Salgótarjáni BTC
![]() |
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Salgótarjáni BTC | |||
![]() | |||
Csapatadatok | |||
Teljes csapatnév | SBTC SPORT KFT (Korábban: Salgótarjáni BarátokTorna Club) | ||
Becenév | "stécé" | ||
Székhely | ![]() | ||
Alapítva | 1920 | ||
Klubszínek | Fekete-fehér | ||
Stadion | Szojka Ferenc Stadion | ||
Elnök | Babják János ![]() | ||
Bajnokság | NB III | ||
Csapatmezek | |||
Hivatalos honlap | |||
Salgótarjáni BTC honlapja |
A Salgótarjáni BTC-t 1920-ban alapították Salgótarján legnépszerűbb klubját, akkori nevén Salgótarjáni Bányász Torna Clubot. A bánya és vállalat támogatását élvezve 1922-ben kiszélesedett a kör. Az elkövetkező években a folyamatos fejlődés volt tapasztalható, így 1935-ben a Nemzeti Bajnokság megalakulásakor jelentős szerepet töltött be a klub az alapításban. Nem elég, hogy alapító tagok voltak az NB1-ben, ez a klub volt az első bányászcsapat, amelyik a legmagasabb osztályban szerepelt akkor Magyarországon.
A klub sokáig az NB1 meghatározó csapatai közé tartozott, mígnem – anyagi gondok miatt – fokozatosan csúszott lejjebb. Megjárta az NB1/B-t, NB2-t, NB3-at, majd kiesett. 2006 és 2009 között a Nógrád megyei I. osztályban szerepeltek (itt is érték el a mélypontot, a 2008-as szezon végén a 13. – majdnem kieső helyen – végeztek). Majd 2010-ben megnyerték a megyei bajnokságot és visszakerültek az NB3-ba, ám 2013 és 2015 között az NB3 és a Megyei 1. osztály között "ingázott" a csapat.
Jellemzése
[szerkesztés]1920. május 13-án született meg a munkások sportköre, Salgótarjáni Torna Club (STC, innen a Stécé elnevezés) néven, és a klub címerében már ekkor ott volt a két, egymással keresztező kalapács. A friss klub pár év múlva, elnyerte a Salgótarjáni Kőszénbánya RT támogatásával és ekkor született meg a legendás, máig is igen jól csengő SBTC név, amely akkor még a Salgótarjáni Bányatelepi Torna Club rövidítése volt. Ma pedig a Salgótarjáni Barátok Torna Club.
Névváltoztatások
[szerkesztés]- Salgótarjáni Torna Club (1920–1922)
- Salgótarjáni Bányatelepi Torna Club (1922–1949)
- Salgótarjáni Tárna Sport Egyesület (1949–1951)
- Salgótarjáni Bányász Torna Club (1951–1977)
- Salgótarjáni Torna Club (1977–1984)
- Salgótarjáni Bányász Torna Club (1984–1988)
- Salgótarjáni Barátság Torna Club (1988–1992)
- Salgótarjáni Barátság Torna Club – Salgglas Sport Egyesület (1992–1993)
- Salgótarjáni Barátság Torna Club (1993–2001)
- Salgótarjáni Barátok Torna Club (2001–)
Története
[szerkesztés]A sportkör 1920. május 13-án alakult meg Salgótarjáni Torna Club (STC) néven, majd a helyi bányavállalat támogatásának elnyerésével, 1922-ben vette fel nevébe a B betűt, amely sokáig a „Bányatelepi” elnevezést jelentette. Az embléma ugyanaz maradt – két egymást keresztező kalapács – csak a rövidítés változott SBTC-re. Az egyesület egyre nagyobb sikereket ért el az elkövetkező évtizedekben. Az első bányászklub volt, amely a legmagasabb vonalban szerepelhetett 1935-ben, amikor is alapító tagja volt a Nemzeti Bajnokság első osztályának. Ezután 1980-ig csak ritkán hiányzott az élvonalból. A fekete-fehér színű együttes négyszer (ha beleszámítjuk az 1956. évi, félbeszakadt bajnokságot, akkor ötször szerezte meg a vidék legjobbja címet, amit azóta egy csapat sem. Továbbá négyszer jutott be a Magyar Kupa döntőjébe, de egyszer sem tudott nyerni, különböző okok miatt.
