Ugrás a tartalomhoz

Rákos-mező

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 31′ 07″, k. h. 19° 06′ 14″47.518611°N 19.103889°E

Mikoviny Sámuel 1737-ben kiadott térképe

Rákos-mező (Rákos mezeje, Rákosmező vagy Rákos) a középkori Magyarország számos országgyűlésének és hadrakelésének helyszíne, amely tágabb értelemben a Pest keleti oldalán terülő egész homokos síkságot (azaz a mai Pesti-hordalékkúpsíkságot[1]) jelentette.[2] Anonymus és Kézai Simon krónikáikban Magyarország közepének írták le Rákos mezejét.[3] Később az Angyalföld és Kőbánya közötti síkon Pest városfalától (Kiskörút), más forrás szerint az Orczy-kerttől[4] a Rákos-patakig – amelyről a terület a nevét nyerte – húzódott. Salamon Ferenc Budapest története című művében, Mikoviny Sámuel 1737-ben kiadott térképe és Anonymus Gesta Hungaroruma alapján ugyanakkor a Margit-szigettel szemben, a patak felett húzódik „Campi Rakos”, Budapest XIII. kerülete területén.[5][6]

A Rákosmező megnevezést az 1800-as években Rákosfalva is viselte,[7] majd 1935-ben Budapest XIV. kerülete is kérvényezte magára ezt a nevet (végül 1949-ig[8] Rákosváros volt),[9][10] illetve a Kerepesi út – Fehér út – Keresztúri út által határolt, egykor homokos területen kialakított repülőteret is említik rákosmezeiként.[11]

Története

[szerkesztés]

A középkor előtt a Rákos-patak és mellékpatakjai területe mocsaras vidék volt, amely alsó kavicsos talajréteg fölé a Duna negyedidőszaki áradásai során keletkezett homok laza került. A futóhomok miatt a patak, mely valamikor jóval délebbre kanyargott, állandóan változtatta medrét.

Pest és Buda városának képe Rákos mezejéről (1829 rajzoló: Hofbauer János, metsző: Gurk Eduard)

Részben természetes feltöltődéssel, később pedig emberi beavatkozással (lecsapolással, gátak építésével, árkok kialakításával, a földek megművelésével) a terület egyre inkább alkalmassá vált a letelepedésre.[5][6]

Már a római korban a Rákos völgyén és annak folytatásán, a Tápió és Galga völgyein át közlekedett Buda, Pest és környéke a Tisza vidékére. Azonban számos had is megütközött a vidéken, így például a közeli Mogyoród és Cinkota tájékán győzte le 1074-ben a mogyoródi csatában Géza és László vezérek serege Salamon királynak német és magyar hadát, s szerezte meg a koronát Béla fiainak, amiről a Képes krónika számol be és említi meg „descendit in Racus“-t.[12][13]

A Katolikus Lexikon szerint 1289-ben úgy említették, hogy az ország közepe. A 12–13. századtól a hadrakelések és országgyűlések egyik elsődleges helyszínévé vált, ahol időnként akár több tízezer fő is tartózkodott. A nemesek a Kerepesi út két oldalán táboroztak, amely mentén a 15. század végétől a későbbi József-, és részben Ferencváros területén is, a számukra nagyobb kényelmet szolgáló külváros jött létre.

A török korban elvesztette jelentőségét, és a 18. századtól a fejlődő Pest az itteni erdőkből termelte ki a fűtéshez és az építkezésekhez szükséges fát.[forrás?]

Utóélete

[szerkesztés]
Az Örs vezér terén Illyés Gyula 1987-ben felavatott szobra a magyar repülés úttörőinek állít emléket
Az első magyar repülőtér emlékére állított emléktábla, Budapest XIV. kerülete, Városliget, Közlekedési Múzeum

Az agrár jellegű területen az 1880-as években indult meg a közművesítés és a fokozottabb beépítés, de még a 19–20. század fordulóján is a többholdas kertészetek és majorságok jellemezték a vidéket. Ma már csak néhány közterület elnevezése őrzi a múltat (pl. Bolgárkertész utca).[14]

Kisfaludy Károly verset is írt Rákos mezejéről.[15] 1827 júniusában tartották az első lóversenyt itt, Széchenyi Istvánnak köszönhetően. Ezt Berzsenyi Dániel Gróf Mailáth Jánoshoz című 1830-as költeményében meg is írta.[16][17]

Budapest egyesítésétől (1873) a fővároshoz tartozik. Kezdetben a VI., VII., VIII., X., majd 1930-tól a XIV. kerület része.[18]

A mező Kerepesi út és Éles-sarok közötti részén, az egykori lovassági gyakorlótéren mintegy tíz négyzetkilométeres alapterületen indult meg a magyarországi motoros repülés. A magyar aviatika úttörői 1909–1914 között megteremtették a honi repülés alapjait.[19] A gépek építéséhez és tárolásához szükséges hangárok létesítése 1909 nyarán kezdődött. Az első hangár dr. Kutassy Ágostoné volt. A Magyar Aero Szövetség nyilvántartásában az NL. 1. számú pilótaigazolvány tulajdonosa szintén Kutassy volt.[20][21] 1910-ben Budapest kérte a VII. nagy nemzetközi repülőverseny megrendezésének jogát, és minden különösebb lobbizás nélkül meg is kapta. Ennek állít emléket az Örs vezér terén található szobor is.[22] 1912-re összesen 17 hangárépület készült. A deszkából épült hangárok sínen járó görgős tolóajtóval voltak ellátva. Szélességük az első kettő kivételével 20 méter, mélységük 12 méter, magasságuk pedig 6 méter volt.[23]

