Petrezselyem-sziget
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Petrezselyem-sziget | |
 | |
| az afrikai part felől nézve | |
| Ország |
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Földközi-tenger |
| Terület | 0,15 km² |
| Hosszúság | 0,5 km |
| Szélesség | 0,3 km |
| Tengerszint feletti magasság | 74 m |
| Legmagasabb pont | 74 |
| Időzóna | UTC+01:00 |
| Elhelyezkedése | |
 Petrezselyem-sziget
Pozíció Marokkó térképén
| |
 é. sz. 35° 54′ 49″, ny. h. 5° 25′ 09″35.913611°N 5.419167°WKoordináták: é. sz. 35° 54′ 49″, ny. h. 5° 25′ 09″35.913611°N 5.419167°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petrezselyem-sziget témájú médiaállományokat. | |
A Petrezselyem-sziget (spanyolul Isla del Perejil) Ceuta és Melilla mellett egyike az Afrika északi részén található 5 szuverén területnek (plaza de soberanía), azon belül is ún. kis terület („plaza menora”), de az utóbbi időben inkább senkiföldje státuszt élvez.
A sziget maga egy sziklás földdarab szemben Gibraltárral, attól kb. 8 km-re, a marokkói partoktól kb. 250 méterre. Csak néhány vadkecske lakja, nevét az ott termő vadpetrezselyemről kapta.
Földrajzi adatok
[szerkesztés]- Méretek: 500 m hosszú, 300 m széles (kb. 15 ha, a Margit-sziget egyhatoda).
- Legnagyobb tengerszint feletti magasság: 74 m.
Története
[szerkesztés]A napóleoni háborúk idején a Petrezselyem-szigetet az angolok megszállták azzal az ürüggyel, hogy a francia–spanyol veszély ellen jobban meg tudják védeni a korábban már kezükön lévő Gibraltárt. A megszálláshoz a marokkói szultán „beleegyezését” is megkapták. A háborút lezáró béke nem foglalkozott a szigettel, így nemzetközi helyzete nem tisztázódott.
Marokkó 1956-os függetlenedése óta igényt formál a szigetre, és utoljára 2002-ben katonailag is megpróbálta megszerezni. A csempészet elleni harcra hivatkozva néhány marokkói katona július 11-én partra szállt a szigeten, és kitűzte a marokkói zászlót. Őket tengerészkadétok[1] váltották fel, akik már állandó telepet is kialakítottak.
A kirobbant vitában véleményt nyilvánított az Európai Unió, amely teljes támogatásáról biztosította az EU-tag Spanyolországot, bár Franciaország és Portugália mindössze „sajnálkozásukat” fejezték ki. A másik oldalon az Arab Liga (AL) szállt be a nyilatkozatháborúba Marokkó mellett, bár a spanyol kereskedelmi kapcsolatokban (gázimport) erősen érdekelt Algéria inkább a spanyoloknak adott igazat.
Végül, július 18-án a légierő és haditengerészet által támogatott spanyol kommandósok rohamozták meg a szigetet („Romeo-Sierra hadművelet”) és foglyul ejtették az ott állomásozó marokkói őrséget. Fegyver nem dördült, a maroknyi megszállót helikopterrel Ceutára szállították, és az ottani spanyol–marokkói határon átadták országuk hatóságainak. A konfliktus lezárásában az USA is (név szerint Colin Powell akkori külügyminiszter) közvetített. A felek végül a status quo ante megőrzése mellett döntöttek, vagyis fenntartják a korábbi (senkiföldje) állapotot.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ hadapród
