Oroszországi Vasutak

Oroszországi Vasutak Российские железные дороги
Típus	nyílt részvénytársaság
Jogelőd	Soviet Railways
Alapítva	2003. október 1.
Székhely	Oroszország, Moszkva
Vezetők	Gennagyij Fagyejev, az igazgatótanács elnöke Oleg Belozjorov, vezérigazgató és az igazgatótanács tagja
Iparág	vasúti szállítás
Tulajdonos	Oroszország kormánya
Forma	nyilvánosan működő részvénytársaság
Árbevétel	748 milliárd rubel (2005)
Alkalmazottak száma	kb. 1,2 millió fő
Anyavállalata	Oroszország kormánya
Leányvállalatai	Októberi Vasút Kaliningrad Railway Moszkvai Vasút Gorky Railway Northern Railway North Caucasus Railway South Eastern Railway Privolzhskaya Railway Kuybyshev Railway Sverdlovsk Railway South Urals Railway West Siberian Railway Krasnoyarsk Railway East Siberian Railway Trans-Baikal Railway Far Eastern Railway Dél-Kaukázusi Vasút
Az Oroszországi Vasutak Российские железные дороги weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszországi Vasutak Российские железные дороги témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Oroszország vasúti fővonalai

Egy RZSD ED4MKM^usorozatú motorvonat

A Transzszibériai vasútvonal vége Vlagyivosztokban

Az Oroszországi Vasutak (oroszul: Российские железные дороги), rövidítve RZSD (РЖД) 2003-ban alapított orosz részvénytársaság, Oroszország vasúthálózatának üzemeltetője. A részvények teljes egészében állami tulajdonban vannak. Az RZSD a világ legnagyobb árufuvarozó vállalata. Központja Moszkvában található.

Története

A kezdetek

Az első vasút Oroszországban Szentpétervár és Carszkoje Szelo között nyílt meg 1837-ben.

Napjainkban

RA–2 sínbusz

Adatok

Az RZSD gördülőállományához tartozik:

• kb. 20 000 mozdony
• 25 000 személykocsi, valamint
• 650 000 tehervagonja (ebből kb. 40 000 folyamatosan üzemel).

A jövőben mintegy 270 000 tehervagon lesz az RZSD tulajdonában.

2009-ben a gazdasági válság hatására az oroszországi vasúti szállítások is csökkentek: a legveszteségesebb, -33%-os január után év közben már csak -12% körül jár az eredmény, éves szintre vetítve -21%-kal rosszabb a teljesítmény a 2008-ashoz képest.

Vezetői

Elnök:

• Gennagyij Matvejevics Fagyejev – a társaság első elnöke, 2003–2005
• Vlagyimir Ivanovics Jakunyin – elnök, 2005–2015
• Oleg Valentyinovics Belozjorov – elnök, 2015-2017. november.

Miután az elnöki funkciót eltörölték:

• Makszim Alekszejevics Akimov – az igazgatótanács elnöke
• Oleg Valentyinovics Belozjorov – vezérigazgató és az igazgatótanács tagja, 2017. novembertől

Vonalak

Az RZSD vonalainak hossza 87 400 km széles nyomtávú (1520 mm) vasútvonal, ebből 18 800 km 3000 V egyenárammal, 22 000 km pedig 25 kV 50 Hz váltakozó árammal villamosított. További 30 km keskeny nyomtávú, nem villamosított pálya is található a hálózatban.

Az RZSD hálózata 16 körzetre van osztva:

• Kelet-szibériai Vasút
• Gorkiji Vasút
• Távol-keleti Vasút
• Bajkálontúli Vasút
• Nyugati Vasút
• Kalinyingrádi Vasút
• Krasznojarszki Vasút
• Kujbisevi Vasút
• Október Vasút
• Volgamenti Vasút
• Dél-uráli Vasút
• Szverdlovszki Vasút
• Északi Vasút
• Észak-kaukázusi Vasút
• Délkeleti Vasút
• Moszkvai Vasút

Személyszállítás

A távolsági vonatoknál a legalacsonyabb kocsiosztályt, a plackartát (összenyitott hálófülkék) támogatja az állam, a kupe körülbelül nullszaldós, a ljuksz és a VIP nyereséges. A helyi-elővárosi jegyárak támogatottak, viszont egyrészt ezt az önkormányzatok finanszírozzák és nem az állam. Területi vasutanként azonban nagy a különbség: Moszkva környékén majdnem háromszoros a jegyár pl. egy urálihoz képest. Márpedig az elővárosi vasúti utasok nagyobb része Moszkva környékén képződik és Szentpétervár környékén, tehát a drágábbat fizeti, aminek kisebb a támogatástartalma. Az emelt komfortfokozatú, rövidtávú expresszek (kb. InterCity kategória) tarifában is emeltek, kisebb támogatástartalommal. A kedvezményes utazásra jogosultak jegyeivel a személyszállító vasúttársaságok elszámolnak azzal a szervezettel, aki a kedvezményt biztosítja. A vasúti dolgozó sem utazhat jegy nélkül sehol, még egy helyi vonaton is meg kell váltania a 0 rubeles jegyet, amit a kalauz egy erre szolgáló, a dolgozó által kitöltött szelvény ellenében ad ki. A szelvényen szerepel a viszonylat és az időpont, ami alapján utólag bárki számonkérhető, milyen szolgálati célból kellett utaznia és igénybe vennie a kedvezményt.

Érdekességek

• Az RZSD üzemelteti a világ leghosszabb vasútvonalát, a Transzszibériai vasútvonalat.
• Oroszország területén van Európa földrajzilag legkeletibb vasúti állomása: a (Vorkuta–)Szejda–Labitnangi vasútvonalon (mely Komiföldet köti össze a Jamali Nyenyecfölddel) található Horota megálló néven. A megálló körül nincs lakott terület, elsősorban az Európa-Ázsia választóvonalat jelöli ki. Továbbá Labitnangi város vasútállomása Ázsia legészakibb vasúti állomása.
• Szintén az orosz vasutak kezelésében van Európa és egyben a világ legészakibb személyforgalmat bonyolító vasútállomása, a murmanszki vasútállomás. A világon ténylegesen legészakabbra lévő vasútállomás a Murmanszktól kb. 100 kilométerre északnyugatra fekvő Pecsenga kisváros állomása, de ott személyforgalom nincsen.
• Az ázsiai kontinens legkeletibb vasútállomása szintén az orosz vasutakhoz tartozik: az ország délkeleti részén, a Tatár-szoros partján lévő Szovjetszkaja Gavany kikötőváros állomása és ipari körzeteinek teherállomásai.

Források

• Az RZSD weboldala Archiválva 2018. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

• Régi képek az RZSD járműveiről
• Az RZSD mozdonyainak listája