Oroszországi Vasutak
| Oroszországi Vasutak Российские железные дороги | |
 | |
 | |
| Típus | nyílt részvénytársaság |
| Jogelőd | Soviet Railways |
| Alapítva | 2003. október 1. |
| Székhely | Oroszország, Moszkva |
| Vezetők | Gennagyij Fagyejev, az igazgatótanács elnöke Oleg Belozjorov, vezérigazgató és az igazgatótanács tagja |
| Iparág | vasúti szállítás |
| Tulajdonos | Oroszország kormánya[1] |
| Forma | nyilvánosan működő részvénytársaság |
| Árbevétel | 748 milliárd rubel (2005) |
| Alkalmazottak száma | kb. 1,2 millió fő |
| Anyavállalata | Oroszország kormánya |
| Leányvállalatai |
|
| Az Oroszországi Vasutak Российские железные дороги weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszországi Vasutak Российские железные дороги témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Oroszországi Vasutak (oroszul: Российские железные дороги), rövidítve RZSD (РЖД) 2003-ban alapított orosz részvénytársaság, Oroszország vasúthálózatának üzemeltetője. A részvények teljes egészében állami tulajdonban vannak. Az RZSD a világ legnagyobb árufuvarozó vállalata. Központja Moszkvában található.
Története
[szerkesztés]A kezdetek
[szerkesztés]
Az első vasút Oroszországban Szentpétervár és Carszkoje Szelo között nyílt meg 1837-ben.
A szovjet idők
[szerkesztés]Napjainkban
[szerkesztés]
Adatok
[szerkesztés]Az RZSD gördülőállományához tartozik:
- kb. 20 000 mozdony
- 25 000 személykocsi, valamint
- 650 000 tehervagonja (ebből kb. 40 000 folyamatosan üzemel).
A jövőben mintegy 270 000 tehervagon lesz az RZSD tulajdonában.
2009-ben a gazdasági válság hatására az oroszországi vasúti szállítások is csökkentek: a legveszteségesebb, -33%-os január után év közben már csak -12% körül jár az eredmény, éves szintre vetítve -21%-kal rosszabb a teljesítmény a 2008-ashoz képest.
Vezetői
[szerkesztés]Elnök:
- Gennagyij Matvejevics Fagyejev – a társaság első elnöke, 2003–2005
- Vlagyimir Ivanovics Jakunyin – elnök, 2005–2015
- Oleg Valentyinovics Belozjorov – elnök, 2015-2017. november.
Miután az elnöki funkciót eltörölték:
- Makszim Alekszejevics Akimov – az igazgatótanács elnöke
- Oleg Valentyinovics Belozjorov – vezérigazgató és az igazgatótanács tagja, 2017. novembertől[2][3]
Vonalak
[szerkesztés]Az RZSD vonalainak hossza 87 400 km széles nyomtávú (1520 mm) vasútvonal, ebből 18 800 km 3000 V egyenárammal, 22 000 km pedig 25 kV 50 Hz váltakozó árammal villamosított. További 30 km keskeny nyomtávú, nem villamosított pálya is található a hálózatban.
Az RZSD hálózata 16 körzetre van osztva:[4]
- Kelet-szibériai Vasút
- Gorkiji Vasút
- Távol-keleti Vasút
- Bajkálontúli Vasút
- Nyugati Vasút
- Kalinyingrádi Vasút
- Krasznojarszki Vasút
- Kujbisevi Vasút
- Október Vasút
- Volgamenti Vasút
- Dél-uráli Vasút
- Szverdlovszki Vasút
- Északi Vasút
- Észak-kaukázusi Vasút
- Délkeleti Vasút
- Moszkvai Vasút
Személyszállítás
[szerkesztés]A távolsági vonatoknál a legalacsonyabb kocsiosztályt, a plackartát (összenyitott hálófülkék) támogatja az állam, a kupe körülbelül nullszaldós, a ljuksz és a VIP nyereséges. A helyi-elővárosi jegyárak támogatottak, viszont egyrészt ezt az önkormányzatok finanszírozzák és nem az állam. Területi vasutanként azonban nagy a különbség: Moszkva környékén majdnem háromszoros a jegyár pl. egy urálihoz képest. Márpedig az elővárosi vasúti utasok nagyobb része Moszkva környékén képződik és Szentpétervár környékén, tehát a drágábbat fizeti, aminek kisebb a támogatástartalma. Az emelt komfortfokozatú, rövidtávú expresszek (kb. InterCity kategória) tarifában is emeltek, kisebb támogatástartalommal. A kedvezményes utazásra jogosultak jegyeivel a személyszállító vasúttársaságok elszámolnak azzal a szervezettel, aki a kedvezményt biztosítja. A vasúti dolgozó sem utazhat jegy nélkül sehol, még egy helyi vonaton is meg kell váltania a 0 rubeles jegyet, amit a kalauz egy erre szolgáló, a dolgozó által kitöltött szelvény ellenében ad ki. A szelvényen szerepel a viszonylat és az időpont, ami alapján utólag bárki számonkérhető, milyen szolgálati célból kellett utaznia és igénybe vennie a kedvezményt.
Érdekességek
[szerkesztés]- Az RZSD üzemelteti a világ leghosszabb vasútvonalát, a Transzszibériai vasútvonalat.
- Oroszország területén van Európa földrajzilag legkeletibb vasúti állomása: a (Vorkuta–)Szejda–Labitnangi vasútvonalon (mely Komiföldet köti össze a Jamali Nyenyecfölddel) található Horota megálló néven. A megálló körül nincs lakott terület, elsősorban az Európa-Ázsia választóvonalat jelöli ki. Továbbá Labitnangi város vasútállomása Ázsia legészakibb vasúti állomása.
- Szintén az orosz vasutak kezelésében van Európa és egyben a világ legészakibb személyforgalmat bonyolító vasútállomása, a murmanszki vasútállomás. A világon ténylegesen legészakabbra lévő vasútállomás a Murmanszktól kb. 100 kilométerre északnyugatra fekvő Pecsenga kisváros állomása, de ott személyforgalom nincsen.
- Az ázsiai kontinens legkeletibb vasútállomása szintén az orosz vasutakhoz tartozik: az ország délkeleti részén, a Tatár-szoros partján lévő Szovjetszkaja Gavany kikötőváros állomása és ipari körzeteinek teherállomásai.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ orosz, https://company.rzd.ru/ru/9360, 2023, 2023. május 26.
- ↑ Белозёров Олег Валентинович[halott link] (RZD.ru, hozzáférés: 2019-12-11)
- ↑ Структура ОАО "РЖД" Archiválva 2019. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (RZD.ru, hozzáférés: 2019-12-11)
- ↑ Структура ОАО "РЖД" Archiválva 2018. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (RZD.ru, hozzáférés: 2019-12-11)
Források
[szerkesztés]- Az RZSD weboldala Archiválva 2018. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]Európai nemzeti vasúttársaságok | |
|---|---|
| Jelenlegi |
|
| Megszűnt | |
