Ugrás a tartalomhoz

Pisztácia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pisztácia
Pistacia vera érő termései
Pistacia vera érő termései
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
IUCN3.1
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales)
Család: Szömörcefélék (Anacardiaceae)
Nemzetség: Pistacia
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pisztácia témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pisztácia témájú kategóriát.

A pisztácia vagy pisztáciafa (Pistacia) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó nemzetség. Legismertebb faja a Pistacia vera, amelynek olajokban gazdag magját fogyasztják.

Termesztése

[szerkesztés]

Különböző fajait a Földközi-tenger térségében a Kanári-szigetekig, Közép-Ázsiában egészen Kínáig és Észak-Amerikában (Mexikó és Texas) termesztik.

A Pistacia vera fajt ehető magjáért termesztik. Ültetése magról történik, jó vízelvezetésű talajba, kb. 2 cm mélyre. A csírázáshoz folyamatos melegre és lehetőleg sok napfényre van szüksége. Ilyenkor nagyon kis mértékben igényel vizet, és nem szereti a párás környezetet, mert a mag túl nedves közegben könnyen rothadásnak indul. Csírázás után enyhén nedvesen kell tartani a földjét.

A híoszi pisztácia (Pistacia lentiscus) gyantája a masztix(wd), amit nemcsak füstölőkben és ragasztóanyagnak használtak már az ókorban is, de a jellegzetes görög masztika bort is ezzel ízesítik. A ciprusi terpentinfa (Pistacia terebinthus) és a palesztinai terpentinfa (Pistacia palaestina) gyantájából terpentint párolnak le.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]