Persányi Miklós

Persányi Miklós
Született	1950. november 10. (74 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	biológus politikus
Tisztsége	Magyarország környezetvédelmi és vízügyi minisztere (2003. május 19. – 2007. május 6.) igazgató (2007–2020, Fővárosi Állat- és Növénykert)
A Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója
Hivatali idő 1994 – 2003
Előd	Szijj József
Utód	Bogsch Ilma
Magyarország környezetvédelmi minisztere
Hivatali idő 2003. május 19. – 2004. október 4.
Előd	Kóródi Mária
Utód	önmaga
Magyarország környezetvédelmi és vízügyi minisztere
Hivatali idő 2004. október 4. – 2007. május 6.
Előd	önmaga környezetvédelmi miniszterként
Utód	Fodor Gábor
A Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója
Hivatali idő 2007 – 2020
Előd	Bogsch Ilma
Utód	Szabó Roland
Parlament.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Persányi Miklós (Budapest, 1950. november 10. –) miniszter, állatkerti főigazgató, biológus. Az Állatorvostudományi Egyetem és a Szent István Egyetem címzetes tanára.

Életpályája

Budapest VI. kerületében nőtt fel. Az általánost a VI. kerületi Labda utcai általános iskola orosz tagozatos osztályában végezte, 1965-ben. A III. kerületi Martos Flóra Gimnáziumban biológia-kémia tagozatos osztályban érettségizett. Gyerekkora óta az Állatkert igazgatója szeretett volna lenni.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK-BTK biológia-népművelés szakán végzett, 1970–1975 között. Később, 1979–1981 között posztgraduális továbbképzésen vett részt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem környezetvédelmi szakmérnöki szakán. 1990–199-ben az USA-beli Cornell Egyetem Hubert H. Humprey-ösztöndíjasa volt.

Első munkahelye 1974–1976 között az óbudai Árpád Gimnázium volt, ahol biológiát tanított. A KISZ KB munkatársaként ifjúsági vezetők képzésében vett részt, beszédíróként is foglalkoztatták 1976–1983 között. 1983–1986 között a Magyar Tudományos Akadémia kutatója: kutatási területe a környezetpolitika, a zöld mozgalmak fejlődése. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalban (1986–1988), majd megalakulásakor a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban tisztviselő (1988–1990).

1989–1991 között Környezet és Fejlődés című folyóirat, alapítója és főszerkesztője volt. 1991–1994 között a londoni székhelyű EBRD, környezetvédelmi főszakértője, a kelet-európai környezeti döntések demokratizálását szolgáló program elindítója, jelentős beruházások (például Magyarországon az M0, M1–M15 autópálya) környezeti hatásértékelője volt. 1994–2003 között Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója volt. 1997–2000 között az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének alelnöke, 2003-as környezetvédelmi miniszteri kinevezéséig pedig elnöke. 2009-ben a szövetség titkárává választották. Kezdeményezésére hívták életre az EAZA Technikai Segítségnyújtás Bizottságát (Technical Assistance Committee), amely sokat tesz a kelet-európai és a közel-keleti állatkertek fejlesztéséért.

2003. május 19-től 2007. május 6-ig környezetvédelmi miniszter, majd környezetvédelmi és vízügyi miniszter volt. 2006-ban az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt. 2007 májusától ismét a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója lett. Főigazgatói teendői mellett 2016 augusztusától a Liget-projekt miniszteri biztosa volt. Főigazgatói tisztségéről 2020. március 1-vel lemondott. 2020-ban ő lett az első, aki az EAZA szervezettől megkapta a tiszteletbeli tagságot és az életműdíjat is.

Munkássága

Környezetvédelmi és vízügyi miniszter Medgyessy-, az első és a második Gyurcsány-kormányban. 2003 májusától 2007. május 6-áig látta el ezt a posztot. . Persányi Miklós minisztersége idején:

• az árvizek ellen szervezetten és sikerrel védekeztek. Emlékezetes volt 2006. márciustól júniusig a rendkívüli dunai és tiszai árvíz elleni védekezés. Megtervezték az új Vásárhelyi Tervet, törvénybe iktatták, és elkezdték megvalósítását.

