Reformer Mozgalom
| Reformer Mozgalom Movement Réformateur | |
 | |
| Adatok | |
| Elnök | Georges-Louis Bouchez |
| Alapítva | 2002. március 21. |
| Székház | National Secretariat Avenue de la Toison D'Or 84-86 1060 Brüsszel, Belgium |
| Ideológia | liberalizmus konzervatív liberalizmus |
| Politikai elhelyezkedés | Jobbközép[1] |
| EP-frakció | Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) |
| Hivatalos színei | kék |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reformer Mozgalom Movement Réformateur témájú médiaállományokat. | |
A Reformer Mozgalom (Mouvement Réformateur rövidítve MR) egy francia nyelvű, liberális beállítottságú, belga politikai szövetség, amelyet 2002-ben alapítottak. A szövetség tagja volt az Elio Di Rupo által alakított kormánynak 2011 és 2014 között, majd az első és a második Michel-kormányak 2014 és 2019 között, 2020-ban két, Sophie Wilmès vezette kabinet vezető pártjaként lehetett jelen a kormányban, jelenleg a De Croo-kormányban ad több minisztert. Korábban, 2002 és 2004 között tagja volt a Brüsszel Fővárosi Régió és Vallónia kormánykoalíciójának is. A szövetség 2007 és 2010 között Belgium legnagyobb francia nyelvű politikai csoportosulása volt.
Az MR három francia nyelvű és egy német nyelvű liberális párt koalíciója. A pártok a klasszikus liberalizmus és a szabad piaci gazdaság ideológiáját képviselték egészen a közelmúltig, amikor Dirk Verhofstadt hatására a szociális liberalizmus felé mozdultak el. Az MR flamand megfelelője az Open VLD.
Története
[szerkesztés]A Mouvement Réformateur-t 1993-ban alapított a Liberális Reform Párt (Parti Réformateur Libéral, PFL) és a Frankofón Demokratikus Front (Front Démocratique des Francophones, FDF), egy vallon regionális párt.[2] 1998-ban csatlakozott a szövetséghez a progresszív kereszténydemokrata Polgári Mozgalom a Változásért (Mouvement des Citoyens pour le Changement, MCC). A szövetséget ekkor még PRL-FDF-MCC koalíció néven ismerték és a Mouvement Réformateur nevet csak 2002-ben egy kongresszuson vették fel, amikor a szövetséghez csatlakozott a német anyanyelvűeket képviselő Szabadság és Haladás Párt (Partei für Freiheit und Fortschritt, PFF).[3]
Bár a Liberális Reform Párt elnevezést ma már nem használják, a másik három párt megtartotta függetlenségét és nevét. 2011. szeptember 25-én az FDF azonban kilépett a szövetségből, mivel nem voltak megelégedve azzal, ahogy az MR elnöke, Charles Michel, a francia ajkúak jogait képviselte a Brüsszel-Halle-Vilvoorde választókerület felosztása körüli tárgyalásokon.[4]
Tevékenysége
[szerkesztés]
 |
Ez a szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
2007
[szerkesztés]A 2007-es országos választásokon az MR összesen 23 helyet szerzett a 150 fős belga képviselőházban, illetve 6 helyet a 40 fős szenátusban.
2010
[szerkesztés]A 2010. június 13-án tartott országos választásokon az MR 18 helyet szerzett a képviselőházban és 4-et a szenátusban. A hosszan tartó kormányalakítási tárgyalások után helyet kaptak Elio Di Rupo kormányában, amely 2011. december 6-án lépett hivatalba - az MR 3 miniszteri posztot kapott.
Választási eredményei
[szerkesztés]Belga Szövetségi Parlament
[szerkesztés]| Év | Szavazatok száma | % | Képviselőházi mandátumok | +/- | Szenátusi mandátumok | +/- | Státusz |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1995 | 623,250 | 10.3 | 19 / 150
|
5 / 40
|
Ellenzék | ||
| 1999 | 630,219 | 10.1 | 18 / 150
|
 1
|
5 / 40
|
|
Koalíció |
| 2003 | 748,954 | 11.4 | 24 / 150
|
 6
|
5 / 40
|
|
Koalíció |
| 2007 | 835,073 | 12.5 | 23 / 150
|
1
|
6 / 40
|
1
|
Koalíció |
| 2010 | 605,617 | 9.3 | 18 / 150
|
5
|
4 / 40
|
2
|
Koalíció |
| 2014 | 650,260 | 9.6 | 20 / 150
|
2
|
8 / 60
|
4
|
Koalíció |
| 2019 | 512,825 | 7.6 | 14 / 150
|
6
|
7 / 60
|
1
|
Koalíció |
| 2024 | 716,934 | 10.3 | 20 / 150
|
6
|
8 / 59
|
1
|
Koalíció |
Európai parlamenti választások
[szerkesztés]A szövetség, illetve elődpártjainak eredményei az európai parlamenti választásokon.