A legnagyobb sikert 1971-72-es bajnoki évadban érte el Moór Ede vezető edző és Szabó Géza edző vezetése alatt, amikor is az NB I-ben a harmadik helyen végzett, majd az UEFA-kupában is indulhatott. Ahol korán búcsúztak, hiszen az AEK Athén túl nagy falat volt a számukra.
1977. december 16-a és 1984 nyara között ismét Salgótarjáni Torna Club néven működött. Ekkor összevontak hét salgótarjáni sportegyesületet (SKSE, SASE, SESE stb.) mely ez időben STC néven szerepelt, míg a csapat színe piros-fekete lett. 1984 nyarán megszűnt a fúzió, és ismét saját nevükön szerepeltek az egyesületek, így a Salgótarjáni Bányász Torna Club is, de ez nem tartott sokáig. A nógrádi szénbányászat folyamatos leépítésének következtében 1988-tól a Salgótarjáni Barátság Torna Club nevet vette fel. A két kis kalapács kikerült a címerből, de minden maradt a régiben. Azonban már csak a régi címer, a fekete-fehér szín, és a rövidítés emlékeztet a régi sikerekre, minden más nem.
Ezek után a csapat kiesett és az NB II-ben indult, majd megjárták az NB III-at is. Még 1995 és 1999-ben újra közel voltak az első osztályhoz, de végül is nem sikerült a feljutás (Parmalat FC – később Videoton ellen 1:3; 0:1) sőt az utóbbi esetben anyagiak miatt még a másodosztálytól is visszaléptek. A gárda az NB III Mátra-csoportjában az 1999-2000-es bajnoki évadban a 11. helyen végzett, így kiesett, ám a visszalépések miatt indulhatott volna az NB II-ben. Ezt a klub anyagi gondok miatt nem tudta vállalni, így története során először a megyei I. osztályban kezdte el a 2000-2001-es bajnokságot. Az egyesület 2001. február 21-én újjáalakult, fuzionált a Salgó Öblössel és Salgótarjáni Barátok Torna Club néven indult az NB2-ben, ahol az első évben 12., majd a rákövetkezendő évben 14. lett, és kiesett. Ezek után NB3-ban indultak, ahol a fiatal csapat (átlagéletkor 21 év) nem tudta felvenni a harcot a sokkal rutinosabb ellenfelekkel – akik tele voltak NB1-et, NB2-őt megjárt játékosokkal – szemben, így ismét kiesett. 2007-ben levált a Salgó Öblös, azóta az SBTC a megyei I. osztályban szerepel. 2007-ben 2. hely, 2008-ban 3. hely, 2009-ben 13. hely lett a csapat végső helyezése. A csapat a 90. évfordulójának az évében, 2010-ben jutott vissza az NB-III Mátra csoportjába, azóta a középmezőnyben szerepelt. A 2012/13-as szezonban az MLSZ ismét átszervezte az NB osztályokat, amelynek az SBTC úgy vágott neki, hogy a középmezőnyben kellett végeznie a bennmaradáshoz. A csapat történetében talán először egy külsős szponzor a Puebla szerepvállalásakor sokan gondoltak arra, hogy most évekre megoldódik a csapat anyagi és egyéb jellegű problémája. De keserű volt az ébredés: még ebben a szezonban kiesett a Stécé, majd a megye I. osztályban talán példa nélküli módon 36 játékost pályára léptetve (közöttük a csapat edzőjét, másodedzőjét és számos brazil “tehetséget”) üggyel-bajjal sikerült újfent kiharcolni az NBIII-as tagságot.[1] Egyetlen pozitívum ebből az időszakból, hogy a tatárárok régi salakos pályáján megépült az SBTC műfüves pályája, így most már a téli felkészülések is akadálytalanul zajlottak minőségi talajon. A 2014/15-ös bajnokság félidejében kiszállt a Puebla, tetemes adósságot hagyva maga után, amit az egyesület az egész tavaszi szezonban görgetett maga előtt. Noha a csapat majdnem a hajráig a bennmaradó helyen állt, a labdarúgóknak végül elfogyott a türelmük és ismét kiesett az SBTC. A csapat számára ezután is a megyei I. osztályban vártak megmérettetések; a feljutást csak a 2017/18-as idényben – a sikertelenül megvívott osztályozó ellenére – sikerült kivívni. A következő szezonban a Stécé azonban ismételten kevésnek bizonyult az NBIII-hoz, késhegyre menő csatározások után az utolsó fordulóban vérzett el Rubint Richárd csapata.
