Ugrás a tartalomhoz

Prága–Plzeň-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prága-Smíchov–Plzeň hlavní nádraží[1]
Plzeň vasútállomása
Vonal:
  • 170
  • 171
Hossz:109,200 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:Prága–Beroun: 3 kV=
Beroun–Plzeň: 25 kV 50 Hz ~
Maximális sebesség:160 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Prága–Plzeň-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Prága-Főpályaudvar felől (korábban KFJB)
Praha-Smíchov společné nádr.–Hostivice felé (korábban BEB)
0,465 Praha-Smíchov korábban Prag Westbahnhof
nach Rudná u Prahy–Most (korábban PDE)
~3,0 hradlo Barrandov
~6,8 Praha-Velká Chuchle
Praha-Vršovice felől
9,753 Praha-Radotín
~14,3 Černošice
~15,2 hradlo Kazín
~15,8 Černošice-Mokropsy
Berounka
~18,3 Všenory
19,666 Dobřichovice
20,500 Řevnice
Lochovice felé (korábban LB Hinter Třeban–Lochowitz)
26,236 Zadní Třebaň
29,719 Karlštejn
nákl. Karlštejn
~32,8 hradlo Korno
~33,5 Srbsko
Rakovník felől (korábban Rakonitz–Protivíner Bahn)
38,343 Beroun
40,300 Beroun seřaďovací nádr.
41,075 3 kV/25 kV határ
41,868 Beroun-Králův Dvůr
44,126 Králův Dvůr-Popovice
Litavka
47,864 Zdice
Protivín felé (korábban Rakonitz–Protivíner Bahn)
51,243 Stašov
54,163 Praskolesy
58,321 Hořovice
64,096 Cerhovice
67,300 Strousberg-Bahn (soha nem készült el)
68,131 Zbiroh (bis 2012)
Kařez (seit 2012)
Strousberg-Bahn (soha nem készült el)
71,946 Kařízek
74,818 Mýto
77,915 Holoubkov
81,766 Svojkovice
Klabava
Nezvěstice felől (korábban BCB)
87,057 Rokycany
91,210 Klabava
Ejpovice
(új nyomvonal 2018-tól)
95,775 Dýšina-Horomyslice korábban Dýšina
95,850 Ejpovice-alagút (4150 m)
Dýšina (tervezett)
97,883 Chrást u Plzně
Stupno felé (korábban BWB)
106,953 Plzeň-Doubravka
Úslava
(Duchcov–) Obrnice felől (korábban EPPK)
České Budějovice felől (korábban KFJB)
109,665 Plzeň-Főpályaudvar
Železná Ruda felé (korábban EPPK)
Cheb felé (korábban KFJB)
Furth im Wald felé (korábban BWB)

A Prága–Plzeň-vasútvonal egy 3 kV egyenárammal és 25 kV 50 Hz váltakozó árammal villamosított, normál nyomtávolságú, 109 km hosszú vasútvonal Csehországban Prága és Plzeň között. Jelenleg átépítés alatt áll, a már felújított szakaszokon a vonatok maximális sebessége 160 km/h-ra nőtt, a még felújításra váró részeken pedig még maximum csak 120–130 km/h.

Története

[szerkesztés]

A Prága-Pilsen vonalat 1862. július 14-én nyitották meg. A Prágából Pilsenen keresztül a Furth im Waldnál lévő bajor határig tartó, Böhmische Westbahn által épített összeköttetés része volt. A prágai összekötő vasútvonal a főpályaudvartól a Moldva folyón át a Nyugati pályaudvarig 1872-ben állt üzembe.

1884-ben államosították a Böhmische Westbahnt, és ettől kezdve a vonal a kkStB hálózatához tartozott. Az első világháború után a vonal az újonnan alapított Csehszlovák Államvasutak ČSD része lett.

1928-ban a prágai főpályaudvar és a Prágai Nyugati pályaudvar/Praha západní nádraží (ma: Praha-Smíchov) közötti összekötő vasútvonalat 1,5 kV-os egyenárammal villamosították. 1911-től kezdődött a korábban egyvágányú vonal második vágánnyal való bővítése.[2]

1962-ben a prágai hálózat felsővezetéki feszültségét a ma szokásos 3 kV-ra emelték. 1973-ra a Praha-Smichov-Beroun szakaszt 3 kV-os egyenárammal villamosították a prágai elővárosi vasúthoz hasonló forgalom számára. A Pilsenig tartó vonal többi részét az 1980-as években a korszerűbb 25 kV-os váltakozó áramú rendszerrel fedték le, ami szükségessé tette a két villamosenergia-rendszer közötti rendszerelválasztó pont telepítését Berúnban. 1987. július 5-én indult meg a Prága és Pilsen közötti folyamatos villamosüzem.

