi érsekséget a francia szövetséges Bajorországhoz csatolták, majd 1816-ban, Napóleon bukása után visszakerült Ausztriához. Az 1848-as forradalom után eltörölték a feudális birtokokat és St. Veitben 1850-ben megalakult az önkormányzat. 1875-ben megépült a vasút (a Giselabahn vonala), melynek következtében az addig St. Veithez tartozó Swarzach lakossága megnőtt és 1906-ban elszakadt a mezővárostól.
Az első világháborúban 40 sankt veiti esett el és 5 tűnt el; a második világháború 63 halottat és 13 eltűntet követelt. A hadifoglyok közül az utolsó csak 1955-ben tért vissza a Szovjetunióból.
Lakosság
[szerkesztés]A Sankt Veit im Pongau-i önkormányzat területén 2017 januárjában 3788 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 92,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,8% a régi (2004 előtti), 2% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,9% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,3% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 88,4%-a római katolikusnak, 1,9% evangélikusnak, 1,6% mohamedánnak, 4,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (96,5%) mellett a horvátok alkották 1,1%-kal.
A lakosság számának változása:
2016 | 3 669
|
2018 | 3 788
|
Látnivalók
[szerkesztés]- a Szt. Vitus-plébániatemplom
- a helytörténeti múzeum
- a St. Veit-i kórházban kezelték a tüdőbeteg Thomas Bernhardot, aki itteni élményeiről írta Fagy c. regényét. Ma egy, a kórháznál kezdődő tanösvény emlékezik az íróra.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 50420 – Sankt Veit im Pongau Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sankt Veit im Pongau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.