Legjobb eredmények
[szerkesztés]Sikerek
[szerkesztés]Évad | Eredmény | Helyezés |
1971-72 | NB I. | 3. |
Év | Eredmény |
1957, 1971, 1972 | Vidék legjobb csapata |
1941, 1967 | Magyar Kupadöntő. |
UEFA-kupa
[szerkesztés]Szezon | Bajnokság | Forduló | Ellenfél | 1. mérk. | 2. mérk. | Össz. |
---|---|---|---|---|---|---|
1972-73 | UEFA-kupa | 1. forduló | ![]() |
1–1 | 1–3 | 2–4 |
Az NB I-ben a bemutatkozást kiesés követte. A bajnokságnak 1940-től számítható törzstagjának az SBTC. Végleg csak 1980-ban esett ki a klub az NB I-ből. Legegyenletesebb szereplés 1955 és 1961 között volt: egyszer 5. háromszor 6. volt. A legeredményesebb szereplés pedig 1970-1972 között: 5. hely és a 3. hely. 1973-ban az UEFA-kupában is szerepelt.
Statisztikák
[szerkesztés]Amikor bronzérmesek lettek
[szerkesztés]A csapat mérkőzéseit 195 ezer néző látta. Salgótarjánban 108 ezer, idegenben 87 ezer szurkoló volt kíváncsi a mérkőzésekre. Salgótarjánban a Bp.Honvéd ellen volt kint a legtöbb néző, szám szerint 15 ezer, vagyis akkoriban több mint a fél város. Az FTC ellen 12 ezren voltak, míg az MTK elleni meccsen 9 ezren látogattak ki. Idegenben a Népstadionban voltak a legtöbben, 15 ezren, amikor is a csapat az FTC-vel játszott (0:0).
A tarjáni "Aranycsapat"
[szerkesztés]Érem
[szerkesztés]Név | Válogatott | világbajnokság | olimpiai játékok |
Szojka Ferenc | 28x | ![]() |
- |
Oláh Géza | 3x | - | - |
Vasas Mihály | 2x | - | - |
Bánkuti István | 1x | - | - |
Bodon Tibor | 1x | - | - |
Básti István | 4x olimpiai | - | ![]() |
Vincze Gyula | 1x | - | - |
Zsédely Sándor | 1x | - | - |
Menczel Iván | 7x olimpiai | - | ![]() |
Szalay Miklós | 1x + 1x olimpiai | - | ![]() |
Legnagyobb győzelem
[szerkesztés]1970. január 19., 16:00 - | '![]() Salgótarjáni BTC' |
8 – 2 | ![]() FC Kistext |
Kohász Stadion, Salgótarján - 10,000 néző v.: Kiss (magyar) |
Menczel ![]() ![]() ![]() Básti ![]() ![]() ![]() ![]() Szalay ![]() ![]() |
Kiss ![]() Horváth ![]() ![]() |
Legnagyobb vereség
[szerkesztés]Érdekesség, hogy az SBTC (1971–72) 12 meccsen nem kapott gólt (otthon ötször, idegenben hétszer), amivel a táblázaton a 2. helyet foglalta el a Bp. Honvéd mögött. A csapatok gólképességi táblázatán az SBTC a tabella legtetején végzett: csak 3 meccsen nem lőtt gólt, ami a csapat számára szép eredmény volt.
Vidék-Budapest ellen
[szerkesztés]Csapat | Helyezés |
SBTC | 1. |
Tatabánya | 2. |
Komló | 3. |
Vidék-Vidék ellen
[szerkesztés]Csapat | Helyezés |
Tatabánya | 1. |
SBTC | 2. |
Videoton | 3. |
A góllövőlistán 3 tarjáni játékos is dobogós helyezést ért el. Vincze, Vasas és Csáki. Mindhárman Bronzcipősök lettek.