A csehszlovákiai politikai változások után a kapcsolat hamarosan visszanyerte korábbi jelentőségét, és Csehország és Nyugat-Németország közötti legfontosabb útvonal lett.

A transzeurópai hálózatok (TEN) keretében a kapcsolat a Cseh Köztársaságban a harmadik vasúti folyosó (Čadca-Bohumin-Prága-Pilsen-Cheb-Schirnding) része lett. Jelenleg a vágányok és a létesítmények felújítása folyik az átbocsátási kapacitás növelése érdekében. 2008 és 2011 között a Beroun és Zbiroh közötti szakaszt korszerűsítették. Itt 120–130 km/h maximális sebességet értek el a hagyományos- és 150–160 km/h-t a billenőszekrényes vonatok esetében. A tervek szerint 27 km hosszú új vonalat építenének Prága és Berún között. Az új vonal fő része a 25 km hosszú Barrandov-alagút lesz. A vonalat 270 km/h maximális sebességre tervezik, és 25 kV/50 Hz-es váltóárammal fogják üzemeltetni, így a továbbiakban nem lesz szükség rendszerváltásra. Ez 10 km-rel lerövidíti ezt az útvonalat. A menetidő a felére, 18 percre csökkenne.[3]

A 2012-es menetrendben két nemzetközi vonatpár közlekedett Nürnbergbe és Münchenbe (mint alex). Itt mind a négy járat négyóránként közlekedett a Furth im Wald határátkelőn keresztül. Ezenkívül három további gyorsvonatpár közlekedett a Železná Ruda-Alžbětín/Bayerisch Eisenstein határállomásra. A teljes útvonalon összesen 18 gyorsvonatpár közlekedett, folyamatos összeköttetést biztosítva óránként. Ezen kívül óránként helyi vonatok közlekedtek Pilsen és Berún, valamint Berún és Prága között.

A 2012. december 9-i menetrendváltás óta mind a négy nemzetközi vonatpár, a cseh szakaszon immár expresszként, ezen az útvonalon közlekedik München, Furth im Wald és Prága között. Jelenleg, a 2014-es menetrendi évben tehát ez a négy gyorsvonatpár, két gyorsvonatpár Železná Ruda-Alžbětín és öt gyorsvonatpár, valamint két SuperCity-pár Cheb és Frantiskovy Lazne felé közlekedik.[4]

2018 decemberében öt év építés után elkészült és üzembe helyezték az Ejpovice-alagutat. Ennek eredményeként a 2018. december 9-i menetrendváltozástól kezdve a távolsági vonatok menetideje nyolc perccel csökkent. A köztes megállók nélkül közlekedő gyorsvonatok ezután csak 66 percig tartanak majd Praha-Smíchov és Pilsen között, ami 94 km/h átlag utazósebességnek felel meg.[5]

2019 novemberében a Cseh Köztársaság közlekedési minisztériuma jóváhagyta egy új alagút építését Praha-Smíchov és Beroun között. Az alagút 24,8 kilométer hosszú lesz, és 200 km/órás sebességre tervezték. A Praha-Smíchov és Beroun közötti menetidő a befejezést követően tizenkét percre csökken, Pilsenig pedig 44 perces menetidővel számolnak. A tervek szerint 50 milliárd cseh koronába fog kerülni.[6]

A 2021 és 2023 közötti időszakban a Beroun és Plzeň közötti vonalat az európai vonatbefolyásoló rendszerrel (ETCS) szerelik fel. A vonali berendezéseket a cseh AŽD Praha szállítja.[7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Zdeněk Hudec u.a.: Atlas drah České republiky 2006-2007, 2. Auflage; Verlag Pavel Malkus, Praha, 2006, ISBN 80-87047-00-1; S. 33–36
  2. Archivált másolat. [2016. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 2.)
  3. Offizielle Homepage des Neubauprojekts Prag–Beroun ((angolul)). [2009. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 2.)
  4. SŽDC: Archiválva [Dátum hiányzik] dátummal a(z) www.szdc.cz archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL, abgerufen am 4. September 2014
  5. Jahresfahrplan 2019 – gültig ab 9. Dezember 2018
  6. „Stát posvětil nejdelší železniční tunel. 25 kilometrů pod zemí zkrátí výrazně cestu z Prahy do Berouna“ auf zdopravy.cz
  7. „Správa železnic hledá firmu na instalaci ETCS pro trať Dětmarovice – Mosty u Jablunkova“ auf zdopravy.cz

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Praha-Plzeň railway
A Wikimédia Commons tartalmaz Prága–Plzeň-vasútvonal témájú médiaállományokat.