Jelentősebb országgyűlések

[szerkesztés]
  • 1277 májusában Timót zágrábi püspök segítségével országos gyűlést hívtak össze a Rákos-patak melletti mezőre. A országgyűlés törvényes korúnak nyilvánította Kun László királyt, és kezébe adta az ország kormányzását, egyben jóváhagyta a Habsburg Rudolffal kötendő szövetségi szerződést.
  • 1278 nyarán a Rákos-mezőn gyűlt össze a II. Ottokár cseh király ellen induló sereg.
  • Az Árpád-ház kihalását követően hagyományossá vált az országgyűlések Rákos-mezőn való tartása. Jó példa erre az 1307. október 10-ei országgyűlés, mely Károly Róbertet magyar királlyá választotta
  • 1490-ben a Rákos mezején királlyá választják II. (Jagelló) Ulászlót
  • 1505-ben a köznemesség nyomására a rákosi országgyűlés a következő határozatot hozza: Ha II. Ulászló fiúörökös nélkül hal meg, csak magyart fognak királlyá választani. A határozat oka az volt, hogy Ulászló nem foglalkozott a magyarok érdekeivel. A köznemesek eme törekvése a következő évben okafogyottá vált, mivel megszületett Ulászló fia, II. Lajos
  • 1526. április 24-én a magyar nemesség a rákosi országgyűlésen döntött a főúri és a köznemesi párt viszályáról, a végvárak felszereléséről és a hadak táborba szállásáról. Mindehhez csak az akarat és a pénz hiányzott.
  • 1540 szeptemberében a rákosi országgyűlés II. János néven magyar királlyá választotta Szapolyai János és Jagelló Izabella csecsemő korú fiát

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  2. ↑ Hunfalvy János Magyarország és Erdély eredeti képekben: Rajzolta Rohbock Lajos. Történelmi és helyirati szöveggel, 1. kötet, 1. kiadás; Ludwig Rohbock Gusztav György Lange, books.google.hu – 1856
  3. ↑ Gerevich László: Budapest története az Árpád-korban, library.hungaricana.hu
  4. ↑ Podhradczky József, Anonymus Belae Regis Notarius: Béla király névtelen jegyzőjének idegenkora és hitelessége: oklevelek, egykorú és közelkorú kútfők szerint, Bagó Mártonnál, books.google.hu - 1861
  5. ↑ a b Gellért Lajos–Juhász Katalin–Pappné Vőneki Erzsébet: A XIII. kerület. Kezdetektől napjainkig Archiválva 2013. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben 2. bőv. kiad., media13.hu – 2007.
  6. ↑ a b XIII. kerület - Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó Archiválva 2020. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, media13.hu – 2000
  7. ↑ Rákosfalva — Rákosmező, Rákos Vidéke, 5. évfolyam 28. szám, library.hungaricana.hu - 1905. július 9.
  8. ↑ Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás, Gergely Gábor: Budapest kerületeinek közigazgatási változásai (341. oldal)
  9. ↑ 451. A közgyűlés tárgyalja a polgármester 20.398/1935—1. számú előterjesztését, a XIV. közigazgatási kerületnek „Rákosmező” néven való elnevezése tárgyában., Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 193514. 1935. október 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve, library.hungaricana.hu
  10. ↑ Rákosváros lesz Zugló új neve Küldöttség megy Szendy polgármesterhez, Uj Budapest 13. évfolyam, 37. szám, library.hungaricana.hu - 1935. szeptember 21.
  11. ↑ Utcanevek eredete - XVII. kerület, WeLoveBudapest.com – 2014. febr. 17.
  12. ↑ Marczali Henrik: Gödöllő és vidéke. Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben Az Osztrák–Magyar Monarchia térképe. Arcanum Adatbázis Kft.
  13. ↑ Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme – 2. A mogyoródi csata 1074. március 14-én 6. számú melléklet; Grill, 1928-1942; Budapest : Arcanum, 2001 (Arcanum digitéka), mek.oszk.hu ISBN 963 86118 7 1
  14. ↑ Petz Anna: Bolgárkertész bevándorlók, akik elvették a magyarok munkáját Archiválva 2018. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, hvg.hu - 2015. november. 22.
  15. ↑ Balázs Géza: Egykori országgyűlések színhelyén, Kortárs 45. évf. 10. sz. epa.oszk.hu - 2001.
  16. ↑ Joseph - Stanislaus Albach, németből fordította Gegö E. N.: Magyar Ország' rövid földleirása gyermekek' oktatására, Müller, books.google.hu - 1834
  17. ↑ Mihály Lackó Széchenyi és Kossuth vitája (115. oldal), books.google.hu - 1977
  18. ↑ Budapest kerületei 1873-ban (és később) – térképen
  19. ↑ Tóth Bálint: Amikor a magyar aviatikusok repülőmotort raboltak maguknak, index.hu - 2017. október 28.
  20. ↑ Szentesi Csaba: A magyar repülés a hőskorától 1920-ig, 2002. augusztus 14. [2013. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  21. ↑ A „rákosmenti repülők” rövid életrajzai Archiválva 2012. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, Rákosmente.hu (hozzáférés: 2018. október 25.)
  22. ↑ Ferihegy régóta a régió első számú reptere lehetne, mult-kor.hu - 2006. február 3.
  23. ↑ Harangozó Tamás: 100 éves a magyar repülés prezentációs anyag, haif.org - 2010.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rákos-mező&oldid=26443489”