Sárga gyűszűvirág
Megjelenés
Sárga gyűszűvirág | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Digitalis grandiflora Mill. | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Sárga gyűszűvirág témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga gyűszűvirág témájú médiaállományokat és Sárga gyűszűvirág témájú kategóriát. |
A sárga gyűszűvirág vagy nagyvirágú gyűszűvirág (Digitalis grandiflora vagy Digitalis ambigua) az útifűfélék (Plataginaceae) családjába, a Digitalis nemzetségbe tartozó növényfaj. Minden része mérgező!
Élőhelye
[szerkesztés]Tölgyesek; kiritkult erdők, vágások, erdőszegélyek. Inkább meszes vagy kevéssé savanyú talajon.
Elterjedése
[szerkesztés]Közép-Európa, valamint Nyugat-Európa nagy része. Magyarországon (elsősorban az Északi-középhegységben) gyakori.
Jellemzői
[szerkesztés]40–100 cm magas évelő.
- Szára mirigyesen szőrös.
- Levelei szórt állásúak, lándzsásak. Szélük kissé fűrészes, színükön fényesek, élénkzöldek, fonákukon az erek pelyhesek.
- Virágzata egy oldalra néző virágokból kialakult fürt. A virágok 3–4 cm-esek, gyűszű alakúak, világossárgák, belül barna foltokkal, erekkel.
Mérgező!
Felhasználása
[szerkesztés]Kivonatából szívgyógyszert készítenek.
Virágzása
[szerkesztés]május-szeptember
Hasonló vagy rokon fajok
[szerkesztés]- Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea)
- Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata)
- Kisvirágú gyűszűvirág (Digitalis lutea)
- Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)
Védettsége
[szerkesztés]Magyarországon nem védett.
Források
[szerkesztés]- Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai. Budapest: Magyar Könyvklub. 1998. = Természetkalauz, ISBN 963 548 672 3
- Simon Tibor. A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494
- Dr. Jávorka Sándor-Dr. Csapody Vera: Erdő mező virágai (Mezőgazdasági Kiadó, 1972)
- Priszter Szaniszló: Növényneveink (Mezőgazda Kiadó, 1999)