| Év | Szavazatok | % | Mandátumok | +/- | |
|---|---|---|---|---|---|
| V.T.SZ. | Országos | ||||
| 1979 | 372,904 | 17.8 (#4) | 6.8 | 2 / 24
|
|
| 1984 | 540,610 | 24.1 (#2) | 3 / 24
|
1
| |
| 1989 | 423,479 | 18.9 (#2) | 7.2 | 2 / 24
|
1
|
| 1994 | 541,724 | 24.2 (#2) | 3 / 25
|
1
| |
| 1999 | 624,445 | 27.0 (#1) | 10.0 | 3 / 25
|
0
|
| 2004 | 671,422 | 27.6 (#2) | 10.3 | 3 / 24
|
0
|
| 2009 | 640,092 | 26.0 (#2) | 9.7 | 2 / 22
|
1
|
| 2014 | 661,332 | 27.1 (#2) | 9.9 | 3 / 21
|
1
|
| 2019 | 470,654 | 19.3 (#3) | 7.1 | 2 / 21
|
1
|
| 2024 | 900,413 | 34.9 (#1) | 12.7 | 3 / 22
|
1
|
Regionális választások
[szerkesztés]Vallon parlament
[szerkesztés]A közvetlen választások bevezetése után a valloon parlamentnek 75 tagja van.
| Év | Szavazatok száma | % | Képviselőházi mandátumok | +/- | Státusz |
|---|---|---|---|---|---|
| 1995 | 447,542 | 23.7 (#2) | 19 / 75
|
Ellenzék | |
| 1999 | 470,454 | 24.7 (#2) | 21 / 75
|
2
|
Koalíció |
| 2004 | 478,999 | 24.3 (#2) | 20 / 75
|
1
|
Ellenzék |
| 2009 | 469,792 | 23.1 (#2) | 19 / 75
|
1
|
Ellenzék |
| 2014 | 546,363 | 26.7 (#2) | 25 / 75
|
6
|
Ellenzék |
| 2019 | 435,878 | 21.4 (#2) | 20 / 75
|
5
|
Koalíció |
| 2024 | 612,010 | 29.1 (#1) | 26 / 75
|
6
|
Koalíció |
A Brüsszel Fővárosi Régió parlamentje
[szerkesztés]Az intézmény megalapítása után 75 tagja volt, majd a képviselpői helyek számát 2004-ben 89-re emelték.
| Év | Votes | % | Mandátumok | +/- | Státusz | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| V.T.SZ. | T.B.SZ. | |||||
| 1989 | 83,011 | 18.9 (#2) | 15 / 75
|
Ellenzék | ||
| 1995 | 144,478 | 35.0 (#1) | 28 / 75
|
13
|
Koalíció | |
| 1999 | 146,845 | 40.1 (#1) | 34.4 (#1) | 27 / 75
|
1
|
Koalíció |
| 2004 | 127,122 | 32.5 (#2) | 28.0 (#2) | 25 / 89
|
2
|
Ellenzék |
| 2009 | 121,905 | 29.8 (#1) | 26.5 (#1) | 24 / 89
|
1
|
Ellenzék |
| 2014 | 94,227 | 23.0 (#2) | 20.4 (#2) | 18 / 89
|
6
|
Ellenzék |
| 2019 | 65,502 | 16.9 (#3) | 14.3 (#3) | 13 / 89
|
5
|
Ellenzék |
| 2024 | 101,157 | 26.0 (#1) | 20 / 89
|
7
|
||
A francia közösség parlamentje
[szerkesztés]A parlament tagjait nem közvetlenül választják, a 94 képviselői helyből 75 jár a vallon régiónak és 19 a brüsszeli franciaajkú lakosságnak
- 1995 : 27 hely
- 1999 : 30 hely
- 2004 : 26 hely
- 2009 : 25 hely
A német nyelvi közösség parlamentje
[szerkesztés]A 25 tagú parlamentben a MR német tagpártja van jelen
- 1995 : 19,89% → 5 hely
- 1999 : 21,32% → 6 hely
- 2004 : 20,98% → 5 hely
- 2009 : 17,52% → 4 hely
Jelentősebb tagok
[szerkesztés]- Bernard Clerfayt
- Alain Destexhe
- Daniel Ducarme
- Antoine Duquesne
- Jean Gol
- Jacques Simonet
- Sabine Laruelle
- Olivier Maingain
- Charles Michel
- Louis Michel
- Didier Reynders
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ “Belgium = mini Europe” – Gwendolyn Rutten on how to overcome divisions and govern in difficult circumstances. (Hozzáférés: 2017. november 1.)
- ↑ MR - composantes. [2013. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 5.)
- ↑ Le Mouvement Réformateur: Statuts (francia nyelven). The Reformist Movement. [2006. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 8.)
- ↑ FDF almost unanimously votes in favour of split with MR (holland nyelven). deredactie.be. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mouvement Réformateur című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Az MR honlapja (franciául)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]| Flamand pártok | Kereszténydemokrata és Flamand (CD&V) · Flamand Érdek · Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták (VLD) · Groen! · Lijst Dedecker · Új Flamand Szövetség (N-VA) · Socialistische Partij - Anders (SP.A) · Sociaal Liberale Party/SLP · VLOTT |
|---|---|
| Vallon pártok | Ecolo · Az Elkötelezettek · Front National (FN) · Reformer Mozgalom (MR), tagjai: Mouvement des Citoyens pour le Changement (MCC) · Front Démocratique des Francophones (FDF) · Szocialista Párt (PS) |
| Német pártok | Christlich Soziale Partei (CSP) · Partei für Freiheit und Fortschritt (PFF) · Partei der deutschsprachigen Belgier (PDB) · Sozialistische Partei (SP) |
| Országos pártok | |