• maradéktalanul lekötötték az EU környezeti célú NFT I. támogatásait, elkezdődött több tucat nagy környezeti beruházás. A 2007–13 időszakra önálló Környezet és Energia Operatív Programot készítettek elő és indítottak el.

• az EU-csatlakozás minden követelményét teljesítették. Hatásos új gazdasági szabályozókat iktattak a jogrendszerbe (pl. talaj-, víz-, levegőterhelési díj), szigorították a környezetkárosítók és az állatkínzók büntetését, a termékdíj rendszert (italcsomagolásoknál darab alapúvá tették), kiterjesztették a környezeti felelősséget, megtörtént a környezetügyi közigazgatás reformja, integrálták és megerősítették a zöld hatóságokat, létrehozták a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, megalakították a Zöld Kommandó Akciók rendszerét.

• irányításával kijelölték a Natura 2000 hálózatot az ország területének 21%-án. A nemzeti parkokban látogatóbarát új szolgáltatásokat teremtettek, 6 új látogató központot építettek. Az agrár-környezetvédelmi támogatások hússzorosra növekedtek, az érintett terület 150 ezerről 1,5 millió hektárra. Védetté nyilvánították az első gombafajokat

• támogatásával GMO moratóriumot vezettek be, és szigorú együtt-termesztési törvényt alkottak, az EB-vel szemben Magyarország szavazást nyert az EU KV Tanácsban.

• az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény elnöke volt 2003–2004-ben. Az MTA-val közösen 3 éves programot valósítottak meg a klímaváltozásról (VAHAVA). Bevezették az üvegházgázok hazai kereskedelmét.

Eredményesen lépett fel a Zengői radarállomás, az alpokaljai lignitbánya vagy Novo-Virje és Verespatak ügyeiben, megállapodásra jutott a megoldásról a Rába habzás és a német hulladékimport dolgában az osztrák és a német partnerrel. Romániával új határvízi egyezményt kötöttek, megalakult a Környezetvédelmi Vegyes Bizottság. Bős-Nagymarosról egyértelmű tárgyalási pozíciót alkottak. Csatlakoztunk Bálnavadászati Egyezményhez. Az EU bányászati hulladék direktívában elértük a ciánhasználat komoly szigorítását.

Jelentősebb további eredményei

• a Balaton ügyeire átfogó kormányzati programot alkottak, javult a tó állapota, befejezték a szennyvíz körgyűjtő és a kerékpárút kiépítését,
• megoldották az Alsó-Szigetközben a vízpótlás évtizedes problémáját,
• felgyorsult a nagy szennyezett gócok kármentesítése: lásd nagytétényi Metallochemia, a budafoki barlanglakások, a pestlőrinci pakuratavak, a fűzfői Nitrokémia, Üröm-Csókavár,
• elvégezték az első azbesztmentesítéseket az országban: a tatabányai, budafoki és győri lakótelepeken,
• energiahatékonysági modell: épület korszerűsítés Dunaújvárosban 75% megtakarítással
• valamennyi nagy tüzelőberendezés és veszélyes hulladék égető kibocsátását az uniós határértékek alá szorították,
• korszerűsítették a Hulladékhasznosító Művet, megkezdődött a budapesti Központi Szennyvíztisztító építése, felgyorsultak a vidéki szennyvíz, hulladék, és ivóvíz-javító beruházások,
• megoldották az elektrohulladékok, gépkocsironcsok, elemek, gyógyszerek visszavételét,
• megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés Budapesten és elterjedt az országban.

Művei

• Ember és környezet (szerkesztő, 1984)
• A környezetvédelmi, társadalmi aktivitás (1986)
• Közös jövőnk (szerkesztő, 1988)
• Kik a zöldek (1989)

Díjai, elismerései

• A politikai tudományok kandidátusa (1986)
• Budapestért díj (1996)
• Fehér Rózsa-díj (1997)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002)
• Gyermekekért Díj
• Műemlékvédelemért Díj
• Podmaniczky-díj (1998)
• Klauzál Gábor-díj
• Zugló díszpolgára (2016)
• EAZA tiszteletbeli tag (2020)
• EAZA-életműdíj (2020)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk

• MEH