Palmiro Togliatti
Palmiro Togliatti | |
Született | 1893. március 26.[1][2][3][4][5] Genova[6][7] |
Elhunyt | 1964. augusztus 21. (71 évesen)[6][1][2][4][5] Jalta[7] |
Álneve |
|
Állampolgársága | |
Házastársa | Rita Montagnana (1924–)[8] |
Élettársa | Nilde Iotti (1946–)[9] |
Gyermekei |
|
Szülei | Antonio Togliatti |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái | Torinói Egyetem |
Halál oka | agyvérzés |
Sírhelye | Campo Verano[10] |
Palmiro Togliatti aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Palmiro Togliatti témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Palmiro Michele Nicola Togliatti (Genova, 1893. március 26. – Jalta, 1964. augusztus 21.) olasz antifasiszta politikus, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. 1930-tól szovjet állampolgár lett. Róla nevezték el a (szovjet) orosz Sztavropol na Volge (ma Togliatti) várost.
Élete
[szerkesztés]Az Olasz Kommunista Párt alapítói közé tartozott és 1927-től haláláig a párt főtitkára, a Komintern tagja volt.
1944 és 1945 között miniszterelnök-helyettes, 1945 és 1946 között igazságügyi miniszter a fasizmus bukása utáni első kormányokban. Tagja volt az olasz Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek. 1948 után az ellenzék legfőbb vezetője, miután a kereszténydemokraták maradtak évtizedeken át hatalmon. A "szocializmus olasz változatát" hirdette, hitt abban, hogy a szocializmus a demokratikus értékekkel együtt valósíthatók meg Olaszországban.
1948-ban túlélt egy ellene elkövetett merényletet, 1964-ben hunyt el nyaralása közben, amikor beutazta az egész Krím-félszigetet.
Viszonya az 1956-os magyar forradalommal
[szerkesztés]Togliatti, ekkoriban is a keményvonalas sztálinista szellemiséget követte, annak ellenére, hogy a párton belül a többség, elfordult ettől az irányzattól. Hivatalosan kérte az SZKP vezetőségét, hogy verjék le a forradalmat, amely szerinte "táptalaja a fasizmusnak". Meg volt róla győződve, hogy Budapesten a forradalom alatt valójában "fasiszta-egyházi reagálás" történik. Nagy Imrét pedig nem tartotta elvtársnak.[11]
Magyarul
[szerkesztés]- Közlemény a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának értekezletéről. M. Suslov, P. Togliatti, Gheorghe Gheorghiu-Dej beszámolói; MDP, Bp., 1949
- Az Olasz Kommunista Párt új harci feladatai; Szikra, Bp., 1950 (Nemzetközi kérdések)
- Az emberiség egyetlen helyes útja; Szikra, Bp., 1952 (Nemzetközi kérdések)
- Válogatott cikkek és beszédek; ford. Sallai Géza; Szikra, Bp., 1952
- A békéért és a szabadságért. Beszámoló az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága 1952. június 21-i ülésén; ford. Gábor György; Szikra, Bp., 1952 (Nemzetközi kérdések)
- A nemzetközi munkásmozgalom egységéről. Beszámoló az Olasz Kommunista Párt 8. kongresszusán 1956. december 8-14.; Kossuth, Bp., 1957
- Az Olasz Kommunista Párt; ford. Szebeszta Miklós; Kossuth, Bp., 1960
- A demokrácia és a szocializmus problémái. Válogatott írások és beszédek; vál. Szántó György; Kossuth, Bp., 1965
- A Kommunista Internacionálé történetének néhány kérdése; Nehézipari Műszaki Egyetem, Marxizmus-leninizmus Tanszék, Miskolc, 1967
- A demokráciáért, a békéért, a szocializmusért. Szemelvények beszédekből és cikkekből; összeáll. Fencsik László; Kossuth, Bp., 1974
- Előadások a fasizmusról; ford. Vincze Istvánné; Kossuth, Bp., 1986 (Források)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Тольятти Пальмиро, 2015. szeptember 28.
- ↑ a b Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven), 1960. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
- ↑ Enciclopedia delle donne (olasz nyelven)
- ↑ Enciclopedia delle donne (olasz nyelven)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven)
- ↑ Jelenkor - A magyar 56 és az olasz kommunisták
Források
[szerkesztés]- Elena Aga Rossi e Victor Zaslavsky, Togliatti e Stalin. Il PCI e la politica estera staliniana negli archivi di Mosca. Bologna, Il Mulino 1997 (2007 sec. ed.) ISBN 88-15-06199-1
- Aldo Agosti, Palmiro Togliatti. Torino, UTET 1996 ISBN 88-02-04930-0