Rástrapati Bhavan
| Rástrapati Bhavan | |
 | |
| Település |  Újdelhi |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1912–1929 |
| Megnyitás | 1929 |
| Építési stílus | neoklasszicista építészet |
| Építész(ek) | Edwin Lutyens |
| Építési költség | 877 136 angol font |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | elnöki rezidencia |
| Tulajdonos | India kormánya |
| Alapadatok | |
| Alaprajz | H betű |
| Alapterület | több mint 20 000 m² |
| Elhelyezkedése | |
 Rástrapati Bhavan
Pozíció India térképén
| |
 é. sz. 28° 36′ 52″, k. h. 77° 11′ 59″28.614444°N 77.199722°EKoordináták: é. sz. 28° 36′ 52″, k. h. 77° 11′ 59″28.614444°N 77.199722°E | |
 | |
| Rástrapati Bhavan weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rástrapati Bhavan témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Rástrapati Bhavan (dévanágari írással: राष्ट्रपति भवन, jelentése: „elnöki épület/ház”) az indiai főváros, Újdelhi egyik nevezetes épülete, az ország elnökének hivatalos rezidenciája. A világ legnagyobb méretű elnöki rezidenciáinak egyike.[1]
Története
[szerkesztés]A döntést, hogy Újdelhiben építsenek fel egy rezidenciát a brit-indiai alkirály számára, az után született meg, hogy 1911 decemberében a delhi darbáron bejelentették, hogy az indiai fővárost Kalkuttából Újdelhibe költöztetik. A palotát Sir Edwin Lutyens tervezte, a terveket 1912. június 14-én küldte meg Herbert Bakernek, akire a különálló titkársági épületek megtervezése várt. Építésén több ezer munkás dolgozott, és ahhoz, hogy felszabaduljon az a hatalmas terület, ahová tervezték, 1911 és 1916 között 300 családot kellett kilakoltatni. Eredetileg az volt az elképzelés, hogy a palota a Rájszína-hegy csúcsára kerül, a titkársági épületek pedig lejjebb, de végül közel 400 méterrel odébb, mindegyik a fennsíkon épült fel (ez a téma egyébként vitához is vezetett a két építész között). Emellett, bár Charles Hardinge alkirály ragaszkodott a grandiózus méretekhez, az építkezésre szánt költségvetést leszűkítette, így az eredetileg tervezett 370 000 m³-es épület helyett csak egy kisebb, 240 000 m³-eset volt lehetőség kivitelezni. Az építkezés végül egészen 1929-ig tartott: ezalatt Lutyens szinte évente ment felváltva Angliába és Indiába, de mindenütt az új épülettel kapcsolatosan dolgozott.[2][3]
Az elkészült palotát eredetileg alkirályi háznak nevezték, majd amikor 1947-ben India függetlenné vált, augusztus 15-én átkeresztelték kormányzati házzá. Nem sokkal később, 1950-ben, Rádzsendra Praszád elnökké válásakor kapta mai nevét, a Rástrapati Bhavant.[3][1]
Első alkirályi lakója Edward Wood volt, majd itt lakott az összes többi indiai alkirály is, egészen Lord Louis Mountbattenig, aki az utolsó alkirály és egyben a független India első főkormányzója volt. 1948. június 21-én a Rástrapati Bhavan kupolája alatt tette le az esküt Csakravarti Rádzsagopálácsári főkormányzó, aki a palota első indiai származású lakója lett. Ő azonban túl „királyinak” találta az alkirályi szobát, ezért személyes használatra kisebb szobákat jelölt ki magának a ma családi szárnynak nevezett épületrészben. Ezt az elhatározást utódai is követték, az eredeti alkirályi szobákat pedig az ide látogató állam- és kormányfők, valamint kíséreteik számára alakították át vendégszárnnyá.[3]
Amikor a palota még viszonylag új volt, Mahátma Gandhi is járt benne. Őt Wood alkirály hívta meg egy találkozóra: Gandhi ide egy kis sót hozott magával, amelyet beletett a teájába, így tiltakozva a britek sóadója ellen.[3]
2012 augusztusában Pranab Mukhárdzsi elnök megnyittatta a palota egy részét a látogatók előtt is, azóta vezető segítségével bejárható az épület több terme, a hozzá tartozó múzeum és kertjei.[3]
Leírás
[szerkesztés]A palota Újdelhiben, a Rádzspath nevű út nyugati végén található, egy összesen 1 330 000 m²-es birtokon, amelyből mintegy 800 000 m²-t kertek tesznek ki. A több mint 20 000 m² alapterületű, H betű alaprajzú épület négy szintjén 340 helyiség található, folyosóinak összhossza eléri a 2,5 km-t. Építéséhez 700 millió téglát és 85 000 m³ követ használtak fel.[1]
Középpontja felett emelkedik leglátványosabb építészei eleme, a kupola. Bár az építész ragaszkodott hozzá, hogy a tervek a római pantheonhoz hasonlatosak, elemzők szerint a kupola szerkezete mégis inkább a száncsi nagy sztúpa mintájára készült. Egyébként is a teljes palotára jellemző az indiai építészeti elemek használata, például a buddhista kerítéseké, cshaddzsáké, cshatriké, dzsáliké, valamint az oszlopokon az indiai templomi harangoké.[1]
Az épület nyugati oldalán terül el az igen látványos, virágokban és szökőkutakban bővelkedő, négyzet alakú mogul kert.[4] A rezidencia udvarán áll a Dzsajpur-emlékoszlop is.
Képek
[szerkesztés]-
A palota keletről nézve -
A palota kertje, háttérben az épülettel -
Donald Trump látogatása a Rástrapati Bhavanban 2020-ban -
Ünnepi kivilágításban
.jpg)
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c d Overview of Rashtrapati Bhavan (angol nyelven). PresidentOfIndia.nic.in. (Hozzáférés: 2021. november 10.)
- ↑ The history of Rashtrapati Bhavan : The official home of the President of India (angol nyelven). Jagranjosh. (Hozzáférés: 2021. november 10.)
- ↑ a b c d e About Us (angol nyelven). Rástrapati Szacsiválaja. (Hozzáférés: 2021. november 10.)
- ↑ ughal Gardens (angol nyelven). Rástrapati Szacsiválaja. (Hozzáférés: 2021. november 10.)