Történelmi mérkőzések
[szerkesztés]1972. szeptember 13., 20:00 - | ![]() AEK Athén |
3 – 1 | ![]() Salgótarjáni BTC |
Olimpiai Stadion, Athén - 26,000 néző v.: Istalos (görög) |
Negrepontis ![]() Savevski ![]() Nikolaidis ![]() |
Jeck ![]() Básti ![]() |
26 ezer néző előtt már az első félidőben 2 gólos hátrányba került a vendég SBTC. Ennek tudatában, sokkal motiváltabban léptek pályára a hőn szeretett salgótarjáni játékosok a második félidőben. A dolgok viszont nem úgy alakultak, ahogy azt ők szerették volna, hiszen egy vitatható eset után Nikolaidis 11-esével már 3:0 állt az eredményjelzőn. Becsületére legyen mondva a "bányászoknak",életben tartva a reményeket, a visszavágóra, hogy nem adták fel, aminek később meg is lett az eredménye, mert a salgótarjániaknak juttattak egy jogos 11-est, amit higgadtan értékesített is Jeck Ferenc.
1972. szeptember 27., 17:00 - | ![]() Salgótarjáni BTC |
1 – 1 | ![]() AEK Athén |
Kohász Stadion, Salgótarján - 6,000 néző v.: Charles Corver (holland) |
Básti ![]() Szalai ![]() Szojka ![]() ![]() ![]() Menczel ![]() |
Negrepontis ![]() Savevski ![]() |
A borús, esős idő ellenére, 6000 néző mégis kilátogatott az "ország legszebb fekvésű stadionjába". Jól kezdtek a hazai feteke – fehérek, sorozatos támadásokat vezettek, ám gólt nem sikerült szerezniük. Aztán a 2.félidőben Moór Ede edző cserélt, aminek az 52. percben meg is lett a jutalma. Az egyik tarjáni támadót nem sikerült szerelniük a görögöknek a 16-oson belül, amiért a játékvezető büntetőt ítélt. A labda mögé a közönség kedvence Básti István állt, aki nem hibázott. Így már csak 1 gól hiányzott, és Salgótarján első számú csapata történelmet írhat. Ám kitámadtak, amit a rutinosabb görögök könyörtelenül kihasználtak és a mérkőzés végén egyenlítettek. A csata végén a tarjáni B-közép ütemes tapssal jutalmazta a két csapat megalkuvást nem ismerő futballját. Ezáltal a görög csapat jutott tovább a következő körbe ahol a Liverpool-lal csapott össze.
Ismertebb játékosok
[szerkesztés]* a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal.
Bánkuti István
Bodon Tibor
Kocsis Lajos
Kovács István
Oláh Géza
Pákozdi László
Szalay Miklós
Szojka Ferenc
Vasas Mihály
Vincze Gyula
Zsédely Sándor
Zsengellér Gyula
Az induló
[szerkesztés]
Fekete-fehér amatőr gárda, senkitől sem fél, a harcot állja, esőben, sárban, hogyha fúj a szél. Szurkolók száza, szívébe zárja, győzelmet remél. Mindig a helyén a szívünk, bárki az ellenfél. Az SBTC tizenegy, mindig a győzelemre megy, három-négy gólt, megbabonáz, zúg a nép, huj-hajrá! Jól vigyázz! Büszke szép zászlónk, ha lobog, még a kék ég is mosolyog, rajta hát, stécé, rajta hát, stécé, Színeinknek győznie kell!! |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kiborult a bili Salgótarjánban (hu-HU nyelven). 24.hu, 2014. szeptember 23. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Az SBTC hivatalos oldala Archiválva 2015. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az SBTC adatlapja a magyarfutball.hu-n
- A csapat nemzetközi kupamérkőzései és hazai kupadöntői
- Kukely Mihály: Szojka és csapata. Olvasókönyv kezdő és haladó SBTC szurkolóknak; Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Salgótarján, 1988
- 100 év képekben. Az SBTC évszázados története; szerk. Homoga József; SBTC 100 Alapítvány, Salgótarján, 2020